2016. szeptember 7., szerda

Várfalon

Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült.
A megújult Dobó tér háttérben a várral
XI-XII. század során épült meg a Szent Jánosnak szentelt székesegyház, mely többek közt I. Imre király végső nyughelye lett. A székesegyház maradványait a kőtárban örzik.
Az 1540-es években alakult ki a külső és belső várrendszer, melynek átjárója a ma is látható Setét-kapu volt. Tovább haladva a földszinti kaszárnyatermekbe juthatunk, melyek tüzérségi támadások idején hatékony védelmet jelentettek. A termek ma a középkori kőtárnak adnak otthont.
A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században – a reneszánsz korban – élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.
A kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán át a földalatti járatrendszerbe, kazamatákba  jutunk. Ezek az alagutak a várfalakkal párhuzamosan épültek, így a föld alatt teremtettek biztonságos átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták.
A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg Dobó István kapitány parancsnoksága alatt, közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat.
A mai főkapu a 16. század második felében épült Ottavio Baldigara tervei alapján. A nagykapu jobb oldalán lévő bronz domborművet Tar István és Illés Gyula készítette, az 1552-es ostrom 400. évfordulójára.
1596-ban a több nemzetiségű helyőrség rövid viadal után III. Mehmed szultán kezére adta a várat. :(
A Szépbástya, vagy közismertebb nevén, Kálvária-domb egykor ágyúdombként funkcionált. Az egri vár jelenlegi legmagasabb pontja. A tetejéről páratlan kilátás nyílik a várra, a városra, valamint a Bükkre. Pyrker érsek által kialakított Kálváriát felújították, visszahelyezték a stációkat, így újra feléleszthetővé vált a korábban hagyományosnak számító augusztus 20-i fáklyás körmenet, mely a Bazilikától indulva a Kálvária-dombhoz vezet.
Egykor törökök által ostromolt várfalon, ma fiatalok jókedvű társasága beszélget
 

2016. szeptember 6., kedd

Barokk szépség

1517-ben Észak Olaszországban egy Ferences rendházban 7 ferences fellázadt. Megalapították a maguk kisebbségét (minoris) Minorita rend néven...
A egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a magyarországi barokk egyházi építészet egyik legkiemelkedőbb értékű alkotása. Különlegessége, hogy a két torony közötti homlokzat ívelt.
Az építéshez a követ Tardosról, Mezőkövesdről, Noszvajról és Bogácsról szállították. 1758-1773 között Kilian Ignaz Dientzenhofer prágai építész tervei alapján épült fel.
A főoltárkép Kracker János Lukács 1775-ben készült Mária neveltetése oltára. Raindl Márton pozsonyi festő vállalkozott arra, hogy a templom öt boltszakaszára Páduai Szent Antal legendájának egyes jeleneteit megfesse.
2013-ban szomorú okból jártunk Egerben, akkori bejegyzésem itt  olvasható.........
http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2013/05/ropke-seta-egerben.html

2016. szeptember 5., hétfő

Kanonok-soron

Barátainkkal hosszabb tanakodás után Egerben beszéltünk meg egy találkozót. Ragyogó idő volt. Mindenképpen látni szerettem volna a híres kovácsoltvas Fazola kapukat. Itt írtam Fazola Henrikről Lillafüred kapcsán............Fazola
Ahogy kerestük a kaput, végigsétáltunk Eger belvárosának egyik legszebb barokk utcáján, a Kossuth utcán, ami valójában nem más, mint a város kanonok sora. Elámultunk!
Kossuth híres mondása „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot!”
Kispréposti-palota
A rokokó palotát 1758-ban építették. Homorú ívvel előreugró homlokzatát stukkók, fülkeszobrok és Fazola Henrik kovácsoltvas erkélykorlátja, ablakrácsai díszíti.
Vagner-kanonok háza. Barokk stílusban épült 1735 körül, építésze Giovanni Battista Carlone. A II. világháborúban megsérült „Mária Mennyek királynője” szobrot nem állították vissza, helyette az oromfülkébe Singer Mihály egri szobrász „Justitia” szobrát helyezték, melyet 1738-ban készített, s eredetileg a városházán volt.
Angolkisasszonyok Sancta Maria Gimnáziuma. Az épületet jogi akadémiának (Collegium Iuridicum) építtette Foglár György püspök. Az építkezést Giovanni Battista Carlone tervei alapján 1744-ben kezdték el, de kivitelezési hibák miatt abbahagyták, és csak hosszabb szünet után kezdték újra (1763–1767, kivitelező: Povolni János). A jogi iskola 1852-ig működött itt. Ekkor Bartakovics érsek ráépíttette a második emeletet, majd a kápolnát. Utóbbi 1855-re készült el, ekkor kapták meg az épületet az angolkisasszonyok. 1954–1992 között a Szilágyi Erzsébet Gimnázium használta az épületet.
„Barátok temploma”, ferences templom. Barokk stílusban, itt álló korábbi templom helyén építették Carlone tervei alapján, 1736 és 1755 között.
 Ferences kolostor
                                                               
Nagypréposi-palota - Fellner Jakab tervezte, 1774 és 1776 között építették. Emléktábla örökíti meg falán, hogy 1849-ben itt vendégeskedett Dembinszky Henrik, Görgei Artúr és Klapka György, és innen indultak a kápolnai csatába. Jelenleg könyvtárként működik.
Megyeháza - A barokk épületet, Gerl Mátyás, bécsi építész tervezte; 1749–1756 között épült. Homlokzatát Eger, Heves megye és az építtető Barkóczy család címere díszíti.  Fölötte félköríves vasrács a hit, remény és szeretet allegóriáját ábrázolja. Falán emléktábla jelzi az Udvarában a megyei börtön egykori épülete áll (az 1760-as években épült).
A díszrácson három aranyozott szobor a Hit, a Remény és az Igazság allegóriái.
Híres kovácsoltvas kapui is Fazola Henrik alkotásai, 1758 és 1761 között készültek.
A címeres kapu a jobb oldalon, eredeti helyén áll, ezen az épület homlokzatán elhelyezett három címert kovácsoltvasból formálta meg.
A bal oldali, szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten, az ülésterem és a lépcsőház között állt. A két kapu a rokokó művészet kiemelkedő alkotása.
Egy kis magyarázat: Káptalan, a megyés püspök tanácsadó testülete. A káptalan tagjai a kanonokok. A testület élén a püspök helyettese a nagyprépost áll, az ő helyettese a kisprépost.

2016. szeptember 4., vasárnap

Királynők palotája

Drottningholm egy falu Svédországban, Stockholmtól nem messze, így útba ejtettük a reptérre menet, mert itt is található egy szépséges palota, ahol valójában él a svéd királyi család 1981 óta.

Így egyrésze el van kerítve és nem látogatható
Ezen a területen is állt már korábban palota, de az 1660-as években leégett. Ekkor kapott megbízást korának egyik legfelkapottabb építésze, id. Nicodemus Tessin, hogy új épületet tervezzen. A munkát Tessin halála miatt végül fia fejezte be. A palota a történelem során főként királynői lakhelyül szolgált. Nevét III. János király alatt kapta (svédül Drottning királynőt jelent) Jagelló Katalin királynéról.
A palota 1991 óta az UNESCO Világörökség része. Ez a legjobban megőrzött svéd királyi palota az 1700-as évekből, és az egész korabeli európai királyi építészetnek is reprezentatív példája.
Lépcsőház falait Johan Sylcius festményei díszítik, azt a benyomást keltve, mintha az amúgy is tágas belső tér még távolabb érne véget a kastélyban.
Hedvig Eleonora királyné hálószobájának díszítésére a legkiválóbb svéd képzőművészek 15 évet fordítottak.
 Könyvtár
 A falikárpitok itt is mesések
Kedvenceim a mennyezeti festmények (csak sajnos nehezen fotózhatóak)
A palota színháza ma is üzemel, megmaradt az eredeti berendezése
Kastélypark a palota ablakából
Hófehér szerelemvirág a palota kertben
Mesébe illő! Középen sárga virágokból kirakott királyi-címer
A park végében lévő kis kínai palotára már nem jutott idő, sajnos mennünk kellett a repülőhöz.
Vége az északi utazásnak :((