Néha felmerül bennem, hogy amit elmulasztottam az iskolában diákkoromban megtanulni, azt most pótolom be, végtelen érdeklődéssel, rendkívüli csodálattal, hódolattal.
A magyar kultúra napján a következő állomás a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) volt, ott is a Jókai 200 című kiállítás érdekelt, mivel a csodás Petőfi-kiállítást már láttam és írtam is róla.
"Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz"
Különböző íróktól származó Jókai-méltatások, üstökös alakzatban.
Jókai 1825-ben született, akkor amikor a Magyar Tudományos Akadémia is megalapult. Milyen jó, hogy nemrégiben ott is jártam. Műveiben megjelennek a természettudományok legújabb eredményei, valamint a hozzájuk kapcsolódó mérnöki és technikai vívmányok.
Jókai Mór
(1825. Komárom - 1904. Budapest)
fiatalkori önarcképe (1843)
Neve valójában nem is Jókai Mór volt, hanem Ásvai Jókay Móricz. E nevet apja kedvenc hőse, Benyovszky Móricz után kapta.
Később aztán Tóth Lőrinc és Petőfi Sándor javaslatára a Móricz Mórra
rövidült, a Jókay végén lévő „y” pedig az 1848-as szabadságharc idején
cserélődött „i” betűre, hogy elutasítja a nemesi
származással járó kiváltságokat.
Jókai Mór: Jókayné Pulay Mária (1843-44)
Az 1830–40-es években képzőművészeti pályára készült, festő szeretett volna lenni, és nem író. A révkomáromi Királyi Rajz Oskolának négy éven át volt tanulója. 1835-ben Pozsonyba adták cserébe, Zsigmondy Sámuel ágostai evangélikus líceumi tanárhoz, német nyelvet tanulni. Ezt követően Pápa, ahol olyan barátokra lelt mint Petőfi Sándor, Orlai Petrich Soma, majd Kecskeméten jogásznak tanult. 1846-ban ügyvédi diplomát szerzett
. Ezt követte a nagy elhatározás
"Elhatároztam, író leszek és semmi más."Bátyja
Jókai Mór: Jókai Károly (1840-es évek)
Nővére
Jókai Mór: Jókai Eszter
Gyönyörű illusztrációkat és könyvborítókat látni itt
Zichy Mihály: A magyar nép
A cári udvarban működő festőt kérték fel, Jókai Mór Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című huszonnégy kötetes sorozatba írt A magyar nép című fejezetének illusztrálására. A tanulmány elkészült címképének Habsburg-hatalommal szembeni kritikus
szellemisége is hozzájárult ahhoz, hogy végül nem került be a
kiadványba. Zichy Mihály mozgalmas csoportképbe fűzte össze Árpád fejedelem
megválasztását, a tatárok majd törökök elleni harcokat, az 1848–49-es
forradalmat és szabadságharcot, valamint Ferenc József megkoronázását. A művész Jókai Mórnak ajándékozta a festményt, amely az író dolgozószobájába került.
Orlai Petrich Soma: Laborfalvi Róza
Barabás Miklós: Laborfalvi Róza, Jókai Mór
1853-ban az író telket vett a Svábhegyen, ahol saját maga készített kertet, szőlőst, és egy házat is építtetett. Szerette a
természetközelséget.
Most láthattam az eredeti Jókai festményen is a svábhegyi kilátást.
Balatonfüreden is vett egy villát, ahol nyarait töltötte. Itt született meg egyik legismertebb
műve, Az aranyember. Felesége halála után a nyaralót eladta, s ez ma
hazánk egyetlen Jókai Emlékmúzeumaként működik.
Jókai 1858-ban indította el saját élclapját, az Üstököst, magyar anekdotakinccsel, az olvasók által beküldött szövegekkel és rajzvázlatokkal.
Jókai komáromi díszládája, karosszéke, íróasztalaA gótikus szekrényt, Schickedanz Albert építész és festő tervei alapján, Fischhof Jenő
bőrdíszműves, iparművész készítette 1893-ban, az 50 éves írói jubileumra. Ebben a fiókos bútorban helyezték el és adták át a grafikusok ajándékait Jókainak.
Jókai Mór a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elismert tagja volt, 1858-ban levelező, 1861-ben rendes taggá választották, majd 1892-től az
igazgatósági tanács tagja lett.
Horovitz Lipót: Jókai Mór (1888)
A Feszty-villa
Jókai Mór a Feszty család körében
Ferraris Artúr: Történelmi tarokkparti
A képen összeszokott kártyakompánia látható. A személyek balról jobbra:
Gajári Ödön, Sváb Károly, Nedeczky István, Csernátony Lajos, Jókai Mór,
herceg Odescalchi Gyula, Beöthy Algernon, Tisza Kálmán, Podmaniczky
Frigyes, Pulszky Károly, Mikszáth Kálmán, parlamenti képviselők,
közéleti szereplők. Érdekesség, hogy a megfestett személyek Ferraris
műtermében eljátszották a jelenetet, amelyet Erdélyi Mór fényképész a
helyszínen megörökített. Ez a fotográfia szolgált alapul a festmény
elkészítéséhez.
Jókai dolgozószobájában (remek szelfi pont)
Szüret Jókaiék svábhegyi kertjében
Óriáskagyló, Laborfalvi Róza ajándéka
Tridacna gigas a Föld legnagyobb puhatestűje
Az író, aki üstökösként beragyogta a magyar kultúrát
Jókai mindig is élénk érdeklődéssel fordult a XIX. századi technikai és tudományos
vívmányok iránt. A jövő század regénye című művében, a cselekmény mozgatója egy
természettudományos felfedezés, ami átformálja a világ politikai,
katonai és társadalmi képét. A regény középpontjában az ichor megtalálása, valamint a repülőgép feltalálása áll. Jókai világának valamennyi problémájára
(békétlenség, fajgyűlölet, háborúk stb.) gyógyírt jelent a Gyilkos-tóból
kinyert ichor.
Jókai kapcsolati hálója
(Azt hiszem ennek tanulmányozására külön időt kell szánni!)
„És
most gondoljuk hozzá, hogy még száz év múlva is lesznek emberek, —
sokan lesznek, — kik hazájukat szeretik, kik az emberiség nagy bajait
orvosolni törekesznek, — kik a néperkölcsöt nemesitik,— kik a
felvilágosodást terjesztik, — kik a semmiből teremteni, az embererőt
istenerővé emelni igyekeznek; […] de ezekkel szemben fog állani az a
másik óriás, akinek neve a ’N i h i l’, a ’S e m m i’, aki nem hisz
semmit, se Istent, se hazát, se nemzetet, se túlvilágot, se államot, se
emberi törvényt, se családot, se becsületet, se költészetet, aki
megtagadja a múltat, nem bánja a jövendőt, akinek nincs más czélja,
mint a mai nap, más ura, mint az ’én’ : más törvénye mint azt tenni, ami neki jól esik.”
Ez a részlet Jókai Mór A jövő század regénye című művéből származik, amely 1872-ben jelent meg és mennyire időálló!
