1921 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Minden évben megrendezik Kipakolás címmel, az MKE hallgatóinak év végi szakmai bemutatkozását. Ennek volt egyik helyszíne az Epreskert, ahová már régen szerettem volna bejutni.
A kert az itt állt eperfákról kapta a
nevét, ezeket a 17. század végén ültették, jóval
nagyobb területen. Kialakult a hazai selyemgyártás, a spanyol származású Valero családnak köszönhetően, akik Magyarországra költözve 1776-ban
selyemgyárat alapítottak. A selyemhernyók
egyedüli táplálékforrása az eperfa levele. 1851-ben a gyár befejezte működését, és bezárt.
Az Andrássy út kialakítása, és a környék rendezési terve érintette a Városligetet, többek között
Huszár Adolf
műtermét, amit lebontottak. Ekkor kapott egy új
megbízatást, Deák Ferenc szobrát a Kerepesi temetőben épített mauzóleumba
, és
ahhoz egy új műtermet, az akkor még rendezetlen Epreskert
területén 1879-ben.
Stróbl Alajos szobrászművész úgy döntött, felkarolja az Epreskert ügyét, az elvadult parkot rendbe hozatta.
A főváros vezetése néhány telket a Mintarajztanodának adott, amely két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hozott létre a területen. A tanárok között volt
Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan,
Feszty Árpád, Zichy Mihály, akik a tanításért cserébe ingyen műtermet
kaptak az Epreskertben.
Stróbl a műtárgyakért is rajongott, számtalan alkotást mentett meg, és helyezett el az Epreskertben. Többek között a budavári
Mátyás-templom helyreállításakor eltávolított, 13-14. századból származó
délkeleti kaput.Kolozsvári fivérek
Sárkányölő Szent György-szobrának másolata. Ferenc József három példányt készíttetett a prágai várnegyedben álló
eredeti alapján, hogy az értékes műemlék Magyarországon is látható
legyen. Egy a budai Várba, egy Kolozsvárra, a harmadik pedig Stróbl közbenjárására az Epreskertbe került. Itt helyeztette el Hunyadi János gyulafehérvári síremlékének másolatát, a
kápolna falára pedig a bautzeni Mátyás király-dombormű másolata került.
A legenda szerint Mátyás királyról ez a legélethűbb ábrázolás, mivel
háromszor is megküldték a készülő dombormű fejábrázolását Mátyás
udvarába ellenőrzésre, hogy a király mindenképp elégedett legyen az
alkotással.
Az Epreskert közepén áll a barokk Kálvária, amit szintén Stróbl Alajos
mentett meg. A Mayerhoffer András tervei alapján 1744 és 1749 között felállított építmény eredetileg a Kálvária téren állt Józsefvárosban,
és az a legenda övezte, hogy a szabadságharc idején a környékbeli
asszonyok ide jártak imádkozni a harctéren teljesítő férjük épségéért.
Az 1890-es évek közepén a Kálváriát a városvezetés el akarta bontatni, mert útjában állt a modernizációs törekvéseknek, ezért Stróbl azt találta ki, hogy szállítsák át kövenként az Epreskertbe,
és ott állítsák fel újra, ami meg is valósult.A Nagyboldogasszony templom fülkeszobra
Stróbl Alajos antikizáló, oszlopcsarnokos szobrászati mesterműterme 1889-ben épült meg. Stróbl különösen vonzódott az antik és a középkori művekhez, ezért
igyekezett a kertben minél több ilyen műalkotást elhelyezni. Tanítványai is több ókori mű másolatát készítették el, és a
műalkotásokat a kert növényeivel összhangban helyezték el.
Stróbl a művészetpártolásán túl a különcségeiről is nevezetes volt. Gyakran érkezett lóháton, trombitaszóval, majd a teremben a lovát megülve ment végig tanítványai
félkész szobrai között. Ezt elégelték meg egyszer diákjai, így az egyik
nap egy ágyat húztak a bejárathoz, amire Stróbl csak ennyit mondott:
„Azt hiszitek, hogy nem ugratok át ezen az ágyon?” A
gyönyörűen berendezett parkban bohém mulatságokat szervezett, és népes
vendégseregével együtt sokszor jelmezbe bújtak. Amikor az Epreskert a
tolvajok kedvelt célpontjává vált, a kutyáját oroszlánjelmezbe
öltöztette, hogy így riassza el őket.
Műteremháza bejáratánál lószobor fogadja a látogatókat. A Halászbástyára tervezett Szent
István szobor megbízásának odaítélésekor a bírálóbizottság részéről
kétely merült fel, hogy tud-e lovat is faragni? Stróbl a hír hallatán kölcsönkért egy lovat a közeli Városligetben fellépő
cirkusztól és annak alapján elkészítette a lószobrot. Meg
is győzte a megrendelőket, és így ő alkothatta első királyunk
emlékszobrát.
A kert egyik legértékesebb darabja Erzsébet
királyné carrarai márványból készült szobra. Szécsi Antal és Mayer Ede
Hódolat I. Ferenc József és Erzsébet királyné előtt
című, 1908-ban elkészült szoborcsoportjának része volt. 1950-ben
eltávolították a Műegyetemről, és azzal a céllal szállították a kertbe,
hogy az értékes márványt újrahasznosítsák. A mellékalakok és a császár
szobra valóban véső alá került, de Erzsébet királyné megmenekült.
A második világháború nem kímélte a kertet, a tüzelőhiánnyal küzdő
lakosság egy kivételével kivágta az eperfákat. Csak az 1960-as években,
Pátzay Pál rektorsága idején ültettek a helyükre csemetéket.
A szoborkert néhány alkotása tiszteletadás az újabb kori mestereknek.
Somogyi József - Rőzsehordó
Eredetileg Rudnay Gyula síremléknek készült 1983-ban, de csak később 1999-ben állították fel a kertben.
Kő Pál - Bárányos című alkotása
1968-ban
készítette, negyedéves szobrász-hallgatóként, Somogyi József
felügyelete alatt. A téma a "klasszikus jópásztor-kompozícióból" indul,
annak egy sajátos
változata. Az eredeti ábrázolás a Jó pásztort mutatja – vállán a
megmentett báránnyal. 2019-ben a szobrot bronzba öntötték és a
művésztanár, Lujos mester az Epreskertnek, ill. a Képzőművészeti
Egyetemnek ajándékozta.
Az
Epreskert 2013-tól műemléki védettséget élvez.
Buja növényzet, különleges épületek, különféle stílusú szobrok hevernek mindenfelé.
Imádtam itt bolyongani, a látvány és a kert múltja miatt is. Belegondoltam, hogy vajon hány remekmű készült itt, amit csodálhatunk országszerte.
Sokkoló, meghökkentő és elgondolkodtató volt ez a látvány.
Folyt.köv.....
Restaurátorok műterme
