Ékszerdoboz

Szent István-terem

Először az 1900-as párizsi világkiállításon lehetett látni. A Budavári Palotában 1902-ben adtak át, a nagyközönség is látogathatta. Sajnos a II. Világháborúban elpusztult, 2021-ben a Nemzeti Hauszmann Program keretében korhűen született újjá.

Zsolnay-kandalló

4,7 méter magas és 2,8 méter széles, a századfordulón és most is a pécsi gyárban készült. Különlegessége, hogy 611 darabból áll.

A kandalló fő párkányán Szent István életnagyságúnál nagyobb mellszobra, amelyet eredetileg Strobl Alajos alkotott.

A terem falait Roskovics Ignác festőművész olajfestményei alapján készített tíz Zsolnay-pirogránit kerámiakép díszíti, amelyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak.

I. Béla, Szent Imre

Szent László, Kálmán, III. Béla

Szent Margit, III. Endre

II. Endre, Szent Erzsébet, IV. Béla

 

 Szent István  és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti 

Szent István megkoronázását és az államalapítást ábrázoló kompozíció

 

A terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja. A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. /vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni/

A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.

Gelb Manó, aki Hauszmann Alajos megbízására a Szent István-terem függönyeit és bútorkárpitjait is megálmodta az édesapjával, Gelb Mórral közösen vezetett Gelb M. és Fia cégben.

A három, egyenként 150 kilogramm súlyú, több mint száz elemből összerakott csillárt, összesen 720 csiszolt drága-, féldrágakő és kristályüveg díszíti. A világítótesteket egykor Kissling Rudolf és Fia Csillár- és Bronzárugyára készítette.

Kalocsai Szent István-herma

A világkiállításra készült 1896-ban, Bachruch Károly ötvösmester munkája. Ideiglenesen érkezett Kalocsáról.

Fantasztikusnak tartom, hogy a Szent István-termet újból sikerült létrehozni, mindez nagyon sok szakembernek köszönhető. Úgy látszik tudnak még a jelenlegi mesterek is maradandót alkotni. 

Látogatásom ideje, 2022. januárjában volt.

Ybl neoreneszánsz palotája

Operaház (1875-1884)

Tervezte: Ybl Miklós

A kivitelezést csak magyar mesterek végezhették és a felhasznált anyagok is kizárólag Magyarország területéről származhattak. Ybl Miklós teljesítette ezt a kérést, öt kivétellel: a márványburkolatok Carrarából, a gránitoszlopok Ausztriából, a tölgy- és cédrusburkolatok Olaszországból, a színpadtechnika Bécsből, a csillár pedig Mainzból érkezett.

I. Ferenc József azzal a kikötéssel engedélyezte a megvalósítást, ha a pesti operaház nem lesz nagyobb a bécsinél. A megnyitó 1884-ben volt. A díszelőadáson I. Ferenc József császár is részt vett, a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc, és fia, Erkel Sándor vezényletével. Érdekességképpen a jegy két ló árával vetekedett.

Olasz nemesmárványokkal burkolt előcsarnok. Mennyezeti kazettáiban Székely Bertalan a kilenc múzsát festette meg, azaz Urania, Kleio, Kalliopé, Euterpé, Erato, Thaleia, Melpomené, Polühümnia és Terpszikhoré láthatók az aranyozott, négy- és nyolcszögletű keretekben.

Az előcsarnokból juthatunk fel a főlépcsőházba.

Ezek a csodálatos mennyezeti ornamentikák Scholtz Róbert díszítőfestő munkái. Számos más épületnél találkozhatunk a nevével, többek között a Várkert Bazár, Mátyás-templom, Országház, Vár......

Most csak eddig jutottam, de szándékomban áll egy épületbejárási jegyet váltani, vasárnaponként 13.30-tól vannak a magyar nyelvű vezetések. Talán egyszer sikerül itt megnéznünk valamit, ami az én nem túl zeneértő füleimnek is megfelelő lesz. Egy orosz tánc előadáson voltam egyszer fiatalkoromban Nagynénémmel, máig megmaradt bennem a csodálatos épület és a tánc is. :))

Ötszáz év távlatából

Harmadik program a Városligetben, ahová már csak egyedül mentem, a Szépművészeti Múzeum egyedülálló Bosch kiállítása volt. Háromnegyed-órás sorban állás után, de megérte :))

Hieronymus Bosch németalföldi festő (1450?-1516) Menny és pokol tárlatán, tíz saját kezűleg festett művét láthattam, a műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei mellett. A világ különböző országainak köz és magángyűjteményéből érkeztek az alkotások.

A festmények témája: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása vagy az emberi lét szellemi minőségének kérdése. Bosch képei tele vannak már megfejtett, megfejtésre váró szimbólumokkal.

Bolondok hajója

(Louvre, Párizs)

Miként látta Bosch a saját társadalmát. A sodródó hajó az emberi lét bizonytalanságának a jelképe. 

 A kőoperáció 

(Prado, Madrid)

Egy holland közmondás szerint aki bolond, az követ hord a fejében. Bosch képén tehát a műtét nem orvosi, hanem átvitt értelemben zajlik. Célja, hogy a pácienst megszabadítsa az ostobaságtól. 

Az idők végezete szekció,

a túlvilág és a végítélet hátborzongató látomásait mutatja be

Utolsó ítélet-triptichon 

(Groeningemuseum, Brugge)

 Az üdvözültek mennybemenetele

( Palazzo Grimani, Velence)

A pokolba vezető folyó
( Palazzo Grimani, Velence)

Szentek élete

Szent János Patmosz szigetén  

(Berlin, Gemäldegalerie)

Keresztelő Szent János a pusztában 

(Madrid, Museo Lázaro Galdiano)

Szent Kristóf  a gyermek Jézussal

(Rotterdam, Museum Boijmans Van Beuningen)

 Jézus követése szekció

Ecce homo 

(Frankfurt, Städel Museum)

Királyok imádása

(Metropolitan Művészeti Múzeum, New York)

Földi gyönyörök kertje triptichon középső táblája

(Madrid, Museo Nacional del Prado) 

Bosch legismertebb festményét, a Gyönyörök kertjét soha nem adja kölcsön a madridi Prado, de érkezett egy falikárpit, amely ez alapján készült, illetve a festmény egy korai, jó minőségű másolata is megtekinthető. Akkoriban a képeket megrendelő, illetve tulajdonló szűk kör örült az alkotásoknak. Egy-egy társasági esemény vagy lakoma attrakciója volt, hogy kinyitották a középső táblát védő és rejtő szárnyakat.

(részlet )

A madridi Escorialban őrzött lenyűgöző méretű és szépségű falikárpit részletei

A flamand festő alkotásait a művészettörténészek kétféleképpen értelmezik. Az egyik elképzelés szerint Bosch moralista, aki mélyen hívő keresztényként az emberi gyarlóságokat és bűnöket ostorozza. 

Mások szerint egy tréfacsináló, akinek festészete korának szatirikus, humoros miniatúráiból táplálkozott.

Egy újabb különlegesség

A Városligetben megnéztük a frissen átadott Néprajzi Múzeumot. A Zene Háza felől, már kíváncsian figyeltük a túloldalon felsejlő különleges épületet.

 

A tervezés a Napur Architect Kft, és Ferencz Marcel nevéhez kötődik. Az egykori Felvonulási tér helyén áll.

Az épület két, dombszerűen emelkedő épületrészre válik szét, amelyek között az ’56-os emlékmű és a körülötte lévő hatalmas tér helyezkedik el

Az épületen különlegességek sora látható. Többek között a félmillió pixelből álló homlokzati díszítés, mely magyar és nemzetközi motívumokból lett megalkotva.

A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjteményt lehet itt megcsodálni. Ezt most nem néztük meg, majd egyedül fogom bejárni, amint lesz rá lehetőségem és elég időm.

A két végén van a bejárat, a felemelkedő íveknél, már ez is számomra nagyon érdekes megoldás

Belül a fogadó tér. Maga a kiállító tér a föld alatt helyezkedik el, hiszen a tárgyakat amúgy is óvják a fénytől és mesterséges megvilágítást kapnak így.

Kiállítás Budapest Aranykora címmel, a főváros legsikeresebb történeti időszakát mutatja be,  1867–1914 között. 55 m2-en, több mint 6.000 épületből álló léptékarányos városmakett, melyet „okostávcsővel”, tabletek segítségével is felfedezhetünk. Felemelve az oldalt elhelyezett tabletet megjelennek a házak, melyekről bővebb információkat olvashatunk.

Itt pedig a Városliget makettje

Kitekintés bentről

Az épület másik jellegzetessége a hatalmas, a Városliget zöld kiterjesztéseként funkcionáló tetőkert.

Középen megmaradt, a  2006-ban felavatott 56-os emlékmű. A fémoszlopok a tömeget jelképezik, amint felszakítják az elnyomást jelképező járdát.

Összességében 7.300 négyzetméternyi parkfelületet alakítottak ki az épület tetőívén, amely közösségi térként várja a látogatókat.

Kétoldalt alacsony kis lépcsőfokokon lehet felmenni a végébe. Nagy hőség volt éppen...

Remélem a növénykék pár éven belül megerősödnek, és ez a tetőkert is zöld oázissá válik

Kilátás a Hősök tere felé

A Ballon-kilátó rendszeresen feltűnt a közelünkben

120 évvel ezelőtt is volt ez az attrakció, most ezt élesztették újjá. Ez egy talajhoz rögzített hőlégballon, amely csak fel és le emelkedik, nem repül el. Mintegy 5 perc alatt éri el a 150 méteres maximális magasságát, ugyanennyi időt tölt el a levegőben, és szintén 5 percnyi idő alatt tér vissza a felszínre. 

https://ligetbudapest.hu/megujulo-varosliget/ballon-kilato