Középkori várunk

Sümeg hatalmas meglepetés volt, gyönyörű templomai vannak,  mesés püspöki palotája, Kisfaludy Múzeum tele érdekességgel, mindezek felett pedig a vár őrködik.

Középkori erőd a kopár hegytetőn, hazánk egyik legnagyobb és legrégebbi megmaradt vára. Területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és a fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható.

Az 1260-as években IV. Béla parancsára a veszprémi püspök építtette. A vár legrégebbi része, a fellegvár. A 14. században az Anjou-királyok idején került sor a vár erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére.

 245 m tengerszint feletti magasság

Külső várkapu

A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán végezték. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült.

 Jelenlegi várvédők :))

 

1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon.

Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a kuruc katonaság. Épületeit 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság.  Ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 

1957-ben láttak hozzá a feltáráshoz és helyreállításhoz. Üzemeltetését 1989- óta magánvállalkozás végzi.

A vár mellé egy komplex idegenforgalmi infrastruktúra épült, történelmi élményparkkal, vendéglátóhelyekkel, egy wellness szálloda is várja a vendégeket.

 Szőlő lugas a kedvencem

 Hotel Kapitány Szálló

 Sümeg madártávlatból

 Öregtorony - tanácsterem

 Püspöki lakószoba

  A kápolna kialakítása Vitéz János püspök nevéhez fűződik.

 Kinzókamra

Szeretettel

 Boldog házassági évfordulót!

"Az életet véges végig együtt kell leélni,
Úgy válik el mit ér a nő és a férfi.
Jót és rosszat megosztani, kacagni és sírni,
a szerelem dal, melyet együtt kell megírni."

Végh Mária

Balaton festője

Egry József (1883-1951)

Badacsonyban a kikötővel szemben áll a szobor, Marton László szobrászművész alkotása (1980)

Az Egry József Emlékmúzeum közel a parthoz, a festő születésének kilencvenedik évfordulóján, 1973-ban nyílt meg, a hajdani műteremlakásban - a festőnek és családjának 1941 óta otthont adó kis villaépületben - és a hozzá épített galériás, kétszintes kiállítóteremben

A művész az első világháborúban szerzett betegségével 1916-ban a badacsonyi hadikórházba került gyógyulni, ahol megismerte későbbi feleségét, Pauler Juliskát.

“Én nem a Balatont, hanem annak világát festem” – vallotta, miután megtalálta egyéni stílusát, számtalan helyen és módon festette meg a Balatont.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

“Én nem a Balatont, hanem annak világát festem” – vallotta, miután megtalálta egyéni stílusát, számtalan helyen és módon festette meg a Balatont.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

A modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője, művészetének középpontjába az 1920-as végétől került a Balaton.

A táj állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett sajátos technikával, az olaj és a pasztell keverésével ragadta meg

Kápolnák a hegy aljában

Gondoltuk autózgatunk egy kicsit a szőlők között, a Római úton (rz a rész ténylegesen lakott volt már a római korban is) hogy ismerkedjünk Badacsonnyal. Először is van a hegy és még öt település viseli a nevét, Badacsonytördemic, Badacsonylábdihegy, Badacsony, Badacsonytomaj, Badacsonyörs.

 Szent Anna-kápolna (1789)

Építtetője az a Szentgyörgyi Horváth Zsigmond, Vas megyei és balatonfüredi földbirtokos, akinek a nevéhez fűződik az 1825-ben megrendezett első Anna-bál.
Mindkét felesége és két unokája is Anna-névre hallgatott, így nem csoda, hogy az általa építtetett kápolnát is Szent Anna nevére szenteltette fel.

 Szent Ignác-kápolna

A tördemici Római úton a házak között található kápolnát 1847-50 között építette gr. Eszterházy Károly pápai földesúr a szőlőbirtokosok hozzájárulásával.

A kápolnával szemben felfedeztem Herczeg Ferenc emléktábláját (sajnos csak ilyen bugyuta képet tudtam róla készíteni, annyira tükröződött)
Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog) sziléziai német családból származó író, színműíró, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és másodelnöke, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke, a vajdasági Versec-en született 1863-ban. Élete nagy részét a badacsonyi birtokán töltötte, ahol számos szép alkotása született. Az írófejedelem Budapesten hunyt el 1954-ben. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Betekintve, ez a szép ház tárult elém, úgy gondoltam múzeum van benne, a kapu kinyitva, így bemerészkedtem.

Utamat egy kutyus mély, öblös ugatása szakította félbe, ekkor már egy kicsit megijedtem, de szerencsére egy kedves női hang is társult mellé, akivel szóba elegyedtem. Megtudtam, hogy egy Svájcban élő orvos tulajdonában van a ház, és nincs benne múzeum. A hölgy nagybácsija lakott benne miután megvette Herczeg Ferenctől, aki Szita József volt, és két Női ruhaszalonja is volt Budapesten.

A hölgy beinvitált a lakásába is, ami anno a cselédház volt. Az édesanyja főzött a házban sűrűn megforduló híres vendégseregnek. Annyi érdekes dolgot mesélt, hogy alig győztem követni. Kérte, hogy próbáljam ki a fenékpadot is, milyen kényelmes, ami eredeti Herczeg relikvia. Tényleg a fenéknek egy kis mélyedés volt faragva.

A ház eredetileg így nézett ki, a szoba falán lógó kép szerint.

A Nagybátyja vendégkönyvét is végignézhettem, amiben híres színészeink, irodalmáraink bejegyzései, rajzai, pl. Tolnay Klári, Turay Ida, Páger Antal...... felsorolni sem tudom.

Szent Imre-templom, Badacsonytomaj (1930-1932)

Európában csak Franciaországban és itt van bazaltkőből épült, háromhajós templom. A templom plébánosa volt dr. Lékai László, a későbbi esztergomi érsek.

 

 Kikötő

 Szemben Fonyód ikerhegyei

 Balatoni vitorlás

Esti borozgatás

"Az italhordó elhozta a bort, Szindbád színültig töltötte a kis, talpatlan, vastag és kemény fogású zöldüveg poharat, magasba emelte az italt és a világosság felé tartotta. Aztán megízlelte a bort, elgondolkozva forgatta szájában az első, langyos kortyot, összehúzott szemöldjei alól gondterhesen nézett a mennyezetre s fejét hátraszegve, kortyolni kezdett. A kis, vastag üvegből öntött pohárnak olyan kellemes fogása volt, hogy pontosan elfért Szindbád öklében, mint egy falusi hajadon tenyere. A boros kimeresztett szemekkel, aggódva követte Szindbád nyeldeklőjének mozdulatait.
Szindbád lenyelte a bort, s egy pillanatig így maradt, csukott szemekkel, mint aki a lélek legmélyebb tárnáiba szállott alá s nem akar idő előtt elsietetten nyilatkozni. Még az idegenek is átérezték a teremben e pillanat fontosságát, mikor Szindbád, ebéd és sörital elfogyasztása után, leengedi sokat ízlelt, sokat próbált torkán az első korty bort. - Iható! - mondta aztán Szindbád óvatosan, s felnyitotta szemeit."
Márai Sándor: Szindbád hazamegy (részlet)