Nora-bora: Fejedelmi Kincstár

2025. október 26., vasárnap

Fejedelmi Kincstár

Meglepődve vettem észre, hogy nem írtam még a Hajdúszoboszlón található Bocskai Múzeumban kiállított Bocskai-korona másolatáról. Rájöttem, hogy 2021-ben néztem meg, abban az időben ritkán blogoltam, családi tragédiák miatt. Közben felépült egy új épületszárny a Fejedelmi Kincstár, melyet 2021-ben adtak át. A hajdúkat Szoboszlóra telepítő Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának a nemes és hiteles másolatai találhatóak itt.

Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak, bár ezt csak a történészek egy része fogadja el.

Bocskai István (1557-1606)

Bocskai Istvánt nem koronázták meg hivatalosan magyar királlyá, ehelyett 1605. november 10-én a rákosmezei török táborban kapta meg I. Ahmed szultántól a koronát, amit a nagyvezír, Lala Mehmed adott át neki.

Az újkori magyar koronázási koronákból kettő maradt fenn. Az egyik a Szent Korona, amit 2000-óta az Országházban őriznek. Egy kevésbé ismert másik koronánk, a Bocskai-korona, amelynek hű másolata a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeumban található.

Az eredeti korona a bécsi Hofburg Schatzkammerben, a császári kincstárban látható. Az eredeti korona háromféle aranyból készült, a diadém és az úgynevezett kupola együttes súlya 1757 gramm, a drágakövek száma 486, rubin, smaragd, spinell, ametiszt, türkiz és igazgyöngy. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett.

A másolaton, több mint húsz ötvös dolgozott két éven keresztül, dr. Takács József ötvösmester vezetésével.

A másolat az eredetivel egyező anyagból készült, a drágakövek és az igazgyöngyök is valódiak. Az egyetlen kivétel a három centiméteres smaragd csúcsdísz, amely a drágakőpiacon hozzávetőleg tizenötmillió forintba került volna, ez már nem fért bele a költségvetésbe. Összesen 160 millió forintból valósult meg a Bocskai-korona másolatának elkészítése, ebben benne van egy új múzeumi épületszárny felépítése is. Ebből a 160 millióból mintegy százmillió európai uniós támogatás, amihez az önkormányzat hatvanmilliót tett hozzá.

Bocskai nemcsak koronát, hanem jogart is kapott I. Ahmedtől, ennek a hiteles mása is megtekinthető a múzeumban. Az eredetit Bocskai saját kincstárában őriztette, amíg élt, aztán a rá következő 170 évben nem történik említés a dísztárgyról. A XVIII. század végén Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó nagyszebeni magángyűjteményében bukkant fel. A műgyűjtő szász nemes az evangélikus egyházra hagyta gazdag gyűjteményét. A jogart az első világháború alatt Magyarországra menekítették, s csak 1919-ben vitték vissza Nagyszebenbe.

A második világháború után a kommunisták államosították a múzeumot, és a műtárgyak zöme, a jogarral együtt, a román Nemzeti Történeti Múzeumba került Bukarestbe, most is ott őrzik.

Bocskai a koronázás után fél évvel lemondott az uralkodói hatalomról. Az 1606-os bécsi béke szövegébe is belefoglalták, hogy Bocskai elismeri, e koronát nem tekinti a Magyar Királyság uralkodói méltóságjelvényének.

A korona nem került az erdélyi kincstárba. Bocskai bő egy évvel a megkoronázása után, 1606. december 29-én Kassán meghalt, ő maga és hívei is azt hitték, hogy megmérgezték. Kátay Mihály kancellárt gyanúsították a gyilkossággal, és mire kiderült volna, hogy a gyanú alaptalan, Bocskai feldühödött emberei felkoncolták a kancellárt.

A koronát a Bocskai által kiszemelt főember, Homonnai Drugeth Bálint magánál tartotta Sárospatakon, gondolván, hogy ő lesz a fejedelem, de nem lett. Közben Habsburg nyomásra 1609-ben törvényt hoztak a Magyar Királyság országgyűlésén arról, hogy a koronát át kell adni a királynak, aki ekkor II. Mátyás volt. Erre hivatkozva a Habsburg-párti nádor, Thurzó György 1610-ben elvette a koronát az azt ugyancsak jogtalanul bitorló és időközben meghalt Homonnai Drugeth Bálint kiskorú fiától, Istvántól, és Bécsbe vitte, majd átadta a királynak. Így került több mint 400 éve a Schatzkammerbe, ahol ma is őrzik. Innen Magyarországra egyetlenegyszer hozták vissza, 1884-ben, az Iparművészeti Múzeum magyar történeti ötvösmű-kiállítására. Ennek befejeztével aztán a korona visszakerült a Schatzkammerbe.

Erdélyi vagy loretoi korona

A fejedelem elveszett erdélyi koronájának másolatával nemrégiben gazdagodott a múzeum. A kevésbé ismert koronaékszert erdélyi hívei adták át Bocskainak 1605-ben Vácon. Bocskai halála után a korona, húsz év múlva már egy osztrák császári altábornagy, Althan gróf birtokában volt. Ő a híres olaszországi Loreto kegyhelyének adományozta a kincset, emiatt nevezik loretoi koronának. Ott sokáig a Mária-kegyszobor fejékeként funkcionált. Loreto Olaszország legfontosabb Mária-kegyhelye, ahol Szűz Mária názáreti háza látható.

Valószínű, hogy Bocskai ezen koronája eredetileg egy Anjou-korona volt, talán épp Nagy Lajosé, akit előszeretettel ábrázoltak kortársai liliomos koronával. Bár ezt ma már nehéz bizonyítani....

Egy horvát-magyar származású pap kéziratából tudjuk, hogyan nézett ki a korona, aki 1627-ben Loretoban egy méretarányos, színezett rajzot készített róla. Ez alapján történt a rekonstruálás, amit dr. Takács József ötvösmester végzett. Az aranyozott ezüst műkincset 147 drágakő díszíti.