Zarándokhely

Szent Mihály-templom, híres Mária-búcsújáró kegyhelyünk Máriapócson. (1731-1756) A két torony 1856-ban épült. Helyén a 17. században egyszerű kis fatemplom állt.

1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa, Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját.

Ikonosztáz 1785-88-ban készült

A képeit 1896-ban újakra cserélték.

1676-ban Csigri László pócsi bíró fogadalomból a török rabságából történt szabadulásának emlékére egy Szűz Mária kegyképet készíttetett. 1696. novemberében liturgia közben úgy vették észre, mintha a kegyképen Mária szeméből könnyek folynának. Az esemény két hétig tartott folyamatosan, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig. I. Lipót király neje ekkor Bécsbe vitette a képet, hogy maga is láthassa. Az utaztatás közben Bárcán, Kassa közelében három másolatot is készítettek róla. Ezek egyike a kassai Jézus-társasági templomba került; a másik a Sáros megyei kisfalusi kápolnába; a harmadik pedig visszakerült Pócsra, míg az eredeti Bécsben maradt (ma is ott van).

1715-ben és 1905-ben újra könnyezett a pócsi másolat.

A kegytemplom melletti bazilita monostor

Balogh Géza - Dudás Miklós püspök (1998)

Nagybúcsúk Máriapócson: Szent Illés napján-július 20, Nagyboldogasszony napján-augusztus 20, Kisboldogasszony napján-szeptember 8.

Szűz Mária könnyei

Máriapócson jártunk

Részletek a következő bejegyzésben.....

Legenda és történelem

A legenda szerint, Báthori István a Kenyérmezei csatában (1479) tett ígéretéhez híven, két templomot építtetett, az egyik a Nyírbátori Római Katolikus templom. 1587-ben feldúlták és felgyújtották a templomot és a kolostort, így 130 évig nem volt itt katolikus templom. 1717-ben Kelemen Didák (erdélyi származású szerzetes) kezdte meg a templom helyreállítását, gróf Károlyi Sándor támogatásával. Az 1800-as években földrengés, tűzvész sújtotta.

A "Hit és Egészség" uniós projekt keretében újultak meg itt a templomok 2010-11. -ben.

Pio atya mellszobra és mondása országunkról:
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"

A két mellékoltár felújítás alatt

 Főoltár

A legnevezetesebb látnivaló a Krucsay oltár, Passió oltár, Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja, Krucsay János kisvárdai várkapitány adománya.
Érdekes történetet olvastam erről a várkapitányról, aki hűtlen feleségét feljelentette, miután a nejt halálra ítélték, visszavonta vallomását, de a kikapós feleség újbóli félrelépéséért már halállal fizetett.

A 18. sz-ban épült minorita rendházból kialakított múzeum, vasárnap zárva volt.

 Kiss György - Bethlen Gábor szobra (1990)

Itt tényleg a sárkányok földjén járunk :))

Várostörténeti sétány, mely nagyon megosztó, a szobor illusztrációk minőségét illetően. Az ötlet pedig remek, a két templomot összekötő úton megelevenedik a legenda és a történelem. Sajnos nem volt most lehetőségem végigsétálni rajta a szemerkélő eső miatt

A nő lelke

"Az élet csupa sürgető vágy: cselekedni, érezni, látni, tudni. A nő lelke csendes virágzás egy elsöprő forgószél közepén."

Charlotte Bronte

Ebédlőpalota

Nyírbátorban a Báthori várkastély maradványa, melyet magtárnak alakítottak át, végül 2006-ban újjáépítettek.

A Báthori család a 14-15. században épített itt udvarházat, így nézhetett ki.

Báthori-címer

Kenyérmezei csata (1479) Báthori István, Kinizsi Pállal együtt legyőzte a törököket. A csata utáni győztes pillanat.

 

és a foglyul ejtett törökök

Nyírbátorban kötötték meg 1549. szeptember 8-án Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, az Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését kimondó szerződést, amelyet bátori egyezménynek neveznek. A magyar politikai közélet egyik legfontosabb célja ekkor, a három részre szakadt ország egyesítése volt.

Lovagi terem

A 16. század közepén a két Báthory ág egyesült az ecsedi Báthori György feleségül vette a somlyai Báthory Annát. Ebből a házasságból született 1560-ban Báthory Erzsébet

Báthori Erzsébet grófnő alakját rémséges tettek és legendák övezik. Tizennégy éves korában jegyezte el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróf.

Erzsébetről furcsa pletykák terjedtek: azt beszélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozott, megkínozta a szolgálólányokat. A legenda szerint, amikor megütötte az egyik szolgálólányát, és annak vére a kezére fröccsent, úgy érezte, hogy a bőre megszépül, megtalálta a fiatalság receptjét. Innentől kezdve a fiatal szűz lányokat megkorbácsolta, megcsonkította, lábuknál fogva felakasztotta őket, majd vérükben fürdött. (???)

1604 elején megözvegyült. Két lánya és fia nevelése, továbbá az ország egyik leghatalmasabb birtokrendszerének igazgatása maradt rá.

Erzsébetet 1610-ben tartóztatta le Thurzó György nádor. Eljárást indítottak ellene, mely során a cselédek kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek ellene. Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban tartották halála napjáig, egészen 1614-ig.

Egy különlegesen szép lépcsősor, feljárat a tetőtéri konferenciaterembe.