Az év utolsó napja

 

Háromszoros búcsújáróhely

Káptalandomb

Győr legrégibb városrésze, itt van az ezeréves győri püspökség központja: a bazilika és a püspökvár, a város két legrégibb műemléke.

Bazilika (Nagyboldogasszony-székesegyház)

A Szent István-kori székesegyház Magyarországon egyedülállóan háromszoros búcsújáróhely, itt található a Szent László-herma, a Könnyező Szűzanya-kegykép és Boldog Apor Vilmos sírja. 

Bazilika a Püspökvár tornyából fotózva

Sajnos felújítás volt a Bazilikában, de ennek ellenére be lehetett menni, és egy-két részletet meg tudtunk nézni, láthatóan ideiglenesen székek is voltak betéve, így misézés is zajlott.

 Az oszlopos kiképzésű főoltár Szent István vértanú megkövezését ábrázolja

Az oldalhajó egyik freskója

A templom kegyképe, az Írországból származó könnyező Mária-kép. Az előkelő ír családból származó Walter Lynch későbbi clonferti püspöké volt, ő hozta Magyarországra, miután a Cromwell-féle üldözés idején menekülni kényszerült hazájából. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, és kinevezte kanonokká és püspöki helynökké. A kép a püspök halála (1663) után a székesegyház oldalfalára került. 

Írországban a 17. század végén ismét katolikusüldözés tört ki, és egy parlamenti határozat alapján az ország összes püspökét száműzték. A határozat elfogadásának napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén a kegyképen látható Szűzanya véres könnyeket hullatott. 

Az évfordulóhoz kapcsolódva minden évben sokan elzarándokolnak a Könnyező Szűzanyához.

A Szent László herma egy külön kis épületben tekinthető meg, rácsok mögött. Bár én örültem, hogy láthatóvá tették a felújítás ellenére.

Szt. László magyar király Nyitrán halt meg 1095-ben, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celestin pápa avatta szentté. Ekkor a sírját felbontva, testét díszes sírba helyezték, ám fejét egy külön ereklyetartóba tették, majd a sír feletti oltárra helyezték. 1406-ban az ereklyetartó egy tűzvészben megsérült, utána készülhetett el a mellszobor alakú herma. Az aranyozott ezüstből készült fejrészt III. Béla idején Dénes mester készítette. Az erdélyi felekezeti villongások időszakában a hermát a Báthoriak ecsedi várába menekítették, innen került később Gyulafehérvárra. Náprághy Demeter püspök 1606-ban Prágába menekítette, itt pótolták az elveszett koronát. 1607-ben Náprághy győri püspök lett, akkor kerül a herma Győrbe. A török kiveréséig Borostyánkő (ma Bernstein, Ausztria) várában őrizték. A 15. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, és azt ott szintén díszes hermában őrzik. 1861-ben Simor János püspök az újonnan restaurált Héderváry-kápolnában helyezte el a hermát.

1945-ben vértanúságot szenvedett Apor Vilmos püspök sírja a Héderváry-kápolnában. 

A vörös márvány szarkofág, Boldogfai Farkas Sándor alkotása. 

1948. november 24-re volt kitűzve testének ünnepélyes felhozatala a karmelita templom kriptájából. Az ezt megelőző napon azonban a város és a rendőrség írásban megtiltotta a felhozatalt. Csak 1986. május 23-án lehetett a vértanú püspök testét méltó sírhelyére temetni. 

A szarkofágot Mattioni Eszter hímeskő alkotása veszi körül, amely a Jó Pásztort ábrázolja, aki életét adta juhaiért. Az alkotáson megjelenik továbbá két jelképes alak is babérkoszorúval, a vértanúság jelképével és liliommal, a női ártatlanság és tisztaság szimbólumával. 

A kápolna csodás ólomüveg ablakai, melyek Árkayné Sztehlo Lili üvegművész és Hefter László pannonhalmi üvegszobrász Árpád-házi szenteket ábrázoló alkotásai.

Apor Vilmos életéről  és vértanú haláláról egy gyönyörű kiállítást láttunk a püspökvárban, így a következő részben itt folytatom......

Barokk varázs

A győri belváros területén, a Mosoni-Duna és a Rába folyók találkozásánál már a római időkben jelentős település volt Arrabona néven. Szent István király püspöki és vármegyeszékhelyt alapított itt uralkodásának első éveiben, így Győr a Magyar Királyság egyik fontos városa lett. A Bécs felé tartó útvonalak csomópontjában lévő várost korszerű erőddé építették ki. A törökök 1594-ben elfoglalták Győrt, de csak négy évig volt a birtokukban. A város visszafoglalása után a 17.-18. században a várfalak ölelésében létrejött egy hangulatos barokk város. A várfalakat ugyan később nagyrészt lebontották, de a belváros barokk épületei egységes együttesként máig megmaradtak.

 Bécsi kapu tér

Karmelita templom

1717-25 közt, Witwer Márton tervei alapján épült

Különlegességnek számít ellipszis alaprajzával és ennek megfelelően épült kupolájával 

Széchenyi tér

Az elmúlt évszázadokban piactérként használt főteret szép barokk épületek szegélyezik. A közepén álló barokk Mária-oszlop Buda török alól való felszabadításának emlékére készült.

Loyolai Szent Ignác bencés templom

Megérkezésünk estéjén a barokk esküvő rendezvényre meseszépen feldíszített térben gyönyörködhettünk. Csodás környezetben vacsoráztunk a tér Pálffy-teraszán, miközben az aláfestő zenét az Arrabona Brass fuvós kvintett biztosította.

A templomot, a tőle jobbra álló gimnáziumot, és a balra lévő rendházat a jezsuiták alapították a 17. század első felében. A jezsuita rend feloszlatását követően a 19. század elején vették át az épületegyüttest a bencések. A templom 1634-41 közt épült, a mai Magyarország legrégibb barokk temploma (a történelmi Magyarországon a nagyszombati jezsuita templom után a második legrégibb).

A gazdagon díszített jellegzetes barokk főoltár oszlopai közt a tiroli Joseph Rössler aranyozott faszobrai állnak. A főoltárkép Loyolai Szent Ignác mennybemenetelét ábrázolja, alkotója a 18. századi barokk festészet egyik kiemelkedő alakja, Paul Troger.

A szentély feletti mennyezetkép a főoltárkép történetének folytatása, a Szent-háromság várja a mennyben Szent Ignácot

Vastuskós-ház

Nevét a sarkán lévő vasszögekkel televert fatuskóról kapta. A legenda szerint a vándorló céhlegények egy mesternél letöltött tanulóidejük végén, ottlétük emlékére verték bele a szögeket. A valóságban a vastuskó cégér volt, melyet a bécsi vastuskó mintájára a 19. század elején helyezett el itt egy kereskedő. Jelenleg múzeum, Patkó Imre gyűjtemény tekinthető meg benne, ami egy kortárs alkotókból álló gyűjtemény. Itt sem volt szerencsém a nyitvatartással.....

Apát-úr ház

A város egyik legszebb barokk palotája, a pannonhalmi főapátok egykori győri rezidenciája. A 18. század közepén Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. Isten szeme szimbólum, a zárt erkély fölött. (Történeti Múzeumot nézhettem volna meg benne, ha nyitva lett volna.....)

Régi városháza

A városháza alatti pincebörtönben raboskodott Jókai Mór Lőcsei fehér asszony című regényének főhősnője, Korponay Jánosné Géczy Julianna.

Zichy-palota

E házban lakott győri joghallgató korában Batthyány Lajos és Deák Ferenc is

Az atlaszok a régi barokk erkély tartozékai voltak, csakúgy mint a háromszögű oromzatban látható Zichy-címer és a bőségszarus angyalok.

A barokk varázs folytatódik.....

Cégérek

Nagyon tetszett, hogy a győri belvárosban működnek a kis boltocskák, szolgáltatások, igazi békebeli hangulatot árasztva. Győr belvárosa a zárt sarokerkélyeken kívül híres a cégéreiről is, melyek a megelevenedő múltat idézik számomra.

Aranyhajó cégér

Eredetileg egy gyarmati és fűszerárú kereskedésé volt, ma az Aranyhajó Patikát népszerűsíti.

Mennyivel szebb, mint egy harsány reklám!

Széchenyi Patika cégére, Péri József alkotása

A gyógyszertár alapítója Széchenyi György püspök volt, címerének elemei láthatóak a cégéren (kettős kereszt, napba néző galamb, középen a gyógyszerészet jelképe, kígyó a kehellyel)

Kedvencem a "Cégérek utcája", ahol tündéri szép cégérek ékesítik az utcát, Lebó Ferenc szobrászművész alkotásai, 2015-ben készültek, sárgarézből, festett felülettel.

Kékfestő

Virágos

Cukrász

Fazekas

Borászat

Ez csak egy töredéke Győr cégéreinek, de folyt. köv.............még mindig Győr!