Pompás...

Gyönyörű színházunk mellett, most ezek a lila virágok pompáznak

Pompás gólyaorr (Geranium magnificum)

Figura.....

Megnéztem alaposabban ezt az alkotást, a Kálvin tér üzletközpontban. Valahogy ezt még sosem tettem. Tudtam, hogy ott van, de nem igazán figyeltem meg mit is ábrázol.

 Meglepett, hogy egy szép női alak is megbújik az oszlop mellett.

Váró Márton - Figura oszloppal (1988)

A debreceni vár, vagy várkastély a város 12. századi birtokosainak a Dósa-családnak volt a rezidenciája, bár inkább csak egy megerősített udvarház volt. A mai üzletház 1988-ban épült Kertai László tervei alapján, az udvarház jellegét visszaadva.

Faóriások

Megint furcsán metszették meg a japán akácokat a városban. 

Nagyon fajidegennek gondolom ezt a metszés formát. Itt nyáron az összeboruló japán akác fák, hatalmas zöld alagutat képeznek normál esetben. Ezt az idén nem fogják tenni.....

Amúgy nagyon tehetséges kertészek dolgoznak a városban, különleges virágos gruppokat létrehozva mindenütt, de valahogy ezeknek a fáknak az ilyen formájú metszésével nem értek egyet.

" Vénkerti viskó "

A Borsos-villát, Borsos József tervezte és építtette, majd évekig élt családjával a „vénkerti viskóban”, ahogy ő maga emlegette otthonát.

Megnéztük az emlékkiállítást, melynek anyagát Rácz Zoltán építész rendezte, aki mintegy 32 montázson keresztül mutatta be az építész életművét.

 

A család

Katonaként 1914-1918 között

Simonyi u. 40. Dr. Sz. Kun Béla ügyvéd villája (1912)

Saját háza (1912)

Iskolák, óvodák (1911-14)

Kossuth utca - Rendőrségi Palota (1914)

Csapó utca - Ipariskola, ma Vegyipari Technikum (1925)

Még sosem néztem meg igazán erről az oldalról

Sestakert utca, Ary - villa (1929)

Köztemető - Ravatalozó (1930)

Volt szerencsém tavaly Rácz Zoltán építész úr vezetésével végigjárni és megcsodálni a részleteket, melyről írtam is a blogon.

Nagyerdő Stadion és környéke (1933)

Egyetem tér, Egyetemi Templom (1938)

Debrecenen kívül Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Szegeden is tervezett épületeket.

2023-ban jártam a villában>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/06/borsos-villa.html

Borsos József 150

Részt vettem egy debreceni városi sétán, ahol Borsos József épületeinek egy részét jártuk végig. A idegenvezetőnk sok érdekes, eddig nem ismert részletet osztott meg velünk az építészről és épületeiről.

Borsos József (1875-1952) Debrecen egykori főépítésze 150 éve született. Március és december között építészeti hagyatékának felidézésére számos programon lehet részt venni.

 
Épületei, városrendezési tervei a 20. század első harmadában születtek, máig tetten érhetők a városban. A hódmezővásárhelyi születésű Borsos József 1908-tól lett Debrecen építésze, majd 1923–1935 között főépítésze. Az ő nevéhez fűződik az egyetem előtti tér, az Egyetemi templom, a Köztemetőben a Ravatalozó épülete, számos oktatási intézmény, lakóház, és bérház. 1929-30-ban elkészítette a Debrecen városfejlődését több évtizeden keresztül meghatározó városszabályozási tervet. A Nagyerdő területén tervezett gyalogúthálózattal alakította ki a Parkerdőt.

Az első, igazán nagy munkája a városban a Rendőrpalota tervezése volt 1914-ben. Az I. Világháború kitörésekor behívták katonai szolgálatra, utásztisztként szolgált. Az épület befejezéséhez szükséges részletrajzokat már a frontról küldte. Az épület maga hatalmas, három utcára néz, Kossuth utca, Blaháné utca, és az ezeket összekötő Újházi Ede utca egésze. 

Eredetileg nem ide készült, hanem a Csokonai Színház baloldalán lévő épület helyére, ahol sokkal jobban érvényesült volna az épület monumentalitása. A magyaros szecessziós stílusú épület homlokzatát és a nyílások keretét Hódmezővásárhelyről származó kerámiaburkolattal díszítette.

A főbejárat gyönyörű bronzkapuja, kettős szénaboglyaíves, bodrogkeresztúri kőből faragott bélletét a pásztorfaragásokra emlékeztető minták teszik különlegessé.

A címer a legtöbb Borsos által tervezett épületen megtalálható. Jelenleg Györfi Sándor által 1999-ben alkotott 130 cm átmérőjű mázas kerámiából készült címert láthatjuk.

 

A címer a kapu külső bronzfelületen is megjelenik, az ólombetétes üvegablakok alatti részen.

Olyan szerencsénk volt, hogy beléphettünk a kapun és belülről is megnézhettük a mozaikos üvegbetétes ajtót és a szecessziós lépcsőkorlátot, sajnos itt már nem fényképezhettünk.

Régebbi bejegyzéseim Borsos Józsefről

https://nora-bora-nora.blogspot.com/search?q=Borsos+J%C3%B3zsef 

Gizelláinknak

Virágok közt....

 Debreceni rhododendron

Sajnos nem igazán érzi itt jól magát, a párja már nagyon csenevész :((

Az Emlékparkban a viola gyönyörű

Hófehér díszhagymák a Déri téren

Májusfát is állítottak valakinek a Péterfián

"Megkésett köszöntő"

 

Aranyosi Ervin: Megkésett köszöntő

Hiába nő a sok virág,

hiába színes a világ,

hiába mind, ha nincs minek!

Adnék virágot, s nincs kinek!

Hiába ünnepel a szív,

a dal néma, mely visszahív…

Te rólad szól fájó dalom,

szívemen ül a fájdalom.

Adnék virágot, ölelést,

mosolyt, jó szót, – nem is kevést –

de lám már mindez hasztalan,

a szívem oly vigasztalan!

Mert ma az anyák napja van,

és árvának érzem magam!

Hogy köszönhetném meg neked,

amid már nincs: – Az életet!

Hisz nem vagy itt már jó anyám,

szemed a mennyből néz le rám.

S tudom, ha lát, most mosolyog,

hisz ma is gyermeked vagyok,

s amíg csak élek az leszek,

s egyszer, ha én is elmegyek,

találkozunk majd odafenn,

ahol a lélek megpihen!

Leülök hát, s emlékezem,

összefonom a két kezem.

Behunyt szemmel imádkozom,

arcod szemem elé hozom,

mert szíved szívemben lakik,

ott hozza szép virágait.

Köszöntelek e szép napon,

csak itt hiányzol még nagyon!