A megújult Dobó tér háttérben a várral
Az 1540-es években alakult ki a külső és belső várrendszer, melynek átjárója a ma is látható Setét-kapu volt. Tovább haladva a földszinti kaszárnyatermekbe juthatunk, melyek tüzérségi támadások idején hatékony védelmet jelentettek. A termek ma a középkori kőtárnak adnak otthont.
A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században – a reneszánsz korban – élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.
A kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán át a földalatti járatrendszerbe, kazamatákba jutunk. Ezek az alagutak a várfalakkal párhuzamosan épültek, így a föld alatt teremtettek biztonságos átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták.
A mai főkapu a 16. század második felében épült Ottavio Baldigara tervei alapján. A nagykapu jobb oldalán lévő bronz domborművet Tar István és Illés Gyula készítette, az 1552-es ostrom 400. évfordulójára.
1596-ban a több nemzetiségű helyőrség rövid viadal után III. Mehmed szultán kezére adta a várat. :(
A Szépbástya, vagy közismertebb nevén, Kálvária-domb egykor
ágyúdombként funkcionált. Az egri vár jelenlegi legmagasabb pontja. A
tetejéről páratlan kilátás nyílik a várra, a városra, valamint a Bükkre. Pyrker érsek által kialakított Kálváriát
felújították, visszahelyezték a stációkat, így újra feléleszthetővé vált a korábban
hagyományosnak számító augusztus 20-i fáklyás körmenet, mely a
Bazilikától indulva a Kálvária-dombhoz vezet.
Egykor törökök által ostromolt várfalon, ma fiatalok jókedvű társasága beszélget