Nora-bora

2025. május 14., szerda

Faóriások

Megint furcsán metszették meg a japán akácokat a városban.

Nagyon fajidegennek gondolom ezt a metszés formát. Itt nyáron az összeboruló japán akác fák, hatalmas zöld alagutat képeznek normál esetben. Ezt az idén nem fogják tenni.....

Amúgy nagyon tehetséges kertészek dolgoznak a városban, különleges virágos gruppokat létrehozva mindenütt, de valahogy ezeknek a fáknak az ilyen formájú metszésével nem értek egyet.

2025. május 10., szombat

" Vénkerti viskó "

A Borsos-villát, Borsos József tervezte és építtette, majd évekig élt családjával a „vénkerti viskóban”, ahogy ő maga emlegette otthonát.

Megnéztük az emlékkiállítást, melynek anyagát Rácz Zoltán építész rendezte, aki mintegy 32 montázson keresztül mutatta be az építész életművét.

A család

Katonaként 1914-1918 között

Simonyi u. 40. Dr. Sz. Kun Béla ügyvéd villája (1912)

Saját háza (1912)

Iskolák, óvodák (1911-14)

Kossuth utca - Rendőrségi Palota (1914)

Csapó utca - Ipariskola, ma Vegyipari Technikum (1925)

Még sosem néztem meg igazán erről az oldalról

Sestakert utca, Ary - villa (1929)

Köztemető - Ravatalozó (1930)

Volt szerencsém tavaly Rácz Zoltán építész úr vezetésével végigjárni és megcsodálni a részleteket, melyről írtam is a blogon.

Nagyerdő Stadion és környéke (1933)

Egyetem tér, Egyetemi Templom (1938)

Debrecenen kívül Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Szegeden is tervezett épületeket.

2023-ban jártam a villában>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/06/borsos-villa.html

2025. május 9., péntek

Részt vettem egy debreceni városi sétán, ahol Borsos József épületeinek egy részét jártuk végig. A idegenvezetőnk sok érdekes, eddig nem ismert részletet osztott meg velünk az építészről és épületeiről.

Borsos József (1875-1952) Debrecen egykori főépítésze 150 éve született. Március és december között építészeti hagyatékának felidézésére számos programon lehet részt venni.

Épületei, városrendezési tervei a 20. század első harmadában születtek, máig tetten érhetők a városban. A hódmezővásárhelyi születésű Borsos József 1908-tól lett Debrecen építésze, majd 1923–1935 között főépítésze. Az ő nevéhez fűződik az egyetem előtti tér, az Egyetemi templom, a Köztemetőben a Ravatalozó épülete, számos oktatási intézmény, lakóház, és bérház. 1929-30-ban elkészítette a Debrecen városfejlődését több évtizeden keresztül meghatározó városszabályozási tervet. A Nagyerdő területén tervezett gyalogúthálózattal alakította ki a Parkerdőt.

Az első, igazán nagy munkája a városban a Rendőrpalota tervezése volt 1914-ben. Az I. Világháború kitörésekor behívták katonai szolgálatra, utásztisztként szolgált. Az épület befejezéséhez szükséges részletrajzokat már a frontról küldte. Az épület maga hatalmas, három utcára néz, Kossuth utca, Blaháné utca, és az ezeket összekötő Újházi Ede utca egésze.

Eredetileg nem ide készült, hanem a Csokonai Színház baloldalán lévő épület helyére, ahol sokkal jobban érvényesült volna az épület monumentalitása. A magyaros szecessziós stílusú épület homlokzatát és a nyílások keretét Hódmezővásárhelyről származó kerámiaburkolattal díszítette.

A főbejárat gyönyörű bronzkapuja, kettős szénaboglyaíves, bodrogkeresztúri kőből faragott bélletét a pásztorfaragásokra emlékeztető minták teszik különlegessé.

A címer a legtöbb Borsos által tervezett épületen megtalálható. Jelenleg Györfi Sándor által 1999-ben alkotott 130 cm átmérőjű mázas kerámiából készült címert láthatjuk.

A címer a kapu külső bronzfelületen is megjelenik, az ólombetétes üvegablakok alatti részen.

Olyan szerencsénk volt, hogy beléphettünk a kapun és belülről is megnézhettük a mozaikos üvegbetétes ajtót és a szecessziós lépcsőkorlátot, sajnos itt már nem fényképezhettünk.

Régebbi bejegyzéseim Borsos Józsefről