Hasábok

Ha már a modern építkezés témáját érintettem előzőleg. Elmentem a Városmajori Jézus Szíve katolikus templomot is megnézni, mely a budapesti Bauhaus építészet kiemelkedő példája. Közel a Széll Kálmán térhez a Csaba utcán található.

 

Valójában egy építészeti együttes, amely áll a harangtoronyból, nagytemplomból és kistemplomból. 

 

Kistemplom. 

Árkay Aladár tervezte. Az erdélyi népi építészet és a finn nemzeti szecesszió hatását mutatja, legközelebbi rokona a zebegényi templom. 1925-ben szentelték fel. Hamar kinőtte a kistemplomot a gyülekezet. A nagytemplom megépülte után a kicsit átalakították hittan- és közösségi teremmé 

 

Nagytemplom

Ez volt az első budapesti modern vasbeton templom, Árkay Aladár építész tervei szerint a templom különféle álló és fekvő hasábokból áll.  Árkay Aladár 1932-ben bekövetkezett halála után fia, Árkay Bertalan vette át a tervezést. 1933-ban adták át. Akkoriban nem aratott osztatlan sikert a modern épület. Az előzőekben hátulról fotózott Városligeti fasori református templomot és Győrben a gyárvárosi római katolikus templomot is Árkay tervezte. 1935-36-ban felépült a templom itáliai jellegét erősítő, különálló harangtorony. 1936-ban a harangtornyot, a templomot és a közösségi házat félköríves nyílású árkádsorral kötötték össze.

 

A kapu homlokzatát díszítő angyalok domborműveit Ohmann Béla készítette.

Ide sem jutottam be, egy üvegfalon keresztül kukucskáltam, hogy megnézzem Sztehló Lili üvegablakait, akinek a nevével a Virág Judit Galéria kiállításán találkoztam.

 

Palka József és Johan Hugó üvegfestőmesterek valósították meg Árkayné Sztehló Lili üvegablakterveit. 1942-re már a templom belső díszítése is nagyrészt elkészült, amikor Budapest ellen intézett bombatámadás súlyosan megrongálta az épületet. A légnyomás, elpusztította a templom egyik legfőbb ékességét, Sztehló Lili addigra elkészült hat üvegablakát.

A háborúban elpusztult színes üvegablakok közül ma három rekonstrukcióját láthatjuk. A szentélyablak a templom titulusának megfelelően Krisztust ábrázolja.

 

 

Található még itt Aba Novák Vilmos és Feszty Masa alkotás is. Ezért feltétlen vissza kell jönnöm ide......

A díva villája

 Walter Rózsi-villa

Valahogy egyik látnivalóból adódik a következő, mint a Walter Rózsi-villa esetében is. Az Operaházban a Székely Bertalan teremben láttam Walter Rózsi festményét. Mint kiderült van egy látogatható villája is Budapesten.

Walter Rózsi (1899–1974) a két világháború között ünnepelt operaénekes volt. A villába férjével, dr. Radó Géza textilkereskedővel és gyermekükkel, Radó-Walter Marikával költöztek be. Otthonuk államosítását követően, 1949-ben a Radó-Walter házaspár a budai Szüret utcába költözött. Radó-Walter Marika svájci tanulmányok után Dél-Amerikába emigrált, és családjával ma Buenos Airesben él.

A villát Fischer József (1901-1955), a modern magyar építészet jeles alakja tervezte. A tervezésben nagy szerepet játszott Pécsi Eszter (1898–1975), az első magyar statikus mérnöknő, Fischer felesége. 

Fischer József nevével találkoztam a Napraforgó utcai Bauhaus házak megtekintése során. (Így kapcsolódnak egymáshoz a látnivalók)

Érdekesség, hogy Pécsi Eszter 1958-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Amerikában 1965-ben elnyerte „Az év legjobb statikusa” címet a Hudson folyó partján álló toronyházak alapozásához kifejlesztett módszeréért.

Az 1936-ban, kevesebb mint hat hónap alatt felépült Walter-villa, Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, egyben a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája. A háromszintes, lapostetős épületen tetőteraszt alakítottak ki. Alaprajza a modernista villákra jellemző sémát követi: a földszinten kiszolgálóterek, házmesteri lakás, garázs, az első emeleten lakószoba, ebédlő, fogadószoba, a legfelső szinten hálószobák, gyerekszoba, fürdőszobák.

A ház egyik különlegessége a kerti lépcső, amely az emeleti teraszt köti össze közvetlenül a kerttel. A lépcsőt 1949 után elbontották, helyreállításkor azonban visszaépült.

A II. világháború után létrejött egy új kórház, amely magába olvasztotta az államosított Walter Rózsi-villát is. Évtizedekig óvodaként, illetve gyermekorvosi rendelőként működött. Jelenleg a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak ad helyet, 2020-2022 között valósult meg a felújítása.

Napfény, friss levegő, nyitottság a két világháború között kibontakozó modern építészet jelszavai. Mindezt megvalósították, a nagy méretű ablakok, tágas terek, tetőkert, és simára vakolt falak. A villa egyszerre volt lakótér és a társasági élet színtere. Walter Rózsi itt fogadta a vendégeit és házikoncerteket is adott. A villát az akkori közízlésnek megfelelően neobarokk bútorokkal rendezték be. A terek egybenyithatóak és szeparálhatóak voltak.

A Walter-Radó házaspár, az 1930-as évek végén még egy modern házat vásárolt, azt a Lupa-szigeti nyaralót, amelyet Kozma Lajos eredetileg saját használatra tervezett.

Egy egyszerű kis meghívó, a vacsora nagyon jó..... :))

Walter Rózsi élete nagyrészt a nyilvánosság előtt zajlott, erre utal a kiállítás címe, a villa egyszerre reprezentatív színtér és otthonos lakótér.

A második emelet a lakótér. A gyerekszoba bemutatja a korszak nevelési elveit a modern építészet vonatkozásában.

A villa gyerekszobája

A dolgozószoba

Hálószoba - komfortosság 

Az udvarról látható a Fasori Református Templom és a hozzá kapcsolódó paplak, amit eddig nem sikerült megnéznem, mert felújítás alatt állt, talán már kész van és lesz alkalmam megtekinteni.

Jelenleg zárva van a villa májusig, mert új kiállítást rendeznek be.

A Bauhaus bölcsője

Pasaréten, nem hagyhattam ki a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepet sem, ami már régen fent van a megtekintendő listámon. Az építészek "Bauhaus időkapszulának" nevezik, az 1930-as években épült. A 22 családi házból álló telepet a kor művészi törekvéseinek szellemében tervezték. Bizonyítandó, hogy a szerényebb jövedelmű polgárság számára kisebb telkeken elérhető költséggel is lehet jól használható lakóházakat építeni.

A Magyar Mérnök- és Építészegylet tagjai a stuttgarti Werkbund lakótelep alapján azt a tervet tűzték ki, hogy négyszögletes telkekre, különálló kertes villaépület épüljön. Szigorú kikötések mellett zajlott a tervezés, max. 25 százalékos lehetett a telkek beépíthetősége, a házaknak kettő-négyszobásnak kellett lenniük, és háromméteres távolságban helyezkedhettek el a telekhatártól. Áttört, alacsony lábazatú, egységes kerítés szintén előírás volt. A Napraforgó utcai lakótelepet nem állami beruházásból, hanem magánkezdeményezésként, több vállalkozó bevonásával finanszírozták.

Egyedülálló, mert az egész utca azonos stílusban, egymáshoz tervezett épületekből áll. Az Ördögárokkal párhuzamosan fekvő üres területen a telekminimum háromszáz négyszögöl volt, de  engedélyezték a száz négyszögöles telkek kialakítását.

A háromezer négyszögöles (1,08 ha) területet 22 családi-és ikerház számára parcellázták fel. A házakat a kor neves építészei tervezték. A kivitelezést a korszak legelismertebb cége, a Fejér és Dános végezte. Végül 16 családi- és három ikerház készült (így lett összesen 22 lakás) 

A “Pasaréti úti kislakásos mintatelep” felavatására 1931-ben került sor. Az utca 1970 - óta területi védelem alatt áll, s mára minden ház egyedi műemléki védelmet is élvez. A napraforgó találó szimbólum, mert a modern stílusban épült családi házak déli és keleti oldalukon nyíló hatalmas üvegablakaikkal, széttolható üvegfalaikkal éppúgy a nap felé tárulnak, mint a napraforgó virágai.

Az utca középső szakaszán apró park készült, ami szemközt, az Ördög-árok patak feletti gyalogoshídban folytatódott. A forgalom így már számottevő lett, ezért a hidat hamarosan lebontották. 

Főként a középosztályhoz tartozó emberek vásárolták meg a házakat, mint pl. katonatiszt, rendőrtiszt, banktisztviselő, nagykereskedő, stb. Az idők során a tulajdonosok többször cserélődtek. Az 50-es évek elején, volt akit kitelepítettek pl. a Zichy-család, volt ahova társbérlőket költöztettek. A 20. század utolsó évtizedeiben számos neves művész lakott az utcában, így Petrovics Emil zeneszerző, Galambos Erzsi színésznő, Garas Dezső, színész, Illés Gyula szobrászművész, Szemes Mihály és Szemes Marianna filmrendezők, továbbá Gábor Tamás olimpiai és világbajnok vívó. Az utca jelenlegi lakói között szintén találhatók művészek, egyetemi professzorok, sikeres cégvezetők és vállalkozók.

A lakóközössége elkötelezett az épületegyüttes, mint kulturális örökség megóvása mellett.

A házszám táblákon a tervezők neve is fel van tüntetve. Egy pár kimaradt a fotózás során......

1. és 11. Vágó László

2. Wälder Gyula

3. Kaffka Péter

 4. Bierbauer Virgil

 

5. és 6-8. Kozma Lajos

 

7. Wellisch Andor

9. Kertész K. Róbert

10. Münnich Aladár 

12. Quittner Ervin

13. ifj. Masirevich György

14. Hegedűs Ármin – Böhm Henrik

15. Ligeti Pál – Molnár Farkas, 

Sajnos van amelyik nagyon elhanyagolt állapotban van, belesve az elburjánzott növényzeten, ilyen csoda kis udvara van.

 

16. Tauszig Béla – Róth Zsigmond

17. Hajós Alfréd

18. Weichinger Károly

Felújítás alatt

19. Gerlóczy Gedeon, 

 20. Fischer József

22. Barát Béla – Novák Ede

„PASARÉT. Pasáról szó sincs. Valami nagyon modern érzésű
óriás kicsi skatulyákat rakott ki a villamos mentén, azután összeszedett
egypár jómódú liliputit és azt mondta: Itt lakjatok. És laknak.
Kicsi autóikon be-beszaladnak kicsi bankjukba; akik egy
skatulyában laknak, meglátogatják egymást, tavasszal egymás kicsi
kertjét dicsérgetik. Olyanok, mint az emberek.”

(Szerb Antal: Budapesti kalauz. Marslakók számára. Budapest, 1935. 23.)