Névadó Szent

A Villányi úton miután elsétáltam a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem modern épületei előtt, a következő grandiózus épület a Szent Margit Gimnázium. 

Az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend első nővérei 1868-ban telepedtek le Sopronban. 1920-ban alapítja meg a rend első középiskoláját a fővárosban. A gimnázium ideiglenesen a Fővárosi Polgári Leányiskolában nyílt meg. A rend igyekezett saját épületben elhelyezni a gimnáziumot, 1929-ben kezdődtek a tárgyalások az új épületről. 1931-ben megindulhat az építkezés Fábián Gáspár műépítész tervei alapján. 1932-ben költöznek át az új neobarokk stílusú épületbe. Ebben az épületben egy szerzetesház, a tanítóképző és gimnázium kapott helyet.

Korszerű szertárak, fedett uszoda, gyakorló konyha, könyvtár egészítette ki a tantermeket. A diákok által használt kert és a sportpályák területe 2500 m2 volt.

1944-ben az épület elé és mögé 3 bomba hullott, 150 növendék tanáraival együtt imádkozva az alagsorban élte túl a bombatámadást. Senki sem sérült meg. Április végén a főváros szükségkórházat rendezett be az épületben. Októberben hivatalosan is bezárták a nővérek az iskolát.

"1948-ban az országos tiltakozás ellenére az országgyűlés megszavazta az egyházi iskolák államosítását. Ezzel 1948-ban megszűnt a Margit Intézet.   

1950-ben deportálták a nővéreket az épületből. Fótra vitték őket a Vincés Nővérek zárdájába. Az állam nem biztosított számukra ellátást. Szalmán aludtak összezsúfoltan a zárdaépület padlóján, teraszán, és a lakosság látta el őket élelemmel. A tábort nem hagyhatták el szeptember elejéig, amikor is az állami rendelkezés szerint a szerzetesrendek működési engedélyének megvonása miatt megkezdődött szétszóratásuk négy évtizede. A szentruhát levéve, civilbe öltözve el kellett hagyniuk a települést és közösségüket, ezzel együtt pedig integrálódniuk kellett a kommunista társadalomba."

1951-ben az Agráregyetem költözött az épületbe. Ezután a Martos Flóra Gimnázium, a Szlovák Gimnázium, végül a Kaffka Margit Gimnázium működött az épületben.

1991-ben újraindult a Megváltós Nővérek rendje, 1996-ban visszakapta a rend az épületet. Ekkor indult újra a Szent Margit Gimnázium.

 Árpád-házi Szent Margit

Atyja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő volt. Margitot még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével betörtek az országba. Béla király megkísérelte föltartóztatni őket a Sajónál, de borzalmas vereséget szenvedett, s Dalmáciába kellett menekülnie. A szülők végső szükségükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. A dalmáciai menekülés közben 1242-ben az Adriai-tenger partján található Klissza várában született meg leányuk, Árpád-házi Margit hercegnő. Két hónappal később a mongolok kivonultak az országból, Béla király pedig megtartotta ígéretét, leánya négyesztendős korától a veszprémi domonkos nővéreknél nevelkedett.

Tízéves volt, amikor a Nyulak szigetére került, ahol királyi apja kolostort emelt számára. Alázatos, szerény és önmegtagadó életet élt, és önön szenvedéseit ajánlotta fel hazájáért.

1261-ben, 19 évesen tette le ünnepélyes fogadalmát. 27 évesen halt meg. Szentté avatása sokáig késett, csak 1943-ban történt meg.

„Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.”

 Párkányi Raab Péter alkotása (készítés 2019, felállítás 2024)

A magyar kormány Árpád-házi Szent Margit emlékére rendelte a szobrot, melynek felállítását ajándékként a horvátországi Klissza várában szerette volna megvalósítani, ahol Szent Margit született. Megtörtént az egyeztetés.

A szobor elkészülésének idejére azonban a horvát-magyar politikai kapcsolatok megromlottak, ezért a horvátok már nem kívánták felállítani a magyar szentnek, a magyar királyi család tagjának a szobrát. Ezután - némi helykeresést követően - a főváros XI. kerületi Szent Margit Gimnázium ad otthont a szobornak.

Villányi úton

 Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium

2014-ben írtam róla, de most is lenyűgözött, miután a Feneketlen tó mellett elsétáltam idáig>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2014/01/esti-seta.html

 

 

A gimnázium és templom között Klebelsberg Kuno-emlékmű, mely egykori vallás- és közoktatásügyi miniszternek (1922–1932) állít emléket. Grantner Jenő készítette és 1939-ben avatták fel a budapesti IV. kerületben az Eskü (ma V. kerületi Március 15.) téren. A két ülő mellékalak közül a nő a művészetet, a férfi a tudományt jelképezi.  A második világháborúban megsérült művet elbontották, csak 2000-ben szedték össze az elemeit. Tóth Kálmán szoborrestaurátor újította fel, 2001-ben avatták fel jelenlegi helyén.

Szent Imre tiszteletére 1938-ban felszentelt Budai ciszterci templom neobarokk épülete a Feneketlen-tó partjáról. Wälder Gyula egyetemi tanár tervezte.

A 18 órás mise előtt lehetőségem volt egy kicsit körülnézni.

Festett kazettás mennyezet

Főoltár és szószék

Mellékoltárok

 

Porcelán keresztúti stációk

Előtér 

Szent Imre-szobor

Feneketlen-tónál

Budapest olyan részein fordultam meg, amit már régebben meg akartam nézni, a XI. kerületben, Újbuda belvárosában, Szentimrevárosban.

A Feneketlen-tó egy mesterséges állóvíz. Nem feneketlen, átlagos mélysége 4-5 méter. A tó egy hajdani agyagbánya és téglagyár helyén keletkezett az 1800-as években. Mára Újbuda legkedveltebb pihenőparkjává vált. A tó körül van játszótér, futópálya, fitneszpark és teniszpálya is. 

A Szent Imre-templom és -gimnázium a tó északi oldalán húzódó Villányi úton áll. 

A tavat korábban tápláló források a 80-as években elapadtak, ma már esővízből és a Sas-hegy vízgyűjtő területéről kapja az utánpótlást. A vízminőség javítására az 1980-as években levegőztető berendezést és szökőkutat telepítettek, a horgászatot 2010-ben tiltották be.

 Mint kiderült ő itt egy vízityúk, nem ismertem idáig. :))

A Bartók Béla út felőli rész a 2021-ben elhunyt színésznő, Törőcsik Mari nevét viseli. A színésznő hosszú évekig élt a XI. kerületben, 2016-ban pedig díszpolgári címet kapott.

Kosztolányi Dezső, alkotó Borbás Tibor  (1979)

 

A Villányi út felőli oldal Olofsson Placid (1916-2017) bencés szerzetesről kapta nevét, aki koholt vádak alapján tíz évet töltött egy szovjet kényszermunkatáborban. 

 

A fiatalon mártírhalált halt katolikus pap, a boldoggá avatott Brenner János (1931-1957) emlékére készült, Rieger Tibor alkotása 2018-ban.

" Az Istent szeretőknek minden a javukra válik" Rom. /8.28/.

 

Az Antifasiszta egyetemisták emlékműve (amelyet helyenként a Magyar Ifjúság Szabadfrontja emlékműve néven emlegetnek). Illés Gyula szobrász és Gulyás Zoltán építész alkotása. A 70-es években hat budapesti egyetem fogott össze, hogy megörökítsék azoknak a diákoknak az emlékét, akik akár fegyverrel is szembeszálltak a német megszállókkal, a nácikkal. Közel harminc hősi halált halt fiatal nevét gyűjtötték össze, az ő emlékük előtt is tiszteleg ez a mű.

Szent Gellért téren

Szeretem ezt a teret a Gellért-hegy lábánál, a szállóval, gyógyfürdővel, Szabadság híddal, Dunával, rakparttal, Bartók Béla úttal, Műegyetemmel.

A főváros legrövidebb Duna-hídja, a Szabadság híd. 1896 óta köti össze a budai Szent Gellért teret a pesti Fővám térrel. 

A Gellért Szálló felújítás alatt áll, így körbe van kerítve. Remélem ha megnyílik, nem lesz lezárva és bárki megtekintheti, nem úgy járunk, mint a turai kastéllyal! Azért készítettem a fotót, hogy lássuk majd a változást. A Szent Gellért Gyógyfürdő szerencsére még üzemel, de állítólag októbertől ennek is megindul a felújítása.

Gellért téri díszkút (2003) Sokan Forrásházként ismerik, Budapest fürdőváros jellegét szimbolizálja. Építész: Dévényi Sándor, Keramikus: Dobány Sándor 

Nyolc kőcsigájára Budapest nyolc termálfürdőjének nevét vésték. 

Belső kupolagyűrűjébe Weöres Sándor Ének a határtalanról című verse került. 

 Amikor még senkise voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.

Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegytetőn jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.

És végül élni derültem,
láng, pőre láng,
a szerte határtalan űrben
mutatom valódi hazánk.

Az eredeti tervek szerint a 8 ágú Zsolnay-ivókút kiöntőiből nyolc gyógyforrás vizét lehetett volna fogyasztani, de erre nem kaptak engedélyt, így csapvíz folyik belőlük.

 

A fürdő bejárata felől

Szent Gellért tér - Műegyetem, M4-es metró állomás különleges, spirálos mozaikburkolata 2,8 millió üvegmozaikból készült, mintha hatalmas hullámok vennének körül bennünket.

 

Kószáló dalnok

Cseh Tamásra (1943–2009) a Szent Gellért téren bukkantam 

Majoros István alkotása, 2013-ban állították fel.

A talapzaton a felirat

"Nincsen más ebben a dalban,
Nincsen más csak egy utca,
Ahol valaha laktam,
És még egy délelőtt..."
Bereményi Géza
(Levél nővéremnek)

Múzeumi séta

A Nemzeti Múzeumban több kiállítás is volt, amit még nem láttam. Az egyik a "Ragyogj - Ékszerek ideje" című, ahol 500 tárgyat, hat tematika szerint rendeztek: kincs, rítus, misztikum, változás, kapcsolat, önkifejezés. 

Az ékszer önkifejezés, megmutatja az egyén társadalmi, vagyoni helyzetét, sőt az ízlést is kifejezi

 

Az aulában a Fejedelmek aranya kiállítás. Az Erdélyi fejedelemség páratlan kincseit mutatja be. Pénzérméken, és azokon a tárgyakon keresztül, melyek által a legszélesebb társadalmi rétegekhez jutott el a fejedelem képe.

A kiállítást háromnegyed évvel ezelőtt indították útjára Székelyföldre, először Csíkszeredába, majd Marosvásárhelyre. Nehéz volt visszaszállítani a kincseket Romániából, szükség volt, a Magyar nemzeti Bank páncélozott autójára.

Volt még egy ideiglenes kiállítás, a Mesterművek a Kínai Nemzetközi Múzeumból. Kínai Hszie-ji. Láthattam modern és kortárs kínai festményeket, szobrokat, valamint akvarelleket.

A Hszie-ji a kínai művészet egyik alapfogalma, amely nemcsak alkotási mód, hanem esztétikai-filozófiai törekvés is. Maga a kifejezés jelentése: „megírni az értelmet”

Úton című szoborkompozíció, amely az európai szobrászatban szinte ismeretlen kámforfából készült. A Délkelet-Ázsiában honos, akár harminc méter magasra is megnövő trópusi fafajta jellegzetes szagát a rovarok nem szeretik, ezért a belőle készült bútorokat, alkotásokat szinte egyáltalán nem is károsítják.

 

A kiállítás három fő témája, a „Ji” (Eszme), a „Hszing” (Forma), és a „Csü” (Érdeklődés).

A hszie-ji a természet és az ember egységére törekszik

Lao-ce kínai filozófust (akiről mind a mai napig nem tudjuk, hogy valós történelmi személy volt-e, vagy csak egy legenda) ökörháton ábrázoló alkotás.