Ősz

 Margitsziget

Lila szépség

 Háromszöglevelű madársóska

Oxalis triangularis

Az idén ez a szépséges levelű növényke volt a kedvencem. Egy rokontól kaptam, a picike hagymákat. Nagyon dekoratív volt egész nyáron, tettem a kertbe, sőt még cserépbe is, vegyesen más növényekkel együtt.

Sajnálom felszedni a hagymákat, még olyan szép, de nem fagytűrő, így muszáj lesz.

 

Délutáni fények

Tisza

A fiam kérésére útba ejtettük a Tiszacsegei Halászcsárdát, még november elején. 

Ilyen gyönyörű volt a Tisza

Érkezik a komp

Finom haltepertőt és korhely halászlevet ettünk.

Lakatok itt is vannak, bár ez az alkotás lehet direkt ennek készült.....

 

Remélem jövőre sikerül a Tisza parton egy kicsit kirándulni, több időt eltölteni! :))

Csokonai 250

Csokonai 250 éve született. Debrecenben már hetek óta zajlanak a Csokonai évfordulóhoz köthető programok, Kedv! Remények! Lillák! címmel.

A Debreceni Irodalom Házában jártam.

Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én született Debrecenben és itt is hunyt el 31 éves korában, 1805. január 28-án.

A kiállítás címe: Csokonai 180

A tárlat azt mutatja be, milyen lehetett volna a költő élete, ha megéli az idős kort, túléli a tüdőgyulladást, orientalista költővé érik, házitanító lesz, ismét szerelembe esik és ennek nyomán megírja a Helga-ciklusát, s azután hal meg. A fikció szerint Csokonai 180 évvel ezelőtt, 1843. szeptember 26-án, 70 évesen távozott volna közülünk.

A kiállításon Csokonai személyes tárgyai és hiteles emlékei mellett a fiktív életúthoz kapcsolódó képek és versek is láthatóak.

Friedrich John: Csokonai arcképe 

(rézmetszet 1816) 

Csokonairól készült legrégebbi ismert arckép

 

Csokonai a Debreceni Református Kollégiumban kezdte meg tanulmányait, már diákkorában elkezdett verseket írni, kiváló ritmusérzéke miatt diáktársai Cimbalomnak hívták. 

1794-ben tanítónak választották, de megvádolták, hogy az istentiszteletekről elmaradozik, és dorgálással büntették. 1795-ben újabb pert zúdítottak a nyakába, iskolai fegyelembe ütköző magatartása miatt, így elhagyta a kollégiumot.

1795-96-ban Sárospatakon jogi tanulmányokat folytatott, de ez sem lelkesítette. Pozsonyba ment, hogy támogatót találjon. Elindította a Diétai Magyar Múzsa verses folyóiratot, de nem sikerült mecénást találnia. 

Majd Komáromba utazott, itt ismerkedett meg élete szerelmével, Vajda Juliannával, akit verseiben Lillának nevezett. Kilenc hónapi reménykedés után, Lilla férjhez adásával viszonyuk megszakadt.

1798-99-ben Sárközy Istvánnál, Somogy megye alispánjánál tartózkodott, akinek közbenjárására segédtanítói állást kapott a  csurgói gimnáziumban.

1800-ban visszatért Debrecenbe édesanyja házába. Ettől kezdve az irodalomnak szentelte életét.

1805-ben erősen meghűlt és tüdőgyulladásban elhunyt. Eddig a valóságos Csokonai életút.

Innentől a kiállítás szervezői tovább gondolták Csokonai életét. Ha érdekel hogyan, látogass el az Irodalom Házába! Nekem szokatlan volt ez a játék.......

Csokonai szülőháza

Náddal fedett, tipikus cívisház, (Hatvan utca 23. sz.) ahová Csokonai édesanyja 1788-ban költözött gyermekeivel, az 1802-es tűzvészben komoly károkat szenvedett, az újjáépítés során Csokonai költői lakká szerette volna alakítani. 1860-ban emléktáblával jelölték meg. Lebontották, más ház áll a helyén.

Izsó Miklós 1866-ban elkészítette a Csokonai szobor kismintáját, de a végső változat, melyet az Emlékkertben, majd a Kálvin téren állítottak fel, a kritikák miatt más formát kapott. (Izsó kismintája után bronzba öntötte Győrfi Sándor szobrász 1991-ben)

Csokonai a debreceni Kálvin téren (1871)

Izsó Miklós, Csanak József által vezetett debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást. A Müncheni Királyi Bronzöntödében készült.

 

Ferenczy István: Csokonai (1818 márvány)

Ádám Bálint: Csokonai Vitéz Mihály 

(1900 k. bronz)

Ferenczy István és Izsó Miklós István idealizáló művei ellenében, Csokonai élethű szobrát kívánta megalkotni.

Sajnos az Irodalom Háza melletti építkezés megrongálta a jobb oldali szárnyat, így egy része nem használható, a jelenlegi kiállítás is a hátsó részben tekinthető meg. A Medgyessy kiállítás a bal oldali szárnyban van.

Erdélyi festők

A Déri Múzeumban megnéztem az "Erdély művészete a két világháború között - Válogatás Böhm-gyűjteményből " című kiállítást.

A Böhm-gyűjtemény az erdélyi festészet húszas, harmincas éveiből kínál egy válogatást. Böhm József orvos, nagyváradi születésű, Németországban élő magángyűjtő.

Ízelítő a csodás képekből

Nagybánya

Az erdélyi képzőművészet kiindulópontja, az 1896-ban alapított nagybányai művésztelep, Nagybányai Szabad Festőiskola (1902), Nagybányai Festők Társasága (1911-1937), a plein-air tájkép műfaját preferálták.

"A plein-air festészet a szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségek visszaadásával, kiszabadította a művészetet a műtermi festészet mesterkélt, zárt világából"

Ziffer Sándor - Német erdő (1917)

Perlrott Csaba Vilmos - Pihenők a nagybányai református templom előtt

Kolozsvári iskola

Az 1925-ben alapított Szépművészeti Iskola révén emelkedik ki. Az iskolának román tanárai voltak, de nagyon jól beszéltek magyarul, a hallgatók közel fele magyar volt. Ők a nagybányaitól eltérő színvilágot honosítottak meg, ettől függetlenül a tanulók nyaranta Nagybányára jártak festeni.

Szolnay Sándor - Park templommal (1939)

Fülöp Antal Andor - Almaszedők (1940)

Marchini Tasso - Fülöp Antal Andor portréja (1933)

Szervátiusz Jenő - Madonna 

faszobor (1939)

 Nagy Albert - Júdás (1937)

Szász festők

Erdély déli részén Nagyszeben és Brassó emelkedett ki a művészeknek otthont adó városok sorából. Éltek itt magyarok, szászok, románok. Sajátos vonása a portré festészet, mint a közösség egybetartozásának jelképe. Hans Eder, Grete Csáky-Coponi, Felix Harta

Pár festmény már ismerős volt, Gyulán is láttam egy válogatást a Böhm-gyűjteményből 2019-ben. https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/06/kiallitas-megnyiton.html