Nora-bora

2023. szeptember 23., szombat

Vármegyeházán

A Kulturális Örökség Napokon regisztráltam a Pesti Vármegyeháza épületének bejárására. A hivatal egyik kedves dolgozója vezetett végig bennünket az épületen, sok-sok információt átadva.

Jelenleg is itt működik a megye két legfőbb testülete, Pest Megye Önkormányzata és a Pest Megyei Kormányhivatal.

Három részletben épült 1804-1841 között, a magyar nemesek fénykorát idézi.

Ezen a maketten jól látható, hogy az épületszárnyai három udvart fognak közre, melyeket széles átjárók kötnek össze egymással.

Díszudvar

A jelenlegi Városház utcai rész ifj. Zitterbarth Mátyás terve alapján készült – az 1838-as nagy-árvíz pusztítása után – 1839-41 között. Napjainkban gyakran tartanak itt komolyzenei koncerteket,

Az épület Díszudvarában egy több mint. 100 éves kanadai diófa állt, vele szemben található a Díszterem,

Díszterem

Itt üléseztek és üléseznek ma is a vármegye képviselői

A díszterem falán Gróf Széchenyi István, (1831-ben Pest megye táblabírája volt), Táncsics Mihály, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos (a vármegye 1847-48-as követe) Dózsa György és Fáy András (az első Pesti Takarékszövetkezet megalapítója) képei láthatók.

A megyegyűlések vendégei régen a galérián foglaltak helyet, ma már a galéria statikai problémák miatt nem használható.

A II. világháborúban elpusztult csillárok helyett a várbéli régi Országház dísztermének csillárjai kerültek ide.

Az elnöki emelvény mögött álló empire órát, a megyei nemesek közadakozásból vették 1830-ban a megyegyűlésnek. Az óra a háború végétől a levéltár raktárában volt és az 1980-as évek felújítása után került vissza eredeti helyére, azóta is pontosan működik és negyedóránként halk kis zenével figyelmezteti a képviselő urakat az idő múlására.

Károlyi István, 1848-as megyei főispán, első feleségének, Dillon Georginénak a síremlékét a kor ismert szobrásza, Ferenczy István készítette 1832-ben. Károlyi rendkívül sokat tett az 1848–49. évi szabadságharc érdekében, amiért a Habsburgok majdnem halálra ítélték, vagyonát elkobozták, majd száműzték. Nemcsak a művész, hanem a szabadságharc főispánjának tiszteletére a sírkövet a pesti megyeházán helyezték el.

A vármegyeháza épületegyüttesének középső részét, a közgyűlési termet, a börtönépületet és a rabkápolnát Hild János tervezte meg, és a tervei szerint megkezdett építkezést 1811-ben bekövetkezett váratlan haláláig személyesen vezette.

Akasztó udvar

A középső udvaron állt egykoron a bitófa, 1848-ig ezen az udvaron tartották a kivégzéseket. A Pest megyei börtönről, Jókai Mór Rab Ráby című művében is olvashatunk.

1921-ben a bíróságot és a vármegyeházán őrzött rabokat átköltöztették az újonnan épített Pestvidéki Királyi Törvényszékre, az épület a Levéltárnak adta át a helyét. 2001-ben elkészült a Pest megyei Levéltár jelenlegi székháza, így lehetővé vált az iratanyag átköltöztetése.

Az ajtó melletti tábla jelzi a bitófa helyét, ahol a kövek között mindig zöld a fű.........

Börtönkápolna.

A volt börtönépület meghatározó építészeti eleme a hazánkban egyedülálló, centrális rabkápolna. Alaprajza egyenlő oldalú nyolcszög, eredetileg háromemeletes belső terét kupola koronázta. Korábban a nyolcszög további öt oldalán is hasonló, de vasráccsal lezárt ablakok voltak, amelyeken keresztül a rabok a börtön folyosóról is követhették az istentiszteletet. A kápolna északi oldalán helyezkedett el a siralomház.

1817-ben itt helyezték el a vármegyei fegyvertárat, így a helyiség eredeti funkciója megszűnt.

A volt börtönkápolnát 1941-ben levéltári díszteremmé alakították. Itt kaptak helyet a legrégebbi közgyűlési iratok, jegyzőkönyvek.

A három nagy ablakot, valamint a lépcsőház ablakait a vármegye történetében fontos szerepet játszó intézmények, tisztségviselők, illetve nemes családok címereivel díszítették. A második világháború idején a bombázások alatt az ablakokat a pincében őrizték, és 1945 után helyezték vissza.

Zsellér Imre (Róth Miksa tanítványa, 1878-1959) üvegmozaikjai, aki számos középület és több mint száz templom üvegablakainak megalkotója. Magyarország legnagyobb üvegablak-együttesének elkészítése is az ő nevéhez fűződik (Vakok Állami Intézete, Nádor terem)

Pest Vármegye címere, a hármashalmon álló kétfarkú oroszlán

Nemesi címerek

Az ólomüveg ablakokkal díszített kápolnában található az úgynevezett Kosáry szoba, ahol Kosáry Domokos történész (1913-2007) dolgozott.

Jelenleg egy kis kiállítást alakítottak ki az üvegművességről

Ablak tervek

Az udvaron látható szobrokat a főváros ostroma után, romos pesti épületekből gyűjtötték össze. Az öntöttvas kút a Dorottya utca 12. számú házból került ide.

Az átjáróban található fáklyás női alak szobra a Budapesti Rendőrfőkapitányság (egykor Európa Szálló) Roosevelt téri kapucsarnokából került ide a második világháború után.

A csillagászat múzsájának, Urániának kútszobra. 1824 körül formázta meg Huber József. A szép nőalakot általában földgömbbel és egy pálcával ábrázolják. Ennek a szobornak az érdekessége, hogy egy hajólapátot tart a bal kezében. Eredetileg a Két törökhöz címzett fogadó udvarában állt, a II. Világháború után a sérült házat lebontották.

Hébé kútszobor az egykori Lloyd palota udvarából, Huber József alkotása. Hébé volt az ifjúság istennője a görög mitológiában. Zeusz és Héra gyermeke. Eredetileg az ő feladata volt a fiatalságot és örök életet biztosító nektár őrzése és annak felszolgálása az Olümposzon.

Hermész, Huber József alkotás, ez is a Két törökhöz címzett fogadó udvarának ékességéül szolgált. A 12 főisten egyike, az Istenek hírnöke, Zeusz és Maja nimfa gyermeke. Többek között a pásztorok, utazók, kereskedők istene. Általában szárnyas úti kalappal ábrázolják

A harmadik udvar, a tisztviselők lakóudvara. A földszinten jobboldalt istálló és kocsiszín volt. Két emeleten alakították ki a vármegye fő tisztségviselőinek lakásait, melyeket az 1920-as években szüntettek meg, és alakítottak át irodává. Az udvar falán 1832-ben készült napóra is látható.

A régi istálló és kocsiszín

Lovakat zabolázó csikós dombormű, Izsó Miklós fiatalkori alkotása

A Pesti Vármegyeházán forgatták többek között a Hídember, a Noszty fiú esete Tóth Marival, az Egy magyar nábob, a Kőszívű ember fiai és a Napfény íze című filmek egy-egy részletét.

2023. szeptember 20., szerda

Palotában

Megnéztem végre belülről is a Sándor-palotát, a Kulturális Örökség Napján látogatható volt. Hatalmas sor kígyózott, mire 10 után pár perccel odaértünk, egy óra sorakozás várt ránk a tűző napon. 12 ember mehetett be, 5 percenként. Elég gyorsan haladtunk, ahhoz képest, hogy mennyire megrémültünk a hosszú sor láttán. Az emeleti szalonokat, termeket és a hátsó nagy teraszt láthattuk.

A palotát Sándor Vince gróf építtette klasszicista stílusban 1806-ban. Máig vitatott, hogy tervezője a bécsi Johann Aman volt-e, vagy Pollack Mihály. Gőzfűtés és vezetékes víz is volt a házban, ami akkor még ritkaságnak számított. A gróf még egy titkos folyosót is építtetett a palota és a Várszínház közé, hogy ne kelljen kilépnie az utcára.

Fia, Sándor Móric még az épületben is képes volt lóháton közlekedni, ő volt a híres Ördöglovas.

A palotát Sándor Móric 1831-ben eladta az (őrgróf) Pallavicini családnak, akiknek levéltárában számos, az 1810-es évekből származó rajzot és leírásokat találtak a palotáról, ezeket is felhasználták a helyreállításhoz.

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után az ország kormányzója, Albert herceg költözött a palotába, majd 1867-ben Andrássy Gyula ötlete volt, hogy alakítsák át, és a mindenkori magyar miniszterelnök otthona legyen. Az átalakítási munkákat Ybl Miklós tervei szerint készítették.

1945-ig összesen 16 miniszterelnök lakott a palotában, ahol 1941-ben Teleki Pál öngyilkos lett. Budapest ostromakor, 1945-ben szinte majdnem megsemmisült az épület.

2000-ben indult meg a palota teljes rekonstrukciója, ami az akkori tervek szerint ismét megkapta volna a miniszterelnöki rezidencia funkciót, de végül a köztársasági elnök otthona lett.

Kerek szalon

Engel József falfülkékben látható márványszoborpárja

Vadászat előtt és Vadászat után

Kis empire szalon eredetileg a magán- és közéleti tereket kötötte össze. Ma kisebb megbeszéléseket, tárgyalásokat tartanak itt.

Kék szalon

Gobelin- vagy Boucher-terem, neobarokk bútorzattal. Falait hatalmas gobelinek díszítették, ezek a háborúban elvesztek.

Vörös szalon, Mária Terézia-szalon

Ebben annak idején egy – azóta elveszett – Mária Teréziát ábrázoló festmény volt. A most látható kép a császárnét magyar királynővé koronázása alkalmából viselt ruhájában ábrázolja. A falakat ma is Habsburg uralkodókról készült festmények díszítik.

Tükörterem

Az ünnepélyes események színhelye, itt történik a nagykövetek megbízólevél-átadása, és itt tartják a protokoll legimpozánsabb rendezvényeit, valamint a díszvacsorákat. Nevét a tükörrel borított vakablakairól kapta.