Borsos József 150

Részt vettem egy debreceni városi sétán, ahol Borsos József épületeinek egy részét jártuk végig. A idegenvezetőnk sok érdekes, eddig nem ismert részletet osztott meg velünk az építészről és épületeiről.

Borsos József (1875-1952) Debrecen egykori főépítésze 150 éve született. Március és december között építészeti hagyatékának felidézésére számos programon lehet részt venni.

 
Épületei, városrendezési tervei a 20. század első harmadában születtek, máig tetten érhetők a városban. A hódmezővásárhelyi születésű Borsos József 1908-tól lett Debrecen építésze, majd 1923–1935 között főépítésze. Az ő nevéhez fűződik az egyetem előtti tér, az Egyetemi templom, a Köztemetőben a Ravatalozó épülete, számos oktatási intézmény, lakóház, és bérház. 1929-30-ban elkészítette a Debrecen városfejlődését több évtizeden keresztül meghatározó városszabályozási tervet. A Nagyerdő területén tervezett gyalogúthálózattal alakította ki a Parkerdőt.

Az első, igazán nagy munkája a városban a Rendőrpalota tervezése volt 1914-ben. Az I. Világháború kitörésekor behívták katonai szolgálatra, utásztisztként szolgált. Az épület befejezéséhez szükséges részletrajzokat már a frontról küldte. Az épület maga hatalmas, három utcára néz, Kossuth utca, Blaháné utca, és az ezeket összekötő Újházi Ede utca egésze. 

Eredetileg nem ide készült, hanem a Csokonai Színház baloldalán lévő épület helyére, ahol sokkal jobban érvényesült volna az épület monumentalitása. A magyaros szecessziós stílusú épület homlokzatát és a nyílások keretét Hódmezővásárhelyről származó kerámiaburkolattal díszítette.

A főbejárat gyönyörű bronzkapuja, kettős szénaboglyaíves, bodrogkeresztúri kőből faragott bélletét a pásztorfaragásokra emlékeztető minták teszik különlegessé.

A címer a legtöbb Borsos által tervezett épületen megtalálható. Jelenleg Györfi Sándor által 1999-ben alkotott 130 cm átmérőjű mázas kerámiából készült címert láthatjuk.

 

A címer a kapu külső bronzfelületen is megjelenik, az ólombetétes üvegablakok alatti részen.

Olyan szerencsénk volt, hogy beléphettünk a kapun és belülről is megnézhettük a mozaikos üvegbetétes ajtót és a szecessziós lépcsőkorlátot, sajnos itt már nem fényképezhettünk.

Régebbi bejegyzéseim Borsos Józsefről

https://nora-bora-nora.blogspot.com/search?q=Borsos+J%C3%B3zsef 

Attila temetése - I. sz. ravatalozó

Lehetőségem nyílt, a Debreceni Köztemető ravatalozójának, és a krematóriumának bejárására, egy híres építészünk Rácz Zoltán vezetésével, akinek munkáit régóta csodálom.

Sajnos többször megfordultam már a II. sz. ravatalozóban, de a fájdalom vagy részvét mindig erősebb volt, minthogy a díszítéssel foglalkozzam.

Meglepődtem milyen szép ravatalozóink vannak.

A Tükörtó elnevezés találó

A tervező Borsos József (1875–1952) Debrecen város főépítésze volt. Legjelentősebb alkotása a Debreceni Köztemető. A körutas, íves sétányok fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a jelenlegi II. János Pál pápa tér felé. Egyéni stílusát leginkább az jellemzi, hogy a szecesszió korstílusát ötvözte az erdélyi népi építészet  hagyományaival. Az épület 1932-ben készült el, műemléki védelem alatt áll.

Borsos József sírja a ravatalozóval szemben

 Harangláb - Tervező Rácz Zoltán

Krematóriumi része az első ilyen épület volt Magyarországon. Bár meglehetősen rövid idő alatt felépült a komplexum, csak a ravatalozó lett átadva a használatra.

A helyi egyházi és polgári körök nem tudtak megbarátkozni a hamvasztás gondolatával. Csak 1951-ben helyezték üzembe a krematórium részt. 1951-ben mindössze 21 hamvasztást hajtottak végre. 

Az árnyékos oldal, a nagy kéményekkel

Nem írok a megrendítő részletekről, hűtőkamrákról, hamvasztó kemencékről, amit éreztem időnként a szeretteim halála révén és az elmúlás kapcsán.

A tervező a debreceni mázas tégla és mázas fedőcserép gondosan megválasztott színeivel érte el az épület ünnepélyes megjelenését.

Erdélyi motívumok, szénaboglya alakú boltívsor, aranyozott végű téglák, mintha világítana a bejárat. Borsos József személyesen felügyelte az építkezést.

Díszítésére debreceni kötődésű képzőművészeket kértek fel, akik a négy ravatalozót művészeti alkotásokkal, freskókkal, szekkókkal és üvegablakokkal gazdagították. A zsűrizésben Szentgyörgyi István szobrászművész, és Bosznay István festőművész vettek részt.

 I. sz. ravatalozó

A freskókon és üvegablakokon Haranghy Jenő (1894–1951) művészi alkotásán, Attila temetése, a fejedelem búcsúszertartásának sok alakos ábrázolása látható.

Attila kincseként emlegetett nagyszentmiklósi régészeti leletegyüttes bikafejes ivócsanakja. Miután az 1799-ben előkerült kincslelet legismertebb darabja Munkácsy Mihály temetése (1900) óta „a nemzeti gyászt volt hivatva jelképezni”, így az ólombetétes központi körablakba is a bikafejes áldozati mécses alakját formázta meg. 

A freskókat a művész maga készítette, a színes ablakok kivitelezését – mint a ház többi termében is – Palka József (1860-1952) üvegművész végezte.

A Debrecenben született grafikus, festő a budapesti Iparművészeti Iskola tanára volt. Debreceni alkotásai a Kossuth utcai Verestemplom falfestése (1936) az egyetemi templom színes üvegablakai (1942), az Angol királynő szálloda üvegablakai, pannói (1932) elpusztultak. 

Szeretek a temetőkben sétálni, az építész úrtól hallottak megerősítettek abban, hogy nincs benne semmi különös. Csend és nyugalom vesz körbe, nézhetem sok esetben a különleges művészeti alkotásokat, a magyar történelem, kultúra nagyjainak síremlékeit.

Most közeleg a mindenszentek (Festum Omnium Sanctorum) és a halottak napja, így valamennyire aktuális a temetőnk megismerése.

"Ha meg akarsz ismerni egy új helyet, akkor menj el a piacra és a temetőbe!"

A.B.F.R.A

 "A Boldog Feltámadás Reménye Alatt"

Debrecen nagyjai

1932-ben adták át a debreceni köztemetőt és a ravatalozó épületet a használatnak. Tervezője Borsos József

A krematóriumot csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt. A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

A ravatalozó épület központi és szélső oromzatain a nagyszentmiklósi aranyleletből a bikafejes ivócsanak bronzból megformált másolatát helyezték el. (Az alakzat 1900-tól, Munkácsy Mihály ravatalának díszítése óta a nemzeti gyász jelképeként ismert.)

Borsos József 1875-1952

Építész, egyidőben Debrecen főépítésze, ő tervezte a Krematórium épületét

Villája kapcsán itt írtam róla>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/06/borsos-villa.html

Pohl Ferenc 1883-1961

1920 végén vette át Debrecenben a városi kertészet vezetését. Pohl Ferenc ideje alatt nyerte el parkosított formáját a Kálvin tér, az Árpád tér, a Református Kollégium előtti Emlékkert, nevéhez fűződik a nagyerdei fürdő környékének, a Déri Múzeum előtti süllyesztett kertnek, az egyetemi parknak és a Köztemetőnek térrendezése.

Kálmánchey Márton 1500-1557

Az 1550-es évektől Debrecenben élt, véglegesen meggyökeresítve a reformáció svájci irányát. Hívei nagy hatású szónoknak tartották, ellenfelei „olcsó papnak”, mert lemondott a templomi díszekről, saját díszes ruházatáról, és fizetést is csak annyit fogadott el, amennyi a megélhetéséhez szükséges volt. Prédikációiban ragaszkodott a magyar nyelvhez, hogy a hívek érthessék a bibliai üzenetet. Megszervezte a Tiszántúli Egyházkerületet, és ennek lett első püspöke 1557-ben. Ugyanebben az évben halt meg. Utóda rövid időre Szegedi Gergely lett, majd Méliusz Juhász Péter, akit már az utókor is jobban ismer.

Budai Ézsaiás 1760-1841

Bölcsész - és hittudós, író, történész, református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke 1822-től haláláig.

Svetits Mátyás 1794 - 1868 

Kereskedő, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara első elnöke. Ő és felesége, Kojanitz Anna végakarata az volt, hogy három gyermekük korai halálát követően, vagyonukból katolikus iskola épüljön, és azt iskolanővérek vezessék. Az intézmény 1896-ban nyitotta meg kapuit.

Zoltai Lajos 1861-1939 

Helytörténész, muzeológus, etnográfus, a Déri Múzeum első igazgatója, személyes közbenjárásának köszönhető, hogy Déri Frigyes bécsi selyemgyáros gyűjteménye a cívisvárost gazdagítja 1920 óta.

Dr Ecsedi István 1885-1936 

Etnográfus, a Déri Múzeum igazgatója

Fazekas Mihály 1766-1828 

Költő, botanikus, 1807-ben jelent meg a sógorával, Diószegi Sámuellel együtt írt Magyar Füvészkönyv, az első magyar nyelvű tudományos botanikai rendszerezés és növény-meghatározó könyv.

Diószegi Sámuel 1761-1813 

református lelkész, esperes, botanikus

Szabó Magda 1917-2007

író, költő, műfordító, tanár, bölcsészdoktor

Az írónőnek az volt a kívánsága, hogy hamvainak felét a férje, az író Szobotka Tibor, másik felét a szülei debreceni sírjába helyezzék el.

 

 „Tündérek árva gyermeke, 

Sosem feledlek el. 

Meséid gyémánt madara 

Míg élek, énekel. 

Hogy elmentél a fény felé 

Bezáródott az ablak. 

Életem eltört pajzsa, Te 

Míg élek siratlak.” 

Kóti Árpád 1934-2015

színész, 1963-tól haláláig a Csokonai Színház tagja

Boka Károly 1808-1860

népzenész, Kossuth Lajos kedvenc cigányprímása

 Kontsek Kornél 1867-1941

A Kontsek család 1892-ben nyitotta meg Debrecenben, a Kossuth utca 15. szám alatti fűszer és csemegekereskedését. Idővel, nagykereskedésbe fogtak és raktáraik révén számos kiskereskedőt láttak el áruval. 

1911-1912 között épült Debreceni Első Takarékpénztár palotájának a földszintjén volt a Kontsek Kornél divatáruház, a Kossuth és Piac utca sarkán.

Kontsek Géza a város kereskedelmi és iparkamarájának tagja, majd tanácsnoka is volt. Jelentős vívmánya volt a vasárnapi munkaszünet bevezetése. Szem előtt tartotta munkásai jóllétét is, ennek keretében a város akkori keleti határán telkekhez juttatta őket, ahol keresetükből otthont építhettek.

Kaszanyitzky Endre 1834-1905

A Piac utca 57. szám alatti Kaszanyitzky-féle üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 100 évig prosperált, Kaszanyitzky Endre alapította. 

Csanak József 1820-1900 

Derecskéről származó jobbágyból lett híres fűszerkereskedő, a Debreceni Kereskedelmi Testület elnöke, az István gőzmalom igazgatója. Csanak József alighanem Debrecen leggazdagabb polgára volt. A Piac és Arany János utca sarkán áll a Csanak-palota, amely épületben debreceni tartózkodása idején Jókai Mór is megszállt, aki Az arany ember című regényéhez többek közt Csanak József élettörténetéből merített ihletet. A róla elnevezett utcában álló villában lakott. 

(Valamikor én is laktam itt, nemcsak az utcában, hanem magában a villában, sajnos jelenleg elhanyagolt állapotban van.)

Sesztina Jenő 1869-1944

Debrecen történetének egyik meghatározó családja, Sesztina János a Piacz utca 21. sz. alatt létrehozta a belváros emblematikus vaskereskedését. Az üzletet fia, Lajos és unokája, Jenő vitte sikerre, s tette mindenki által ismertté. 

A gyermektelen Sesztina Jenő és felesége Csanak Margit 1936-ban örökbe fogadta Piroska nevű testvérének fiát, Rickl Antal Lajost és fiait, Antal Zelmost, és öccsét, Pétert. 

Itt lehet bővebben olvasni róluk>>>http://debrecenikepeslapok.blogspot.com/2017/06/a-sesztina-villa-titkai.html

Régi sírkövek, az előző felszámolt temetőkből a Sesztina sír mögött

Dr. Kenézi Gyula, 1860-1931

Orvos, kórházunk névadója. Az 1912-ben alapított Debreceni Egyetem első tanára volt, majd a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójává választották. Többek között ő vetette fel, hogy az orvosprofesszorok a klinika közelében lakjanak. Egykori lakhelyén, a Kenézy Villában hatalmas orvostörténeti gyűjtemény található.

Hódos Imre 1928-1989

Olimpiai bajnok birkózó. Három olimpián volt a magyar küldöttség tagja, bajnoki címét az 1952. évi helsinki olimpián nyerte. Az olimpiát követő 1953. évi nápolyi világbajnokságon ezüstérmes lett. Az aktív sportolást az 1960. évi római olimpiai részvétel után fejezte be.

„Ne gyászolj! (...) Felejts el engem addig a határig, amíg már nem zavar a rám való emlékezés. Egészen ne! Az fájna! De legyek én körötted valami szelíd és nem bántó emlék, olyan, akire jólesik gondolni, de már nem könnyeztet meg. Ne úgy jussak az eszedbe, hogy belerándulj a fájdalomba, hanem úgy, hogy elmosolyodj.”

Szabó Magda