Zajlik az élet körülöttünk, véletlenül lettem szemtanúja a felvonulásnak vagy tüntetésnek. Pont ott szálltam le a várbuszról, ahol a fotósok álltak, így én is beálltam közéjük fotózni.
Mindig megdöbbenek, hogy az emberek, hogy esnek egymásnak a közösségi médiában, mert valaki nem pont azt a véleményt osztja, mint ők. Rettenetes helyesírás és stílus. Elkeserítő ez a megosztottság.
Remélem, hogy minél hamarabb vége lesz a háborúnak és a felek meg tudnak egyezni, hogy ne legyen több értelmetlen halál, pusztítás!
Tavaly nyílt Budán a Bem József téren egy ötcsillagos luxus hotel, a Kimpton Bem. A bejárati ajtaja keltette fel a figyelmemet, így utánanéztem az épületnek.
Eredetileg egy 1840-ben épült budai magtár és egy kincstári sütöde állt ezen a területen, ezt 1849-ben vette birtokba az osztrák sereg, majd a dualizmus idején laktanyává alakították, és felépítették hozzá a Radetzky-laktanyát.
1897-ben épült fel a Benedicty József és Neuschloss Károly által tervezettlaktanya, melyből mára csak a díszes neoreneszánsz homlokzat maradt meg. Az I. világháború alatt hadikórházként működött, ahol Fedák Sári is önkéntes ápolónőként szolgált. Majd borzalmak helyszíne lett az épület. A német megszállás idején először a Gestapo, később a Nyilaskeresztes Párt Halálfejes Légiója használta bázisként. A háború után az ÁVH költözött be az egykori laktanyába. A rendszerváltás idején az MDF budapesti pártszékháza lett. Később a párt kiköltözött az épületből. A ház romlásnak indult, a felújításával sem foglalkoztak.
A Bem Kimpton Hotelt és a mellette lévő Bem Center irodaházata 3H Építésziroda tervei alapján újították fel, és 2024-ben adták át. A hotelbelső tereita holland dizájner, Marcel Wanders keltette életre.
Nekem nem sokat mondott a Kimpton név, így annak is utánanéztem. Bill Kimpton 1981-ben alapította a butikhotel koncepcióját az Egyesült Államokban. Minden szálloda az adott helyszín egyedi kultúráját és karakterét tükrözi. Több világvárosban és üdülőhelyen találkozhatunk velük.
Batthyány téri Vásárcsarnok, Buda első vásárcsarnoka, 1900–1901-ben építették fel Klunzinger Pál tervei szerint.
Nagy csalódás ért. Gondoltam veszek egy kis zöldséget, de sajnos itt nincs már piac. Már csak a bejáratán virít az egykori piacra utaló „VI. Vásárcsarnok”
elnevezés, mivel az épület műemléki védettséget
élvez, a régi felirattal együtt.
Az 1936-ra elnéptelenedő csarnokot fedett teniszcsarnokká tervezték átalakítani sikertelenül. Az 1970-es évekig az épület galériáján a nagy budapesti virágpiac foglalt helyet.
1977-re átalakították. A földszintjén élelmiszer áruházat, az emeletén pedig kisebb üzleteket alakítottak ki. 2003-ban felújították az épületet.
Emlékeztem rá, hogy Medgyessy Ferenc Mackós-kútját már láttam itt Budán. Most megtaláltam megint a Nagy Imre téren. 1957-ben avatták fel, a Fő utca melletti parkban állt, de 1966-ban az építkezések miatt átkerült ide.
Most gyönyörűen felújították, akárcsak a debreceni öccsét.
A budapesti és a debreceni mackó teljesen egyforma, mindkettőt
ugyanannak a gipszszobornak az alapján készítették a kőfaragók. Debrecenben a
városháza mögött felállított szobor azonban már nem viselhette az alkotó
keze nyomát, hiszen a mackó jóval a művész 1958-ban bekövetkezett
halála után készült, és 1990-ben került a Sas utcai parkba, ami itt is áthelyezésre került a tér átépítése miatt.
Már régóta nézegettem a Kossuth tér 13-15. sz. alatt ezt a gyönyörű kovácsoltvas kaput, Jungfer Gyula munkája. Most alkalmam volt be is lépni rajta.
Az 1927-1928-as években épült. Tulajdonosa egykor a Magyar
Általános Kőszénbánya Részvénytársulat Alkalmazottainak Nyugdíjintézete volt, tervező építész Málnai Béla.
Ráadásul gyönyörű kiadásban jelent meg, jó kézbe venni, a lapok élfestése sötétkék színű, meseszép. Lillafüred, amúgy is a szívem csücske, nemrégiben a Palotaszállóban is jártunk, így különösképpen élveztem a regény izgalmas történetét.
A könyvben felsejlik Karády Katalin, és egy dal amelyet ő énekelt, de sajnos nem található az interneten az ő előadásában, mivel a dal csak 1943-ban lett sláger, amikor a Vaszary-darabból magyar filmet forgattak, és nem Karády Katalin, hanem Rácz Vali vitte sikerre.
Ajánlom annak, aki szereti a krimit. Nekem a Vaszary-könyvek könnyed humoros stílusa jutott eszembe, sok izgalommal fűszerezve. Talán nem véletlen, hogy ez a dal a könyvben is elhangzik. A történet 1939-1940-ben játszódik.
"Csak egy nap a világ,
csak egyetlenegy csók az életünk.
Ki tudja, mi vár ránk,
ki tudja, holnap mire ébredünk?"
Somossy Orfeumként nyílt meg 1894-ben, a Fellner és Helmer híres bécsi építészekkel átalakított mulató. A mulató a harmincas években Moulin Rouge néven fénykorát élte kabarékkal, revüműsorokkal. Amikor az amerikai Ben Blumenthal átvette az épületet, átépítették a nézőterét és
színpadát. Ekkor kerültek az asztalok helyére széksorok. 1999-2001 között zajlott az épület legutóbbi teljes rekonstrukciója.
Most egy hintó is áll előtte, a Hamupipőke előadás apropójaként
Thália Színház
Az épületet Wabitsch Lujza építtette. Bérházának alsó traktusában 1913-ban nyitott meg Jardin d'Hiver nevű lokálja – melyet később Télikertre magyarítottak. Később hol moziként, hol színházként működött.
Veres Gábor: Kálmán Imre szobra (2007)
Magánemberek, cégek, a színház művészei, és a Pesti Broadway Alapítvány támogatásával készült el. A
kompozíció része egy számítógép is, amellyel a színház honlapján lehetett
böngészni. Sajnos ez már nem működik a vandálok miatt.
Stremeny Géza:Hofi-szobor (2004)
A Mikroszkóp Színpad előtt, ahol Hofi Géza fellépett. Egy fordított hamleti kép, ahol a halálfejes alak tartja kezében a művész fejét.