2014. június 28., szombat

Mediterrán teraszunk

Sokszor mondogatjuk, ha a kert aljában lenne valami víz (tó, folyó netalán tenger) egészen elégedettek lennénk. :D Máskor mikor áradásokról hallunk, boldogan nyugtázzuk, milyen jó, hogy minket semmi nem önthet el.
Teraszunk új lakója, a tölcsér jázmin
Pompáznak a leanderek, pedig a juhar miatt közel sem kapnak annyi napot
 Kedvezett az idő a muskátlinak, egyszerre tömérdek virágot hozott
Most még a tavalyi muskátli is megmaradt :)
Lobélia és begónia, kedvenc párosítás

2014. június 27., péntek

Cseri

Sajnos vége a cseresznye szezonnak, ilyen óriási fekete szemű lett az utolja, és mézédes :D
Mai csokrom, szarkalábakból

2014. június 26., csütörtök

Hal köz

Ilyen hangulatos kis terünk is van, a Hal köz
Szökőkúttal, szoborral, körben kiülős kávézókkal, borozókkal, sörözőkkel. 
Nappal a családosok, vagy épp egyedülállók szeretnek itt üldögélni, 
gyerekek ugrabugrálnak a csobogó vízsugarak alatt..
Este a fiatalság veszi birtokba.
 
  Lestyán Goda János "Hal köz kis tér" című szobra
A bámészkodás közben nem árt a lábunk elé is nézni, 
mert ez a térben épített szökőkút nagyon hangulatos, csak kissé balesetveszélyes.
 Leanderek között
 Kedvencem a falitábla....
A Hal közről így ír a Debrecen lexikon: "keskeny utcácska, a Simonffy és a Széchenyi utcát köti össze. Nevét az utcában hajdanvolt két halas boltról és egy régi kis házban 'üzemelő' halászcsárdáról kaphatta. Tejpiac is volt itt; kofák árulták a házi tejet (másféle nem is volt akkoriban), tejfelt, túrót, vajat."

2014. június 24., kedd

Levendula mánia

Imádom a levendulát, de ki nem....??
Sajnos az öreg levendulatövem is kárát szenvedte a fű telepítésnek. :((
Így most csak a terasz melleti körívben van pár tő, de ez nem igazán jó hely, mert a nagy juharfa árnyékolja, így nem virágzik bőségesen. Tavaly alaposan visszametszettem őket, de most is méteres hajtásokat hoznak, gondolom az árnyék miatt.
Telepítenem kell sokat-sokat....
Hímeztem egy levendula zsákocskát.
 The Snowflower Diaries mintája: Lavender Girl
Tavalyi csokromat morzsoltam bele, de eszméletlen illata van még mindig.
 Vettem hozzá lila kis üveggyöngyöket, de nem is gondoltam, hogy ilyen aprólékos lesz, ugyanis a legvékonyabb tűre sem ment fel minden gyöngy, úgy kellett a nagyobbacskákat kiválogatni.

2014. június 23., hétfő

Mesés hely

Az encsi lakoma után letértünk Boldogkővára felé, a fiam javaslatára, és milyen jól tettük, csak később tudatosult bennem, hogy ide rég el szerettem volna jutni. A vár egy ovális alakú andezittufa hegy tetején emelkedik.
Boldogkő várát IV. Béla király engedélyével építette fel Tyba ispán. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. A vár nevét a néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől. Az ezt követő évszázadokban adták-vették, zálogosították a várat, mindig más kezében volt. 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő tulajdonuk volt 1945-ig. 1945 után kerül állami tulajdonba.
A vár magja a XIII. századi négyzet alaprajzú egykor ötszintes öregtorony volt.
Ez a vár legrégebbi része
Szárazmalom
puskaportörésre használták
Mikor a sziklába vájt nyíláson kitekintettem, akkor hasított belém, 
hogy ez-az a hely, ahová el akartam jutni. 
Nemrégen láttam egy képet (hasonlót, mint amit én készítettem) 
azzal a felirattal, hogy ez is Magyarországon van.
Őrbódé, az andezittufa nyúlvány tetején
 Kilátás a várból
A magyar történelem fontosabb eseményeit, csatáit ábrázoló ólomkatona kiállítás

2014. június 22., vasárnap

Gourmet

Hétvégén egy igazi gurmet étteremben ebédeltünk.
Encsen jártunk, az Anyukám mondta étteremben (már a név választás is telitalálat).
 Mivel híresen finom a pizzájuk, így előételként ezt választottuk.
Az asztalunkról jó kilátás nyílt a kemencére is, ahol a pizzánkat sütötték.
A tulajdonos serényen részt vett a készítésben.
Kacsazsúr
kacsacomb, -mell, -máj, káposztás derelyével
Zempléni bárány
Kemencében sült csülök

Sajttorta
golgotagyümölcs szósszal, perui hamis borssal
Limonádé és békebeli szóda :-))
Hangulatok az étteremből

2014. június 21., szombat

Ideje a gyásznak

"Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak… Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak."
(Prédikátorok könyve 3:2.4)
Fiatal rokonunk emlékére, aki június 20-án távozott közülünk.
Nem ismerhettük közelebbről és már lehetőségünk sincs, hogy megismerjük. 
Túl rövid volt számára az idő......
Most kaptam a hírt, hogy nagynénje, rá egy napra hagyott itt bennünket örökre. :((
Őt már unokaöccse várta fent a mennyben ...... micsoda tragédia!
Nyugodjanak békében!
Vigasztalásul minden gyászolónak!