Rakpartról

 Esti hangulat 

Emlékezzünk!

Az aradi vértanúk

A szabadságharc leverése után 1849 szeptemberének végén összeült a haditörvényszék. 

A tizenhárom tábornokot felségsértés címén halálra ítélték.

Az ítéletet kimondták, de teltek-múltak a napok, és a végrehajtásról nem esett szó. A családtagok már abban bíztak, hogy Ferenc József kegyelmet ad az elítélteknek.

Október 6-án a pesti Újépület falánál főbe lőtték Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. Az aradi várban pedig különleges intézkedésekkel készítették elő a kivégzést. Ezerháromszáz katonát éles töltéssel láttak el, éjjel kettőzött őrcsapatok jártak fel és alá, hajnalban az egész őrség fegyvert ragadott.

A tábornokok vigasztalására lelkészeket küldtek, de inkább őket vigasztalták az elítéltek: a papok sírva léptek be hozzájuk.

Gyalogmenetben kísérték a tábornokokat a kivégzés helyére. Egyedül Damjanich és Sujánszky lelkész ült parasztszekéren, a tábornok szivarozott, éppen elszívott egy szivart, mikor az akasztófákhoz értek.

Útközben azt mondta Sujánszky tisztelendő úrnak:

- Csak legalább Kossuthot óvja meg az Isten a mi sorsunktól, így legalább marad némi remény, hogy hazánknak még egyszer fölvirrad!

Négy tábornokot főbelövésre ítéltek - kilenc akasztófa állt a vesztőhelyen.

Először Pöltenberg előtt állt meg a porkoláb.

- Kérem, kapitány úr! (mindenkit azon a rangon szólított, amelyet egykor a császári seregben viselt).

Pöltenberg egy percnyi halasztást kért, odalépett Damjanichhoz, és megszorította a kezét. Damjanich azt mondta neki:

- Isten veled, barátom! - S azzal megcsókolta.

Egymás után léptek a tábornokok Damjanichhoz, mindenki búcsút vett tőle.

Amikor Leiningenre került a sor, ő engedélyt kért a vezénylő őrnagytól, hogy a legénységhez szólhasson.

- No, hát szóljon, de röviden!

A harmincéves ifjú most is honvéd tábornoki egyenruhát viselt, csengő hangon megszólalt, és német nyelven ezt mondta:

- Felőlem azt a hírt terjesztik egyesek, hogy én Buda felszabadításakor osztrák tiszteket meggyilkoltattam volna. Nekem nem áll módomban más védekezés, ezért itt az utolsó percben, Isten szabad ege alatt a jelenlevők előtt kijelentem, hogy ez a rólam terjesztett hír aljas rágalom!

Ezután társaihoz fordult, és azt mondta nekik:

- Isten veletek, bajtársak! Nemsokára egy más, igazabb bíró előtt állunk, ő igazságosan ítél majd fölöttünk.

Damjanich már csak Vécsey Károly tábornoktól búcsúzhat el, akit utolsónak hagytak, mert a délvidéki hadsereg megtartásáért rá különösen haragudtak.

- Éljen a haza! - kiáltotta Damjanich. Ez volt az utolsó szava. 

Vécsey körülnézett, nem volt kitől elbúcsúznia. Ekkor odalépett Damjanich tábornokhoz, és megcsókolta a kezét.

Mihelyt a katonaság elvonult, és a közlekedést helyreállították, ezrével zarándokolt a nép a kivégzés helyére.

"Arad pedig a magyar Golgota" - írta Kossuth, mert a szabadságharc mártírjai is új hitet öntöttek a hazafiak szívébe.

Lengyel Dénes nyomán

Birs

 Első birsalma termésünk

40-60 dekások

Háttérben látszik, hogy zöldül a fű, igaz a gyom is közte.....

Boldogság

 Szívetekbe béke,

lelketekbe nyugalom,

legyetek boldogok,

mint sok sok éve e napon! 

Boldog Házassági évfordulót!

Színek

 Hozzánk is begyűrűzött a Frida Kahlo divat.

Ezt a kirakatot fotóztam a napokban

Nem szoktam itt vásárolni, de a ruhák és a kirakat általában figyelemreméltóak. Tetszik nekem az extravagáns, meghökkentő divat, bár én magam nem viselem! :)) 

"Válassz egy olyan embert, aki úgy néz rád, mintha varázslat lennél."

(Frida Kahlo)

Itt írtam a lenyűgöző Frida Kahlo kiállításról még 2018-ban 

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/11/viva-la-vida.html

 Itt pedig a "Fridamániáról" >>>>>>

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/11/onkifejezes.html

60 éves vidámpark

1960-ban nyitotta meg először a kapuit a Lúdas Matyiról elnevezett vidámparkunk. Ebből az alkalomból volt egy kis kiállítás a Fórumban.

Itt írtam róla, amikor legutóbb kilátogattam egy kis nosztalgiázásra

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/07/vidamparki-retro.html

Toldi Miklóst megidézve

A kedvenc dodzsem

Vicces játék, a labdával betalálni a bohócok szájába

A mai gyerekek nyelvén, a QR-kódra kattintva lehet megnézni, hogyan bánt el Lúdas Matyi Döbrögivel :))

Régiónk kincsei

A Tímárház (Nagy Gál István utca 6.) Kézművesek Háza az 1900-as évek elején épült, amely egy tímár mesterséggel foglalkozó család lakóépületeként és műhelyeként funkcionált. (Tímár a bőrt, nyersbőrt kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember régies neve.) A II. világháború végéig űzték itt a tímár mesterséget. 1945 után az államosítással önálló iparos tevékenységet már nem folytathattak itt. A bőrművesség a gyárakba szorult. Debrecen városa megvásárolta az épületet és a hozzá tartozó műhelysort. Jelenleg a Tímárház Debrecen egyik legrégebbi, eredeti helyszínen megőrzött ipartörténeti emléke.

Az épület átalakításával lehetőséget teremtettek arra, hogy a debreceni kézműves mesterek bemutathassák alkotásaikat időszaki kiállítások formájában. Látványműhelyeket hoztak létre, ahol munka közben lehet megtekinteni őket. Látogatásomkor egy keramikus hölgy volt az épületben, látszólag nem hallott a Kulturális Örökség Napokról, de bűbájos volt, végig kalauzolt a kiállításon.

"Régiónk kincsei "

A jurta belsejében egy igazi mesevilág

Itt tényleg életre kelhet minden mese

A 19. század végi jellegzetes debreceni paraszt polgári viseletek

Csak Debrecenben volt jellemző a fiatal jegyes leányoknál a gyöngyös bogláros párta, amely a vagyoni helyzetre is utalt. A tehetősebbeknél a boglárokban drága vagy féldrágakő, a szegényebbeknél pedig üveggyöngy volt a gyöngyök közepén. A pártát aranyhímzés és ezüst vagy arany fonállal vert csipke díszítette. 

Nem volt jó dolog annak idején, "pártában maradni" - hiába volt ilyen szép a párta :))

Szűrrátét hímzés újragondolva vászonra

Komádi hímzés

Komádiban kétféle hímzést is készítettek, az egyik a rusztikus vászonhímzés, amely egykoron az ágyruhák díszítménye volt és ma elsősorban lakástextileken, viseleteken látható. A másik típus az aprólékos fehérhímzés, amely a XIX. század végén terjedt el. Elsősorban férfi ingeket, női ingvállakat, fehér alsókat, kötényeket díszítettek vele. 

Jellegzetes debreceni női kisbunda hímzésmintája. Az egyszínű zöld díszítményt a motívumok közepébe helyezett piros, vagy püspöklila árnyalatú pettyek élénkítik.

Úrihímzés

A magyar hímzőművészet első ránk maradt emlékei a koronázási palást és a miseruhák voltak. Gizella királyné jelentős hímzőműhelyt tartott fenn. A középkorban a magyar asszonyok is sokat hímeztek vagy hímeztettek. Mintául olasz, perzsa, török minták szolgáltak, melyeket kombinálták az ősi magyar mintákkal. Ezt a sajátos, csak Magyarországon használatos motívumvilágot nevezzük úrihímzésnek, főként templomi textíliákon találhatók meg.

Jellegzetes debreceni fehér szűr

A Hortobágy környéki parasztlegény addig nem házasodott, míg cifraszűrt nem szerzett. Már lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe lehetett a szűrnek. Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta. Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre a tornácra "kitették a szűrét". :))

Gyönyörű festett láda, kazettás motívummal

Kolozsvári-Donkó Rebeka zománcműves, mézesbábos - Rekeszzománc technikával készült alkotása

 Egy név, amit érdemes figyelemmel kísérni

http://donko-manufaktura.honlapepito.hu/

A kedves keramikus hölgy bemutatta az ő műhelyüket is

A debreceni kerámia három eltérő stílusa  különböztethető meg.

 Vörös színű írókás tárgyak

  Íróka

Zöld mázas domborműves kerámiák

Világos színű – kisebb tárgyak

A jobb oldali nagyobb edény, írókás, csak még nincs kiégetve

Sok információval gyarapodtam Debrecen és környékének kincseiről.

Figyelemmel fogom kísérni a Tímárházat.......

Sosem késő.......

Hétvégén volt a Nemzeti Kulturális Örökségnapok. Körülnéztem mit lehet megnézni Debrecenben. Négy helyszín volt megadva, Megyeháza, Honvédtemető, Reviczky-ház, Tímárház

Reviczky ház, itt minden zárva volt, nem jutottam be

Szent Anna utca 16-18 szám, itt lakott Reviczky Menyhért, Debrecen polgármestere 1843-1847 között. Széchenyi is többször járt a házban.

Szent Anna templom déli napsütésben

Közben felfedeztem Szabó Magda gyerekkori lakóhelyét, nem tudtam, hogy itt van. Rém ronda épület van a helyén. A Svetits Intézet mellett található.

A Svetits Intézet épületén az alábbi táblát találtam. Szégyellem is, hogy fogalmam nem volt kiről kapta a nevét az iskola. Az Intézet alapítói: Svetits Mátyás, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara első elnöke és felesége. A házaspár három gyermekük korai halálát követően döntött úgy, hogy haláluk után vagyonukat iskolanővérek vezetése alatt álló nevelőintézet létesítésére kell fordítani.

A Tímárházat egy kis bolyongás után találtam meg, folytatásban olvashattok róla........