Dotonbori éjszaka

Dotonbori nyüzsgő szórakoztató negyede Oszaka leghíresebb turisztikai célpontja, amely rikító neonfényeiről, extravagáns feliratairól, valamint az éttermek és bárok hatalmas választékáról híres. A „Dotonbori” név, a Dotonbori-csatornára, és a csatorna déli partjával párhuzamosan futó Dotonbori utcára utal.

A terület története 1612-ig nyúlik vissza, amikor egy Yasui Doton nevű kereskedő személyes tőkéjét egy ambiciózus helyi fejlesztési projektbe fektette. Doton terve az volt, hogy az Umezu folyót egy új vízi úttá terelje és bővítse, amely összekötné a helyi csatornahálózatot a Kizugawa folyóval. Sajnos Doton projektjét megszakította a háború, és ő maga is meghalt Oszaka ostrománál, 1615-ben. Később ugyanabban az évben Doton unokatestvérei befejezték a munkáját, és emlékére az új csatorna a Dotonbori vagy „Doton-csatorna” nevet kapta.

Az új csatorna a kereskedelem áradatát hozta magával, és 1626-tól a terület szórakozónegyedként is virágzott, miután a csatorna déli partján színházi társaságok és játszóházak költöztek be. Ezzel egy időben a csatorna északi partja virágzásnak indult éttermekkel és teaházakkal, amelyek étellel, itallal és szórakozással látták el a színházlátogatókat, miután elhagyták a színházakat.

Dotonbori színházi kultúrája ma erősen hanyatlóban van. A második világháborúban a bombázások a Shochikuza kivételével az összes színházat elpusztították. A környéken azonban még mindig számos kis komikus klub működik, és a Shochikuza továbbra is otthont ad a klasszikus kabuki színdaraboknak, operának, modern drámáknak és musicaleknek. Manapság azonban Dotonbori inkább gasztronómiai csodaországként ismert, tele éttermekkel, utcai ételárusítókkal és bárokkal.

A gyönyörű színház épület baloldalán nyílt meg Japán első Michelin-csillagos étterme. Azt tudni kell, hogy Japán a legtöbb Michelin-csillagos étterem országa.

 

Dotonbori híres szemet gyönyörködtető feliratairól és hirdetőtábláiról, mindez vidámpark-szerű hangulatot teremt. A leghíresebb az Ebisubashi híd felett futó Glico embere.

A Glico cukorka reklámja, a 20 méter magas és 10 méter széles tábla egy kék pályán futó férfit ábrázol, aki győzelmesen felemelt karral fut. Ez valójában a tábla 6. változata, amelyet utoljára 2014-ben újítottak fel LED-világítással. Az első Glico táblát azonban 1935-ben helyezték el ide.

A Dotonbori csatornát az Ebisu-torony nevű jellegzetes sárga óriáskerék uralja, amely Oszaka egyik szimbóluma.

Az Ebisu torony 2005-ben került üzembe, mint a világ első ovális óriáskereke. Egy menet az Ebisu-toronnyal 15 percig tart. A 77 méteres teljes magasságával, az egyik legalacsonyabb kilátópont Oszakán belül, a felhőkarcolókból jóval messzebb látni.....

Persze hajókázni is lehet a csatornán. Mindenütt hatalmas tömeg volt este, a japánok türelmesen sorakoznak egy-egy híresebb étterem előtt, vagy az óriáskeréknél vagy a hajóra várva.

Japán vitathatatlanul leghíresebb utcai étele, a takoyaki, Oszakában gyökerezik, ami már az 1930-as évektől létezik. Ez egy polippal töltött, palacsintatésztaszerű gombóc. Speciális sütőlapon készül, pálcikával forgatják a szemünk előtt. Ezt kóstoltam meg én is a csatorna parton.

 

Kis bambusz csónakban kaptam, egy kis asztalon ki volt készítve a pálcika, egy kis villa is a külföldiekre gondolva, szalvéta és az elmaradhatatlan nedves törlőkendő. Még szabad asztal is volt a csatorna parton, ahová letelepedhettem a tömeg ellenére. Itt mindig mindent frissen-forrón tálalnak. Nyugodtan lehet enni bárhol-bármit, a legjobb minőséget kapjuk, ez egész Japánra jellemző. Nem kell félni semmilyen ételtől kapott fertőzéstől.

Ízlett, finom volt, valamilyen sült hagymaszálakkal volt betakarva

A Kushikatsu (más néven kushiage) egy másik klasszikus Dotonbori utcai étel, amely Oszakából származik. A húst, zöldségeket, tojást, sajtot felnyársalják és tésztában ropogósra sütik. Csípős tonkatsu szósszal tálalják.

Millió ember

Sorakozás

 

Nappal is ellátogattunk ide, egész más benyomást tett.

Folyt.köv.....

Oszaka

Oszaka, ipari, kereskedelmi és közlekedési központ a fő szigeten, Honsún, ott, ahol a Jodo-gava folyó beletorkollik az Oszakai-öbölbe. 

 

Japán 4 nagy főszigete: Hokkaido, Honsú, Shikoku, Kyushu

Oszaka a történelem folyamán az ország kereskedelmi centruma volt. Ma már egyre több vállalat helyezi át székhelyét Tokióba. Oszaka, a több mint 19 millió lelket számláló Oszaka–Kóbe–Kiotó metropolisznak a szerves része. 2,6 millió fővel ez Japán harmadik legnagyobb városa Tokió és Jokohama után. 

 Megérkeztünk Oszakába, szobánkban ez a kilátás fogadott bennünket nappal

este

Mesés szállodánk

Mind élővirág

A klasszikus metró Oszaka legkiterjedtebb városi vasútja, 9 sűrűn közlekedő vonallal. Az egyik megállóban híres festményeket is nézegethetünk.

Az aluljáróban üzletek és éttermek sorai. (Nem összehasonlítható Budapesten a  Nyugati aluljárójával, mely szerintem itthon a város szégyene.)

Még nem szóltam az integető macskákról, ami ámulatba ejtett, mert szinte mindenütt árulták ezeket a kis figurákat Japánban. Rém giccsesnek találtam, de azért csak izgatott, hogy mi a csoda ez a rajongás irántuk. Az integető macska vagy maneki-neko, gyakorta előforduló szobrocska Japánban. Általában kerámiából készül, és úgy tartják, szerencsét hoz a tulajdonosának. Sokszor üzletek, éttermek és vállalatok bejáratánál találkozhatunk vele. Néhány elektronikusan vagy elemmel működik, így mozgatva a mancsát. Néha tévesen „kínai szerencsemacskának” hívják, mivel egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kínai kereskedők körében is. Itt egy étterem bejárata előtt láttuk.

Folyt.köv..........

Kasuga-taisha szentély

Az egyik legfontosabb szentély a sintó vallásban, ugyanakkor alapították, mint Nara városát. „Lámpás szentély" néven is ismert, mivel lámpások százai mutatják az utat a szentélyhez az erdőn keresztül. 

Ez a szentély több mint 3000 lámpának ad otthont, amelyek kőből vagy bronzból készültek. A lámpások csak a fesztiválok idején világítanak.

A szentély születése a legenda szerint akkor kezdődött, amikor Kasuga-taisha első kamija, Takemikazuchi, egy fehér szarvas hátán fellovagolt a Mikasa-hegy tetejére i.sz. 768-ban, Nara védelme érdekében. A szikaszarvasok itt is sétálgattak közöttünk...

Kasuga-taisha építészeti stílusa a Kasuga-zukuri néven ismert főcsarnok (honden) nevéből származik. A szentélykomplexumot négy kolostor védi, és egy fő szentélyt, kincsesházat, több különböző csarnokot és nagy kapukat tartalmaz. Ennek a szentélynek gyönyörű dísze a sok wisteria fa (lilaakác), amelyek április végén és május elején virágoznak. (Huuu, el tudom képzelni milyen mesés ekkor!)

A négy fő kaminak van egy-egy szentélye, amelyek mindegyike ugyanabban az építészeti stílusban épült. Jellemzőjük a ferde nyeregtetők, a téglalap alakú szerkezet, a katsuogi (díszrönk) és a chigi (villás tetőszerkezetek). 

Számos kiegészítő szentély található a fő szentélyen kívül, amelyeket a kisebb kamiknak szentelnek.

A szentélyeket rendszeresen újjáépítik. Ez a hagyomány a shinto tokowaka  koncepcióján alapul, amelyben a tárgyak megújulnak, hogy megőrizzék isteni tekintélyüket az örökkévalóságra törekedve. Kasuga-taisha is 20 évente, a Nara-korszak óta több mint 1000 éve újjáépíti szentélyeit ugyanazon előírások szerint, a legutóbbi rekonstrukció a 60. újjáépítés volt 2016-ban.

A parkon keresztül ösvények vezetnek a Wakakusa-hegyhez, a Todaiji-templomhoz és a Kohfukuji-templomhoz. A Kasuga-taisha szentély mögött a szent Kasugayama őserdő több mint 1000 éve érintetlen maradt.

 

Ez a szentély is az a kategória, ahová többször eljönnék, tavasszal mikor virágzik a lilaakác, egy fesztivál idején, mikor éjjel meggyújtják a lámpásokat. Bár el tudom képzelni, hogy micsoda tömeg lehet akkor, most is minden nevezetes helyen rengeteg volt a kiránduló japán és a turista.

1998-ban az „ősi Nara történelmi emlékműveit”, köztük a Kasuga-taishát, a Kasugayama őserdőt az UNESCO közös világörökségi helyszínévé nyilvánították.