2026. január 11., vasárnap

Borúra derű

A Magyar Tudományos Akadémia 200 év kincsei című kiállítás, ritkán látható kéziratokkal, képekkel és műtárgyakkal 
Az Akadémia palotájának harmadik emeleti termeiben, ahol eredetileg a Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az Országos Képtár kapott helyet, az intézmény legkiemelkedőbb tagjainak portréit láthatjuk. Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János és az Akadémia további jelentős szereplőinek jól ismert arcképei sorakoznak a falakon. A kiállított festmények és szobrok a 19. századi hazai és osztrák művészet legkiválóbb művészeinek alkotásai. 

Johann Nepomuk Ender - Az MTA címerképe, 1834
A kép témáját Széchenyi István ötlete adta, legyen a tudomány jelképe, apoteózisa, felmagasztalása. Középpontban Minerva, a bölcsesség, műveltség és a tudomány istennője, kezében a tudományt jelképező csésze, amelyből egy sas készül inni. A sas Magyarország jelképe. Minerva pajzsán a magyar címer és Szent Leó pápa és Attila találkozásának jelenete 452-ben. Attila befejezte itáliai hadjáratát, lemondott Róma bevételéről. A háttérben sötét felhő és világoskék ég, a Magyar Tudományos Akadémia jelszavára utal: Borúra derű. 
A kép mellett olvastam, kérdés, hogy a női alak Minerva, Pallasz Athéné, Kübelé, Hébé vagy Hungária alakja? (A legenda szerint  Minerva élethű mása Széchenyi gróf feleségének, Seilern-Aspang Mária Crescence grófnőnek.) 

Thanhoffer Lajos - Bolyai Farkas, 1887

Friedrich von Amerling - Széchenyi István, 1836
Schäffer Béla - Széchenyi István apoteózisa, 1861
Barabás Miklós - Arany János, 1884
Balló Ede - Jókai Mór, 1911
Giovanni Simonetti - Fiume tiszteletadása Szalay Lászlónak, 1861
Filippo Agricola  
Madonna a gyermek Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal, 1819  


Johann Nepomuk Ender - Görög lány, 1821

Strobl Alajos - József Károly főherceg, 1886
Hanns Gasser – Izsó Miklós: Széchenyi István, 1860
Szép kiállítótermek és boltíves plafonok 
Mindig megállapítom, hogy egy fővárosi nebulónak mennyivel több lehetősége van, épp egy rendhagyó tanórának voltam szemtanúja.

2026. január 10., szombat

200 év

Regisztráltam a Magyar Tudományos Akadémia 200 év kincsei kiállításra.  Széchenyi István (1791-1860) az 1825-ös a pozsonyi országgyűlésen, felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot, egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.
A neoreneszánsz stílusú épületet Friedrich August Stüler tervezte. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11-én került sor. (Széchenyi nem érte meg.)
 Várból fotózva
Az épület is kuriózum volt számomra, így azt is megnéztem, sajnos a díszterembe nem jutottam be! Nagy álom.....
  
 
Dunaiszky László - Széchenyi István-mellszobor (1877)
Díszterem bejárata 

 Kiss György - Kisfaludy Károly (1882) 
  
 Kallós Ede - Bessenyei György (1929)
Bessenyei György (1747-1811) a magyar felvilágosodás kiemelkedő alakja, költő, drámaíró és gondolkodó, akit  "bihari remetének" is neveznek. Bécsben a Mária Terézia testőrségénél szolgált, mint császári testőrtiszt, ahol megismerkedett a korszerű felvilágosult eszmékkel, és önképzőkört alapított kortársaiból. Műveinek, különösen az 1772-ben megjelent Ágis tragédiájának megjelenésétől számítják a magyar felvilágosodás kezdetét.
 

 
Zala György - Csiky Gergely (1894) 
Az író, költő, műfordító Csiky Gergely (1842-1891) a Kisfaludy Társaság másodtitkára, az MTA levelező tagja. 
 
Lépcső a 3. emeletre ahol a kiállítás található
 
Kilátás
Étterem, kávézó
Ajánlom az alábbi pár perces kisfilmet>>>>> 
 
Folyt.köv..... a csodálatos kiállítással !