Meglepődve vettem észre, hogy nem írtam még a Hajdúszoboszlón található Bocskai Múzeumban kiállított Bocskai-korona másolatáról. Rájöttem, hogy 2021-ben néztem meg, abban az időben ritkán blogoltam, családi tragédiák miatt. Közben felépült egy új épületszárny a Fejedelmi Kincstár, melyet 2021-ben adtak át. A hajdúkat Szoboszlóra telepítő Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának a nemes és hiteles másolatai találhatóak itt.
Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak, bár ezt csak a történészek egy része fogadja el.
Bocskai István (1557-1606)
Bocskai Istvánt
nem koronázták meg hivatalosan magyar királlyá, ehelyett 1605. november
10-én a rákosmezei török táborban kapta meg I. Ahmed szultántól a
koronát, amit a nagyvezír, Lala Mehmed adott át neki.
Az újkori magyar koronázási koronákból kettő maradt fenn. Az egyik a Szent Korona, amit 2000-óta az
Országházban őriznek. Egy kevésbé ismert másik koronánk, a
Bocskai-korona, amelynek hű másolata a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeumban található.
Az eredeti korona a bécsi Hofburg Schatzkammerben, a
császári kincstárban látható. Az eredeti korona háromféle aranyból készült, a diadém és az úgynevezett
kupola együttes súlya 1757 gramm, a drágakövek száma 486, rubin, smaragd, spinell, ametiszt, türkiz és igazgyöngy. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett.
A másolaton, több mint húsz ötvös dolgozott két éven keresztül, dr. Takács József ötvösmester vezetésével.
A másolat az eredetivel egyező anyagból készült, a drágakövek és az igazgyöngyök is valódiak. Az egyetlen kivétel a három centiméteres
smaragd csúcsdísz, amely a drágakőpiacon hozzávetőleg tizenötmillió
forintba került volna, ez már nem fért bele a költségvetésbe.
Összesen 160 millió forintból valósult meg a Bocskai-korona
másolatának elkészítése, ebben benne van egy új múzeumi épületszárny
felépítése is. Ebből a 160 millióból mintegy százmillió európai uniós
támogatás, amihez az önkormányzat hatvanmilliót tett hozzá. Bocskai nemcsak koronát, hanem jogart is kapott I. Ahmedtől,
ennek a hiteles mása is megtekinthető a múzeumban. Az eredetit Bocskai
saját kincstárában őriztette, amíg élt, aztán a rá következő 170 évben
nem történik említés a dísztárgyról. A XVIII. század végén Samuel von
Brukenthal erdélyi kormányzó nagyszebeni magángyűjteményében bukkant
fel. A műgyűjtő szász nemes az evangélikus egyházra hagyta gazdag
gyűjteményét. A jogart az első világháború alatt Magyarországra
menekítették, s csak 1919-ben vitték vissza Nagyszebenbe.
A második világháború után a kommunisták államosították a múzeumot, és a
műtárgyak zöme, a jogarral együtt, a román Nemzeti Történeti Múzeumba
került Bukarestbe, most is ott őrzik.
Bocskai a koronázás után fél évvel lemondott az uralkodói hatalomról. Az
1606-os bécsi béke szövegébe is belefoglalták, hogy Bocskai elismeri, e
koronát nem tekinti a Magyar Királyság
uralkodói méltóságjelvényének.
A korona nem került az erdélyi kincstárba. Bocskai bő egy évvel a
megkoronázása után, 1606. december 29-én Kassán meghalt, ő maga és hívei
is azt hitték, hogy megmérgezték. Kátay Mihály kancellárt gyanúsították
a gyilkossággal, és mire kiderült volna, hogy a gyanú alaptalan,
Bocskai feldühödött emberei felkoncolták a kancellárt.
A koronát a Bocskai által kiszemelt főember, Homonnai Drugeth Bálint
magánál tartotta Sárospatakon, gondolván, hogy ő lesz a fejedelem, de
nem lett. Közben Habsburg nyomásra 1609-ben törvényt hoztak a Magyar
Királyság országgyűlésén arról, hogy a koronát át kell adni a királynak,
aki ekkor II. Mátyás volt. Erre hivatkozva a Habsburg-párti nádor,
Thurzó György 1610-ben elvette a koronát az azt ugyancsak jogtalanul
bitorló és időközben meghalt Homonnai Drugeth Bálint kiskorú fiától,
Istvántól, és Bécsbe vitte, majd átadta a királynak. Így került több
mint 400 éve a Schatzkammerbe, ahol ma is őrzik. Innen Magyarországra egyetlenegyszer hozták vissza, 1884-ben, az Iparművészeti Múzeum magyar
történeti ötvösmű-kiállítására. Ennek befejeztével aztán a korona
visszakerült a Schatzkammerbe.
Erdélyi vagy loretoi korona
A fejedelem elveszett erdélyi koronájának másolatával nemrégiben gazdagodott a múzeum. A kevésbé ismert koronaékszert erdélyi hívei adták át Bocskainak 1605-ben Vácon. Bocskai halála után a korona, húsz év múlva már egy osztrák császári altábornagy, Althan gróf
birtokában volt. Ő a híres olaszországi Loreto kegyhelyének adományozta a
kincset, emiatt nevezik loretoi koronának. Ott
sokáig a Mária-kegyszobor fejékeként funkcionált. Loreto Olaszország legfontosabb Mária-kegyhelye, ahol Szűz Mária
názáreti háza látható.
Valószínű, hogy Bocskai ezen koronája eredetileg egy
Anjou-korona volt, talán épp Nagy Lajosé, akit előszeretettel ábrázoltak
kortársai liliomos koronával. Bár ezt ma már nehéz bizonyítani....
Egy horvát-magyar
származású pap kéziratából tudjuk, hogyan nézett ki a korona, aki 1627-ben Loretoban egy
méretarányos, színezett rajzot készített róla. Ez alapján történt a
rekonstruálás, amit dr. Takács József ötvösmester végzett. Az aranyozott ezüst műkincset 147 drágakő díszíti.
Ha Hajdúszoboszlón jártok, a híres fürdőn kívül látogassatok el a múzeumba is!
