Forróság

Tetszenek, ezek a jópofa hajlított virágfuttatók és a közéjük tervezett sétautak.

Sárga színkavalkád

Nem sok kedvem volt 40 fokban leülni a padra, de másnak sem...

Ebben a forróságban öröm, hogy itt-ott látni egy kis virágos gruppot

Áldó Krisztus

 Áldó Krisztus - Tarcal 

Petró Attila, gávavencsellői vállalkozó, a Nyír-Márvány Kft tulajdonosa ajándékozta Tarcalnak. (2015)

Európa legnagyobb gránit Krisztus szobra. 8,5 méter magas, öt gránit tömbből áll, 50 tonna súlyú. A falu felé fordulva jobb kezével áldást oszt.

Szépen kialakították a hozzávezető sétányt, lehet körbemenni egy kikövezett kaptatón, de megközelíthetjük az út egyik szakaszától 130 lépcsőn is. A szobor az 1400 km-es Mária út egyik pontja.

Tarcal az Alföld és a Zempléni-hegység határán, a Nagy kopasz-hegy déli lejtőinek tövében fekszik, és a tokaji borturizmus egyik népszerű célpontja.

.  Lábunk alatt Tarcal, szőlőtáblák, és az Alföld

 A szobor körül levendulás

Gyönyörű azúrkék színű tarcali bányató. A bányamunkák után visszamaradt gödröt nem a talajvíz, hanem a csapadék és forrásvizek töltötték fel.

Ékszerdoboz

Szent István-terem

Először az 1900-as párizsi világkiállításon lehetett látni. A Budavári Palotában 1902-ben adtak át, a nagyközönség is látogathatta. Sajnos a II. Világháborúban elpusztult, 2021-ben a Nemzeti Hauszmann Program keretében korhűen született újjá.

Zsolnay-kandalló

4,7 méter magas és 2,8 méter széles, a századfordulón és most is a pécsi gyárban készült. Különlegessége, hogy 611 darabból áll.

A kandalló fő párkányán Szent István életnagyságúnál nagyobb mellszobra, amelyet eredetileg Strobl Alajos alkotott.

A terem falait Roskovics Ignác festőművész olajfestményei alapján készített tíz Zsolnay-pirogránit kerámiakép díszíti, amelyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak.

I. Béla, Szent Imre

Szent László, Kálmán, III. Béla

Szent Margit, III. Endre

II. Endre, Szent Erzsébet, IV. Béla

 

 Szent István  és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti 

Szent István megkoronázását és az államalapítást ábrázoló kompozíció

 

A terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja. A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. /vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni/

A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.

Gelb Manó, aki Hauszmann Alajos megbízására a Szent István-terem függönyeit és bútorkárpitjait is megálmodta az édesapjával, Gelb Mórral közösen vezetett Gelb M. és Fia cégben.

A három, egyenként 150 kilogramm súlyú, több mint száz elemből összerakott csillárt, összesen 720 csiszolt drága-, féldrágakő és kristályüveg díszíti. A világítótesteket egykor Kissling Rudolf és Fia Csillár- és Bronzárugyára készítette.

Kalocsai Szent István-herma

A világkiállításra készült 1896-ban, Bachruch Károly ötvösmester munkája. Ideiglenesen érkezett Kalocsáról.

Fantasztikusnak tartom, hogy a Szent István-termet újból sikerült létrehozni, mindez nagyon sok szakembernek köszönhető. Úgy látszik tudnak még a jelenlegi mesterek is maradandót alkotni. 

Látogatásom ideje, 2022. januárjában volt.

Ybl neoreneszánsz palotája

Operaház (1875-1884)

Tervezte: Ybl Miklós

A kivitelezést csak magyar mesterek végezhették és a felhasznált anyagok is kizárólag Magyarország területéről származhattak. Ybl Miklós teljesítette ezt a kérést, öt kivétellel: a márványburkolatok Carrarából, a gránitoszlopok Ausztriából, a tölgy- és cédrusburkolatok Olaszországból, a színpadtechnika Bécsből, a csillár pedig Mainzból érkezett.

I. Ferenc József azzal a kikötéssel engedélyezte a megvalósítást, ha a pesti operaház nem lesz nagyobb a bécsinél. A megnyitó 1884-ben volt. A díszelőadáson I. Ferenc József császár is részt vett, a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc, és fia, Erkel Sándor vezényletével. Érdekességképpen a jegy két ló árával vetekedett.

Olasz nemesmárványokkal burkolt előcsarnok. Mennyezeti kazettáiban Székely Bertalan a kilenc múzsát festette meg, azaz Urania, Kleio, Kalliopé, Euterpé, Erato, Thaleia, Melpomené, Polühümnia és Terpszikhoré láthatók az aranyozott, négy- és nyolcszögletű keretekben.

Az előcsarnokból juthatunk fel a főlépcsőházba.

Ezek a csodálatos mennyezeti ornamentikák Scholtz Róbert díszítőfestő munkái. Számos más épületnél találkozhatunk a nevével, többek között a Várkert Bazár, Mátyás-templom, Országház, Vár......

Most csak eddig jutottam, de szándékomban áll egy épületbejárási jegyet váltani, vasárnaponként 13.30-tól vannak a magyar nyelvű vezetések. Talán egyszer sikerül itt megnéznünk valamit, ami az én nem túl zeneértő füleimnek is megfelelő lesz. Egy orosz tánc előadáson voltam egyszer fiatalkoromban Nagynénémmel, máig megmaradt bennem a csodálatos épület és a tánc is. :))