Pécel, nincs messze Budapesttől, a Gödöllői-dombság peremén található.
Már régóta nézegetem a különleges fekete-fehér tónusú freskókat, ami egyedülálló a világon, állítólag sehol máshol nem található. Most jött el a pillanat, hogy a valóságban is lássam.
Mutattam a férjemnek, hogy hova készülök, azonnal lett egy útitársam :D
Ráday - kastély (Pécel)
Az egykori szellemi élet központja.
Ráday Pál építtette a kúriát, 1720-as években, melyet fia Ráday Gedeon barokk kastéllyá bővített 1755-66 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét Mayerhoffer Andrást és fiát Mayerhoffer Jánost bízta meg. Az épület kuriózuma a termet díszítő freskók, melyek egy részét Scherwitz Mátyás készített 1766-1771 között. 1825-ben a kastély tetőszerkezete leégett, ekkor sérült meg több mennyezeti freskó is. 1872-ben a Ráday család anyagi gondjai miatt elárverezték a kastélyt, a Kelecsényi család birtokába került. 1950-ben államosították, a bútorok, kép- és éremgyűjtemény szétszóródott. Az 50-es években helyreállított kastélyban 1998-ig kórház működött. Jelenleg a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztés kezelésébe került.
Napjainkban is zajlik a kastély helyreállítása, de szerencsére a freskókkal díszített termek látogathatók, sőt koncert és rendezvényhelyszín is.
Ráday Pál (1677-1733), II. Rákóczi Ferenc kancellárja. A művelt, több nyelven beszélő, kiváló szónok diplomatát a fejedelem
több királyi udvarhoz küldte követként, részt vett több béketárgyaláson. A szabadságharc leverése után hűségesküt tett a Habsburgoknak, így
birtokait ugyan megtarthatta, a politikai élettől azonban teljesen
visszavonult. 1703-ban eljegyezte Kajaly Klárát. Hitvese még csupán 13 éves volt, ezért a lakodalomra 1705-ben került sor. Öt gyermekük született, de csak kettő élte meg a felnőttkort, Gedeon és Eszter
Az eredeti festményeket Mányoki Ádám készítette, itt csak nyomatok találhatóak.
Ráday Gedeon (1713-1792) életét a magyar kultúra felvirágoztatásának szentelte, a politikától távol tartotta magát, 27 éves korában feleségül vette Szentpétery Katalint. Kastélyában tudósok, írók gyakorta megfordultak. A magyar költészetben ő honosította meg a rímes-időmértékes,
nyugat-európai versformát. Titokban verselt, csak élete végén engedte
kiadni verseit. Fennmaradt művei többnyire mesék és fordítások.
Egész életében a családi
könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi és művészeti élet
felkarolásával és népszerűsítésével foglalkozott. Idősebb korában is
nagy lelkesedéssel állt az ifjú nemzedék, Kazinczy, Batsányi rendelkezésére. Puritán életet élt, amelyen az sem
változtatott, hogy élete végén neki és fiának bárói és grófi címet
adományoztak.
Ráday Gedeon az apjától örökölt 300 kötetes könyvtárat, 14000 kötetből álló, valamennyi tudományágat felölelő könyvtárrá bővítette. Értékes érem- és képgyűjteményt is létrehozott. Hat könyvtárszoba volt, ebből a legdíszesebb az alábbi. (Kórházi évek alatt az orvosok pihenője volt.)
A könyvtárterem boltozatát négy
tardosi vörösmárvány pillér tartja, a mennyezet pedig kilenc részre oszlik.
Pallas Athéne, a tudományok görög istennője a legnagyobb
boltmezőn, körülötte jelképes alakok jelenítik meg a grammatikát, költészetet, retorikát, történelmet, továbbá látható még a teológia, a
jogtudomány, az igazság, az orvostudomány, a filozófia és az
orvostudomány megtestesítője. Ennek megfelelően voltak elhelyezve a könyvek.
Itt található hazánk egyedüli szobros kályhája is, amit Mózes-kályhának is neveznek a megformált alak miatt.
Mellette a kisebbik könyvtárszoba. Orpheus alvilági útjának állomásait felelevenítő freskók borítják. A szoba
mennyezetén Airon menekül egy delfin hátán. A
kastély könyvtár felőli, földszinti szárnyát lakta Ráday Gedeon.
A kastélyban csak egy-két könyv látható, a könyvtár sorsáról az alábbi linken lehet tájékozódni
Barokk konyha
Évtizedekig kórterem volt, hosszú időn keresztül törmelékkel volt feltöltve, padlózata mégis
eredeti. A kemence hiányzik belőle, bolhapiacokról és antikvitásokból
vásárolt 17–18. századi bútorok kárpótolnak érte.
Lépcsőház mesés boltívei
Az emeleten várt bennünket az ominózus díszterem, csodálatos freskóival, mintha rézmetszetek lennének a falon.
A hatalmas belmagasságú terem falait, Ráday egyik kedvenc könyve,
Ovidius Átváltozások
témáját feldolgozó freskók
díszítik, A gróf, Bernard Picart és Philipp van Gunst rézmetszeteit nagyíttatta fel. Összesen 20 freskó készült, de ma csak 19 látható, mert a mennyezeti, a tűzvészben elpusztult.
A freskók alatt pedig egy-egy verssor olvasható, amiket
Ráday Gedeon magyarul írt, bár a nyelvújítás bölcsőjének is tekinthető
kastélyban nem is lehetett volna másként.
Virágos díszítés
Királyi hálószoba
Ennek a teremnek a festményei a Habsburg-ház dicsőségét hirdették, az uralkodó ház 18.
századi tagjainak 34 arcképe díszítette, egyetlen egy sem maradt meg.
A falképek azonban megmaradtak, a boltozaton Viktória, a győzelem istennője
Az éremképek Ráday Gedeon éremgyűjteményének néhány darabját örökítik meg.
Királyi szalon
A görög-római mitológiai jeleneteket ábrázoló falképek, a tűzvészben és a kastély kórházzá alakítása közben megsérültek.
Érdekesség, hogy láthatóak a hajdani freskók előrajzai, olyan mintha éppen most készítené a mester. A
restaurátorok tervei szerint ebben a formában őrzik meg a
falfestményeket.
A díszteremtől jobbra található szobák, nagyon rossz állapotban vannak, csodás rokokó kályhákkal
Herkules szoba
Az oldalszárnyban lévő vendégszoba, falképei Herkules (Héraklész) 12 tettének
történetét mesélik el. Jelenleg nem látogatható. A kastélyban több olyan szoba is van, amely annyira rossz állapotú, hogy nem is látogatható.
A kovácsoltvas itt sem maradhat el
A kapu belülről. Vajon ez volt az eredeti bejárati kapu?
A kastélyhoz borház, sövény színház, egy impozáns fülkés üvegház és franciakert is tartozott. Mára a barokk kertnek nyoma sincs, a kórház
idejében fenyőkkel ültették tele a parkot. Volt itt márványistálló, mely nevét onnan kapta, hogy a lovak tardosi márványból készült vályúból ittak.
Megfordult itt vendégként számos neves személy, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Szemere Pál és Kölcsey Ferenc is.
Itt töltötte mézesheteit Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848-ban, akik az anyai harag elől menekülve a kastélyban találtak menedékre. IV. Ráday Gedeon ugyanis, mint az
első magyar kőszínház egyik intendánsa, a művészetek pártolója, ismerte
az ünnepelt színésznőt, az eredeti tervek szerint ő lett volna Róza
esküvői tanúja is. A hirtelen menekülés Jókai anyjának haragja elől felülírta a terveket, az „ifjú” pár titokban házasodott össze
a rákoscsabai templomban, a tanúkat pedig az utcáról rángatták be.