2014. február 25., kedd

Farkas....

Megnéztem a Wall Street farkasa című filmet. Érdekes sztori és karakterek.
A pénz hajszolásának végtelen abszurdja.
Nem ajánlom 18 év alatt, és annak, aki a trágár beszédtől sikító frászt kap.
Tényleg csak kapkodtam a fejem hüledezve, pénz - pénz - pénz és még több pénz,
kábítószer minden mennyiségben, nők és szex, 3 órán keresztül.
Ez lenne a híres Wall Street, amin pár éve olyan áhítattal csörtettünk végig, úgy érezvén, hogy itt van New York esze...?? Hát csak merem remélni, hogy nem így mennek még ma is a dolgok.
Martin Scorsese rendezte.
A főszereplő Jordan Belfort, a tőzsdepiac gátlástalan szélhámosa (Leonardo DiCaprio), aki a Stratton Oakmont nevű cégével a nyolcvanas években dollármilliókat szerzett, úgynevezett kis ügyletekből, nem egészen legálisan. Heti fizetése 26 évesen több, mint egy millió dollár volt.
A film megtörtént eseményen alapszik és Belfort börtönben íródott életrajzából készült.
Kíváncsian várom, hogy a 2014-es Oscar-díj átadáson milyen díjakat fog besöpörni a film, a rendező és a színész?
>>>>>> Itt olvashatsz érdekességeket.

2014. február 24., hétfő

Dupla ünnep

Hétvégén megint ünnepeltünk, a fiam 26. szülinapját (hogy rohan az idő) 
és a névnapom.
 A fenti menüt ettük végig

 Általában előző este megterítek, 
mert szeretem ezt szép nyugodtan kigondolni és megcsinálni.
 Lakoma, megkoronázva a szülinapos tortájával
Kedvencem, a citromos mignon 
és a sok szép virág, amit ajándékba kaptam.

2014. február 21., péntek

Magamnak.....


Én vagyok az, aki nem jó,
Fellegajtót nyitogató.

Nyitogatom a felleget,
Sírok alatta eleget.

Ifiúságom telik el,
Azért a szívem hasad el.
(Az anyád ragyogós csillaga.)

Ifiúság gyöngykoszorú,
Ki elveszti de szomorú

De bolond volnék, ha búsulnék,
Ha a búnak helyet adnék

Én a búnak utat adok,
Magam pedig vígan járok

2014. február 18., kedd

Igazgyöngyöm

"Hús a húsomból, vér a véremből,
csillogó érték szürke létemből,
fénylő kincsem, mit e világra hoztam,
drága gyöngyömnek kagylója voltam."

Horváth Piroska: Igazgyöngyöm


Fiamnak szeretettel ezen a becses napon, akinek nagy kedvence volt a koala maci <3
Kép forrása: pinterest

2014. február 16., vasárnap

Bonszai a háznál....

FICUS MICROCARPA GINSENG

Mostanában erre a növénykére vigyázunk, - hal helyett - ha a kisfiam elutazik.
Próbálunk megfelelni ennek a nehéz feladatnak :-))
Persze ennek is története van.
Fiam nagyon régen vágyott már egy bonszaira. Így karácsonyra vettünk is neki egyet, de túl körülményesen tudtuk csak Bpestről hazahozni, akkor voltak a leghidegebbek. Ráadásul kinti program miatt az autóban parkoltattuk szegényt szinte egy egész nap. Itthon egy paraván mögött dugdostuk, nehogy kitudódjon a meglepetés. Mire elérkezett a karácsony, bizony szinte az összes levelét lehullajtotta. Nem is adtuk oda ajándékként. Pár nap múlva elmeséltük szerencsétlenkedésünket a növénnyel.
Azóta a kisfiam gondos ápolásának köszönhetően, - esővízzel porlasztja - újból hajt. 

2014. február 14., péntek

Valentin nap

Az egyik kedvenc képem. 
Szerintem remekül illik a mai naphoz.
V-DAY
Nem Valentin nap, hanem a győzelem napja. :))
Viszont egy csodálatos csók jelenet....
 <3
Sokáig azt gondoltam, hogy egy film részlet, még látni véltem magamban, mint valamelyik film jelenetét.
Kiderült, hogy ez a XX. század leghíresebb sajtófotója, Alfred Eisenstaedt képe, a II. Világháborút ünneplő New Yorkban a Times Square-en készült, 1945. augusztus 14-én, a japánok feletti győzelem napján.
A kép a Life magazinban jelent meg.
Később egyike lett a háború végét jelképező ikonikus felvételeknek, a csókjelenetet azóta is utánozzák a turisták a Times Square-en.
A legendássá váló csókot azóta szoborba öntötték a floridai Sarasotában és természetesen a Times Square-en is.
Az 1995-ben elhunyt fotó művész a kép keletkezéséről azt mondta,- "Láttam egy rohanó tengerészt, aki az útjába eső összes nőt megcsókolta: nagymamát, vékonyat, teltebbet, nem számított, kit. Ezután észrevettem az ápolónőt, a hatalmas tömeg közepén. Szemmel tartottam, és ahogy reméltem, a tengerész odament hozzá, elkapta és átkarolva hátradöntötte, hogy megcsókolja.....Persze, ha a lány nem lett volna ápolónő, ha sötét ruhát viselt volna, nem csináltam volna meg a képet" - tette hozzá.
A felvételen, a pár körül, nevető matrózok és ámuló járókelők állnak.
Sokan adták ki magukat a halhatatlanná tett pár egyik vagy másik tagjának is, és csak évtizedekkel később, az 1970-es évek végén fedte fel Edith Shain, hogy valójában ő a felvétel egyik főszereplője. Állítását a fotóriporter is megerősítette, miután személyesen találkoztak. A tengerész igazi kilétét viszont máig homály fedi.

2014. február 12., szerda

Vidám barátnők.......

Inge Löök (eredeti nevén Ingeborg Lievonen)
Svéd anyanyelvű finn grafikusművész, eredeti foglalkozása szerint kertész, 1951-ben született Helsinkiben. Jelenleg egy kb. 4000 főt számláló dél-finnországi faluban, Pernajában él.
Gyerekkorában Helsinkiben egy hét emeletes házban lakott, ugyanitt élt két idősebb hölgy is, Ali és Fifi, az ő karakterük adta az ötletet a vidám öreg hölgyekhez.
Több mint 300 képeslapot rajzolt. Ezen kívül könyveket és képes magazinokat illusztrál.
Kedvenc témája a jókedvű anyókák ábrázolása és a természet, főleg a kert.
Mottója 
 "Az idő nem pénz és elköltése nem bűn"
Anyókaképeiből pár év alatt több százezer kelt el szerte a világon.
>>>>Itt nézegetheted a képeit.
Engem jókedvre derítenek ezek a vidám öreglányok, sugárzik belőlük az életöröm, boldogság.

Nagyon sajnálom, hogy nekem nem adatik egy ilyen jó barátnő, akivel együtt lehet öregedni, jókat kacagni.......egy húron pendülni.......egy jó barát az élet nagy kincse.......hiányzik!
Mutatóban egy pár kedvenc.

2014. február 11., kedd

Rose

Kiolvastam Fábián Janka legújabb könyvét, A francia nőt.
Nem okozott csalódást ez sem, mint már említettem szeretem az írónő könyveit.
Valójában tovább szövődik benne Rose története.
Érdekes volt, hogy ez a könyv már ebben - az általam is ismert - korban játszódik. Igaz, én gyerekként éltem meg ezeket az éveket.
Milyennek is látta a szocialista Magyarországot egy külföldi?.....
Amikor az akkori Híradó szignáljáról beszélgetnek, amint egy kamera feléjük fordul, mintha figyelné őket.......Ebből a szemszögből sosem gondoltam erre az ominózus szignálra, nekem jó érzés  újból meghallgatni, nosztalgikus, a gyerekkoromat idézi.
A pestiek biztos jobban ismerték az akkori Körszállót, mint mi. Én csak arra emlékszem, hogy milyen nagy szenzációnak számított a különleges, nem szokványos formája abban az időben. (1967-ben épült) Sosem jártam benne, itt az idő, hogy megnézzem azt a pazar kilátást....úgy látom felújították és a Danubius szállodalánc négy csillagos tagja lett belőle.
A könyv alapján kíváncsi lettem Fallóskútra, a Mária kegyhelyre is, a Mátrában. Ha jobbra fordul az idő ide is szeretnék elmenni.
Mint ahogy nyáron ellátogattunk a barátnőimmel a Sziklakórházba is, ami az Emma trilógia egyik meghatározó helyszíne.

2014. február 10., hétfő

A nagy csábító

Végre egy jó filmet adtak vasárnap este a Tv-ben, az M1-en reklámok nélkül.
Casanova, Heath Ledger főszereplésével.
Hm.....és ez egy 2005-ös film, valahogy eddig nem futottunk még össze.
Nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget, hiszen többször láttam már, csak épp nem ezt a változatot!  Így mikor odakattintottam nagy örömmel fedeztem fel, hogy Heath Ledger játszik benne.
Micsoda felüdülés ezt a fiatal, helyes színészt látni ebben a szerepben.
Ó. de sajnálom, hogy ilyen fiatalon elhunyt! ..... (2008)
A helyszín a csodás Velence, sodró lendület, kaland, szerelem, humor.......hát én ennyit vártam.
Elvégre még mindig farsang van, és a velencei karnevál is pár nap múlva kezdődik. :-))
Egyébkén Giacomo Casanova (1725-1798) velencei kalandor és író.
Fő műve az Életem története, halála után kiadott emlékiratai, egy 4000 oldalas alkotás.

De jó lenne....

Anne Yvonne Gilbert
Juhász Magda
De jó lenne...

De jó lenne jónak lenni,
mindig, mindig csak szeretni,
lelkem szállna, mint a lepke,
olyan könnyű, lenge lenne.

De jó lenne jónak lenni,
csak a szépet észrevenni,
nem félni, és nem remegni,
mindig, mindig csak szeretni.

De jó lenne jónak lenni,
a nagy Istent megkeresni,
a lábához kuporodni,
és az Igét befogadni.

De jó lenne... de nem lehet.
Farkasok közt nem élhet meg,
aki bárány, aki balga,
megrohanja azt a falka.

Megrohanják, leteperik,
mert a jót itt nem szeretik.
Lelkünk fáradt, szívünk remeg,
nincs közöttünk aki szeret?

Gyilkosságok, fegyver, átok
miért sújtja a világot?
Hisz` szeretni könnyebb lenne,
lelkünk szállna, mint a lepke.

De jó lenne jónak lenni,
egymás kezét megkeresni,
és a gonoszt mindörökre
eltemetni, elfeledni.

De jó lenne jónak lenni...