Szegedi séta 6.

Bejártam tereket, utakat, sétám végére megérkeztem a Tisza partra.

Előbb még rácsodálkoztam a monumentális méretű Móra Ferenc Múzeumra.

Steinhardt Antal és Láng Adolf tervezte (1896)

Móra Ferenc 1917-1934 között a múzeum igazgatója

 Móra Ferenc szobra, Tápai Antal szobrászművész alkotása 1938-ból.

 Móra Ferenc alakja mellett egy ülő alak, amely Kotormány János hivatalszolgáról, 

Móra „személyem körüli miniszteréről” lett megmintázva.

 

Nekem Szegedről elsőként a Tisza jut eszembe, 

örömmel vizslattam most is a nagy hömpölygő vizet.

Végre egy hely, ahová felmászhattam, a Dóm tornyába ugyanis csak előre bejelentkezéssel, csoportosan lehet felmenni, szintúgy a Városháza tornyába, ezért nagy boldogsággal lépcsőztem fel a hídra, hogy felülről szemlélhessem a Tiszát.

 A vár egyik bástyájának maradványa, szemben lévő parton a városi strand, most még eléggé üresen.

 Hétvégén biztos sokan ücsörögnek a lépcsőkön.....

 Amit mindig elmondunk, mikor megpillantjuk 

"Ki a Tisza vizét issza, Vágyik annak szive vissza" 

Ez egy népdal szövege...

"Ki a Tisza vizét issza,
Vágyik annak szive vissza.
Lám, én is ittam belőle,
Megfájdult a szivem tőle.

Zavaros a Tisza vize,
Barna kislány fürdik benne.
Én is megfürödtem benne,
Rám is ragadt a szerelme.

Tisza partján elaludtam,
Jaj, de szomorút álmodtam!
Megálmodtam azt az egyet!
Hogy a rózsám már mást szeret."

Lapis András - Hunyadi Mátyás (2001)

Mátyás 15 évesen, 1458-ban választották királlyá.

 Vár maradványa

Tovább sétálva a Stefánián,
Erzsébet királyné carrarai márványból faragott szobra 

(Ligeti Miklós 1907), 

Margó Ede (1912)

 Dankó Pista dalköltő, cigányprímás szobra

(1858-1903)

Több mint félezer dallamot, nótát komponált, melyek a magyar nóta történetének egyik legnagyobb alakjává teszik. A Dankó-nóta jelentősége túlmutat önmagán, hisz oly korban történik mindez, amelyben a magyarságunk megtartóereje a tét, vagy ahogy Ady mondja:

"Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod…
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!…"
(Ady Endre: Dankó, 1900)

A kor legnagyobb színészei éneklik nótáit a színpadokról, és népszerűsége talán ennek is köszönhetően egekig repül. Saját daltársulatot szervez megélhetésből, járja az országot. 

A szerzői jogok kialakulatlansága okán, bár az ország legkisebb szegletében is játsszák dalait, ő maga, többnyire szegénységben él, tüdővészben hal meg.

A korszak egyik legnevezetesebb temetése lesz utolsó ünnepe. 

Ötszáz dalát képviselendő, ötszáz cigányzenész kíséri sírjáig.

 

"Bölcsődben a koldus fiát ringatták. 

Koporsódban mint királyt kísérnek utolsó utadon." 

(Gárdonyi)

Deutsch palota (Lechner Ödön 1900)
A pesti Postakarékpénztár mása.

Szegedi Nemzeti Színház. 

Fellner és Helmer bécsi építész páros munkája, mint a Vígszínház Budapesten. 1883-ban épült.

mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett és 1886-ban  ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszíti - See more at: http://www.algyoihalaszcsarda.hu/szeged.php#sthash.ilYy6lfu.dpuf

A nap végére szerencsésen megtaláltuk egymást a férjemmel, még egy utolsó pillantást vethettünk a lenyűgöző Dómra, és makettjére.

Szegedi séta 5.

Kiértem a Széchenyi térre, ami egy zöld oázis Szeged szívében. Öreg platánok alatt lehet hűsölni, szebbnél-szebb szobrok tövében.

 Kligl Sándor - Szent István és Gizella (1996)

 Stróbl Alajos - gr. Széchenyi István (1913)
"Magyarország nem volt, hanem lesz"

 Mátrai Lajos - Vásárhelyi Pál (1905)

Tisza szabályozását irányító mérnöknek állít emléket

A talapzat körül Pásztor János szobrai

A talapzaton megjelölték az 1970 (961 cm) és a 2006 (10 métert meghaladó) árvizek vízszintjét.

 Melocco Miklós - gr. Klebersberg Kunó (2000)

A szobor  Klebelsbergnek csak a fejét ábrázolja realistán, „teste” az életművét jelképezi: egy dór oszlopon papírlapok halmazára vannak felírva a nagy kultúrpolitikus tettei.

IV. Béla 

Szegedet 1247-ben városi rangra emelte

Tóth Béla és fia Tóth Dávid alkotása (2010)

 Zala György - Deák Ferenc (1914)

"Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz, és mindig kétséges." 

gr. Tisza Lajos, politikus, miniszter, a szegedi árvíz utáni újjáépítés királyi biztosa, Fadrusz János munkája (1904) Rollinger Gál Rezső a talapzaton lévő szobrok készítője 

 Városháza

Első formájában 1728-ban épült, majd Vedres István  tervei alapján 1801-ben átépítették. 1883-ban nyerte el végleges formáját Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján.

 Pásztor János - Romboló Tisza szobra

Egy pontyon száguldó haragos férfi, aki egy fiatal anyát ragad magával.

 Áldást hozó Tisza szobra (1930)

Najádok próbálják az elemi erőket megszelídíteni

Sóhajok hídja - Velencei mintára készült, a Bérpalotát és a Városházát köti össze. Ferencz József tiszteletére épült, a nagy árvíz utáni újjáépített város látogatása alkalmából, mivel a Bérpalotában lakott, így ezen keresztül sétálhatott át a Városházára.

 

 Víz alatt a szépséges tér

Folyt.köv....

Szegedi séta 4.

Kárász utca, Szeged korzója, rögtön a Dugonics tér felől, négy alakos utca szobor kompozíció fogadott. A zenebohóc és az őket hallgató, figyelő publikum, egy hölgy, kislány és pulikutyus.

Tényleg gitározott az utcán egy fiatal fiú, megalapozva a sétáló utca hangulatát. 

Kigl Sándor - Utcai zene (2002)

Ungár - Mayer ház, tervezője Magyar Ede (1911), földszintjén működött a párizsi stílusú Corso kávéház, mely József Attila és Juhász Gyula törzshelye is volt.

Egy kissé letérve a sétálóutcáról, már messziről észrevettem újabb célpontomat, a Reök palotát, melynek felfedezését nagy kíváncsisággal vártam. Regionális Összművészeti Központként üzemel, a 2008-ban gyönyörűen felújított, 1906-1907-ben épült szecessziós épület.
Tervezője Magyar Ede (1877-1912), építtetője Reök Iván, vízügyi mérnök. Ennek megfelelően a vízi világot és növényvilágot szimbolizálja. A florális szecesszió remeke.
Nem tudtam betelni ezzel a csodás épülettel, többször körbejártam, szerencsémre megnézhettem belülről is. Merő véletlenségből, ma van a szecesszió világnapja, így ennek örömére gyönyörködjünk ebben a szépségben!

 Nem véletlen, hogy tervezőjét magyar Gaudinak is nevezik....

A csodálatos kovácsoltvas lépcsőházat, Fekete Pál, szegedi díszkovácsmester készítette, Magyar Ede rajzai alapján

Magyar Ede 35 évesen szíven lőtte magát, szerelmi bánat miatt.........??? Mindig ez a fránya szerelem!! Ez a ház pedig meghozta számára a hírnevet, rengeteg megrendelője lett, és ő tervezte Kaposváron a Csiky Gergely Színházat is.

Klauzál térre vettem az irányt, amely kettészeli a Kárász utcát. 

A téren áll Kossuth Lajos szobra 

(Róna József - 1902)

Kárász ház, ennek erkélyéről szónokolt utoljára Kossuth 1849. július 11- én, 60 ezer ember előtt.

A tér másik oldalán Millenniumi díszkút, az Árpád-házi királyoknak állít emléket, Tóbiás Klára (2000)

Fagylaltozás a Klauzál téren a Cappella cukrászda teraszán, amely az idei fagylaltverseny nívódíját kapta. 2014. év fagylaltja a mézes-diós-hecsedli, na, ez nem az volt, de szintén valami díjnyertes fagyi :-))

A Kárász utca, Széchenyi tér felőli oldalának ún. köszöntő szobrai (Salve szobrok) Karneválherceg és hercegnő, Párkányi Raab Péter (2000)

Ilyen lett a 2001-ben felújított Kárász utca, egy csipetnyi mediterrán hangulattal. Nagyon tetszett....

Folyt. köv....hú még mennyi látnivaló van hátra, el sem hiszem, hogy egy nap alatt ennyi mindent bejártam.... :-))