Zsolnay remekművek

Csodálatos Zsolnay kiállításon jártam a Virág Judit Galériában

A "Varázsló kertje" kiállítás a galéria tulajdonosok Virág Judit és Törő István három évtizeden át gyűjtött magángyűjteménye, amelyből most 120 kerámia látható és néhány „vendégdarab” a gyűjtő barátaitól.
Vaszary János és a Zsolnay gyár, Madonnát és gyermekét ábrázoló, több kerámialapból álló alkotás évekig egy vidéki kocsmában állt.

A lenti váza 120 évvel túlélte az 1906-os milánói világkiállításon kitört tűzvészt. A magyar pavilon akkor teljesen megsemmisült, odaveszett a hazai iparművészeti műremekek 90 százaléka. 

A gránátalmafa körül táncoló nőalakokat ábrázoló alkotás azonban szinte csodába illő módon megmenekült, az üszkös romok közt egyedül állt egy oszlopon. A tűzvész során a pavilon tetejének üvegablakai gyakorlatilag megolvadtak, ráfolytak a vázára. A Zsolnay kerámiákat azonban 1200 fokon égették ki a gyárban, így ezt a hőséget is elviselték, ennek köszönhetően maradt meg ez az alkotás. A váza évekkel ezelőtt egy francia faluból került elő.

Talán akik követik a blogot, még emlékeznek a 2025-ben megvásárolt párjára>>>>>itt írtam róla 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/10/lappango-mutargy.html

Nagyon szeretem, hogy a sok szép kerámia mellett, rengeteg információt tartalmazó tabló is megtekinthető 

 

Rózsaillat című kisplasztika, a szépség és az erotika költői megfogalmazása

Rippl-Rónay József, Andrássy Gyula grófnak tervezett egy étkészletet, ő indította meg a szecessziós virág alakú csészék és vázák sorozatát. A tulipán kollekció közel 200 darabos, de máig homály fedi, hogy mely művészek munkáinak az eredménye.

Darilek Henrik, Nikelszky Géza,....Apáti Abt Sándor,.....Mack Lajos

 

Zsolnay váza bacchanália mintázattal

Izzók, sör és buddhizmus

A Szent Erzsébet-plébániatemplom mögött, a Rózsák terén és a Huszár utca sarkán találtam egy különleges épületet. Itthon kezdtem nyomozni utána, hogy mi is lehet ez a szép historizáló épület.

Debreceni legenda is kötődik a Huszár utcához

 

"Történt ugyanis egyszer Debrecenben, hogy 13 huszár agyonvert egy igen kegyetlen, goromba őrmestert. Ezért a tettükért halálra ítélték mind a tizenhármukat. A tárgyaláson hiába védekeztek, lepergett minden szó a bírákról. Nagy volt a bűnük, ám az ország lakosságának rokonszenve a huszárok felé fordult. Ferenc József császár és király épp abban az időben járt Pesten és meglátogatta a pesti népszínházat. Magyar népszínművet nézett meg, melynek akkoriban Blaha Lujza volt a csillaga. Az utolsó felvonásban Blaha Lujza a király páholya felé fordulva énekelte:

Megmondom én a császárnak magának,
Adjon pardont a tizenhárom debreceni huszárnak.

A színésznő rögtönzését halálos csend követte, majd a király elmosolyodott, és tapsolni kezdett. Tomboló vihar tört ki a nézőtéren. Az emberek kendőt lobogtattak a király felé, vörösre tapsolták tenyerüket, előadás után kifogták Blaha Lujza kocsijából a lovakat és a fiatal jogászok húzták haza a hintóját. Másnap a tizenhárom debreceni huszár kegyelmet kapott. És a huszárok még soha nem voltak olyan népszerűek Pesten, mint akkor."

Az épületet 1887-ben az  Egger család vásárolta meg, akik a magyar gyenge- és erősáramú elektrotechnikai ipar úttörői voltak.  Később ők alapították az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-t, a Tungsram márkanév gazdáját és izzólámpákat gyártottak itt. Az izzólámpagyártással az Egger cég Magyarországon  megelőzte Svájcot, Franciaországot és Angliát. A Huszár utcai gyárban 1888-ban naponta 80-100 izzólámpát gyártottak.

Csakhamar ezek az épületek is kevésnek bizonyultak, így Eggerék továbbléptek, helyüket pedig előbb cipőgyár, majd 1910-től a Haggenmacher Kőbányai És Budafoki Sörgyárak Részvénytársaság foglalta el, akik ide költöztették városi főraktárukat, sőt, 1935-1937 közt, immár Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvénysörfőzde Részvénytársaságként egyesítették az épületeket, melyek Friedmann Ernő terveinek köszönhetően nyerték el mai formájukat.

A Huszár utcai saroképületbe a főzde saját sörözője, a Hági (a Haggenmacher rövidítése) költözött.

A pártázattal lezárt neoreneszánsz homlokzat felső részén növényi motívumos díszítősort található, a Rózsák tere felőli bejárat fölé képzett szoborfülkébe a gyermek Jézust tartó Szűz Mária alakja, a Huszár utca torkolatánál képzett sarokra pedig Szent Flórián szobra került.

Elég meglepő, hogy került a kisdedet tartó Mária egy sörraktárra. A legendák szerint a Dreher család nem ápolt kitűnő viszonyt a téren álló templom papjával, így saját kápolnát építettek.

 

Szent Flórián szobrára a magyarázat, hogy a szent a tűzoltók (erre emlékeztet a jobb lábánál égő épület) mellett a sörfőzők védőszentje is, a bal lábánál lévő pajzson komló és maláta látható, a sörgyártás alapanyagai.

Az évek során az épület állaga sokat romlott. A Gyémánt út Buddhista Közösség adományokból, és állami pályázatokból saját maguk újították fel az épületet. 2001-ben itt nyitották meg Európa legnagyobb világi buddhista központját. Az egykori söröző helyére pedig a buddhistáktól függetlenül működő Bistro költözött. 

A búvár

 Kolodko Mihály - Búvár (2019)

A Dohány utcában, a New York Palota közelében, egy tűzcsap tetején

A New York Palota földszintjén 1894-ben megnyitott kávéházhoz egy legenda fűződik, miszerint „ezen az első napon, egy jókedvű újságírócsoport élén, Molnár Ferenc a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy az éjjel-nappal nyitva maradhasson.”

Egy másik vélt esemény szerint a kulcsot Molnár Ferenc 1927-ben dobta a Dunába, ugyanis ekkor nyílt meg ismét az újjáépített New York Kávéház.

Történt egy harmadik valós eset is. 2014-ben ünnepelte a kávéház a 120. évfordulóját, akkor a kávéház vezetősége dobta a kulcsot a Dunába, hogy még legalább 120 évig nyitva maradjon.

A Kolodko alkotta búvár megkereste a Dunában a „Világ Legszebb Kávéháza” kulcsát, elhozta ide és itt őrzi, hogy többé ne lehessen bedobni a Dunába.