Régiónk kincsei

A Tímárház (Nagy Gál István utca 6.) Kézművesek Háza az 1900-as évek elején épült, amely egy tímár mesterséggel foglalkozó család lakóépületeként és műhelyeként funkcionált. (Tímár a bőrt, nyersbőrt kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember régies neve.) A II. világháború végéig űzték itt a tímár mesterséget. 1945 után az államosítással önálló iparos tevékenységet már nem folytathattak itt. A bőrművesség a gyárakba szorult. Debrecen városa megvásárolta az épületet és a hozzá tartozó műhelysort. Jelenleg a Tímárház Debrecen egyik legrégebbi, eredeti helyszínen megőrzött ipartörténeti emléke.

Az épület átalakításával lehetőséget teremtettek arra, hogy a debreceni kézműves mesterek bemutathassák alkotásaikat időszaki kiállítások formájában. Látványműhelyeket hoztak létre, ahol munka közben lehet megtekinteni őket. Látogatásomkor egy keramikus hölgy volt az épületben, látszólag nem hallott a Kulturális Örökség Napokról, de bűbájos volt, végig kalauzolt a kiállításon.

"Régiónk kincsei "

A jurta belsejében egy igazi mesevilág

Itt tényleg életre kelhet minden mese

A 19. század végi jellegzetes debreceni paraszt polgári viseletek

Csak Debrecenben volt jellemző a fiatal jegyes leányoknál a gyöngyös bogláros párta, amely a vagyoni helyzetre is utalt. A tehetősebbeknél a boglárokban drága vagy féldrágakő, a szegényebbeknél pedig üveggyöngy volt a gyöngyök közepén. A pártát aranyhímzés és ezüst vagy arany fonállal vert csipke díszítette. 

Nem volt jó dolog annak idején, "pártában maradni" - hiába volt ilyen szép a párta :))

Szűrrátét hímzés újragondolva vászonra

Komádi hímzés

Komádiban kétféle hímzést is készítettek, az egyik a rusztikus vászonhímzés, amely egykoron az ágyruhák díszítménye volt és ma elsősorban lakástextileken, viseleteken látható. A másik típus az aprólékos fehérhímzés, amely a XIX. század végén terjedt el. Elsősorban férfi ingeket, női ingvállakat, fehér alsókat, kötényeket díszítettek vele. 

Jellegzetes debreceni női kisbunda hímzésmintája. Az egyszínű zöld díszítményt a motívumok közepébe helyezett piros, vagy püspöklila árnyalatú pettyek élénkítik.

Úrihímzés

A magyar hímzőművészet első ránk maradt emlékei a koronázási palást és a miseruhák voltak. Gizella királyné jelentős hímzőműhelyt tartott fenn. A középkorban a magyar asszonyok is sokat hímeztek vagy hímeztettek. Mintául olasz, perzsa, török minták szolgáltak, melyeket kombinálták az ősi magyar mintákkal. Ezt a sajátos, csak Magyarországon használatos motívumvilágot nevezzük úrihímzésnek, főként templomi textíliákon találhatók meg.

Jellegzetes debreceni fehér szűr

A Hortobágy környéki parasztlegény addig nem házasodott, míg cifraszűrt nem szerzett. Már lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe lehetett a szűrnek. Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta. Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre a tornácra "kitették a szűrét". :))

Gyönyörű festett láda, kazettás motívummal

Kolozsvári-Donkó Rebeka zománcműves, mézesbábos - Rekeszzománc technikával készült alkotása

 Egy név, amit érdemes figyelemmel kísérni

http://donko-manufaktura.honlapepito.hu/

A kedves keramikus hölgy bemutatta az ő műhelyüket is

A debreceni kerámia három eltérő stílusa  különböztethető meg.

 Vörös színű írókás tárgyak

  Íróka

Zöld mázas domborműves kerámiák

Világos színű – kisebb tárgyak

A jobb oldali nagyobb edény, írókás, csak még nincs kiégetve

Sok információval gyarapodtam Debrecen és környékének kincseiről.

Figyelemmel fogom kísérni a Tímárházat.......

Sosem késő.......

Hétvégén volt a Nemzeti Kulturális Örökségnapok. Körülnéztem mit lehet megnézni Debrecenben. Négy helyszín volt megadva, Megyeháza, Honvédtemető, Reviczky-ház, Tímárház

Reviczky ház, itt minden zárva volt, nem jutottam be

Szent Anna utca 16-18 szám, itt lakott Reviczky Menyhért, Debrecen polgármestere 1843-1847 között. Széchenyi is többször járt a házban.

Szent Anna templom déli napsütésben

Közben felfedeztem Szabó Magda gyerekkori lakóhelyét, nem tudtam, hogy itt van. Rém ronda épület van a helyén. A Svetits Intézet mellett található.

A Svetits Intézet épületén az alábbi táblát találtam. Szégyellem is, hogy fogalmam nem volt kiről kapta a nevét az iskola. Az Intézet alapítói: Svetits Mátyás, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara első elnöke és felesége. A házaspár három gyermekük korai halálát követően döntött úgy, hogy haláluk után vagyonukat iskolanővérek vezetése alatt álló nevelőintézet létesítésére kell fordítani.

A Tímárházat egy kis bolyongás után találtam meg, folytatásban olvashattok róla........

Magyar szecesszíó

Kulturális Örökség Napok keretében megnéztem a Megyeházát, ami már régi vágyam volt. Valamikor gimis koromban jártam benne. Egy nagyon kedves hölgy, a Kormányhivatal dolgozója lelkesen mesélt az épület történetéről, egyedüli érdeklődőként vezetett végig az épületen.

Debrecen egyik legszebb magyar szecessziós épülete. Az egykori Hajdú Vármegye Házát Lechner Ödön tanítványai, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján építették 1911-1912-ben. Érdekességként - Bálint Zoltán, Bálint András színész nagyapja. A homlokzatot változatossá teszik a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek és a szobrok, A díszterem ablakainál négy hajdú őrködik. A homlokzat közepén Hajdú Vármegye címere.

A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll 

A helyén állt egykor Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló. Eddig terjedt a történelmi belváros, itt ért véget a Nagytemplomtól induló 670 m hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek. A fahidat 1824-ben bontották el, amikor csatornázták a főutcát. A szálló, sok neves vendéget fogadott nyitása (1688) óta, például 1770-ben a későbbi II. József királyt. A szálló udvarán színielőadásokat is tartottak. Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását, 1798-ban. Kolozsvár után itt szólalhatott meg másodszor magyarul a Hamlet. Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget. Ezt a szállót ajánlotta fel a város 1876-ban Hajdú vármegye megyeházának 1911-ig a mai épület építésének kezdetéig.

A csodálatos kovácsoltvas kapun belül két oldalt egy-egy dombormű található. Görög származású művész, Manno Miltiádesz: Huszárdombormű alkotása. (1931.)

 

 Győrfi Lajos: Millenneumi-dombormű (2000) 

István király átveszi a koronát a pápától

Lépcsőház

Belső udvar

 Újjászületés szobra

(Nem jegyeztem meg az alkotó nevét és nem találtam rá sehol a neten......)

 Gyönyörű kovácsoltvas díszítések

 

Az épület díszterme az Árpád-terem

 Falát és mennyezetét stukkók s a megye településeinek címerei díszítik

Díszes ólomablaküvegeit Kernstok Károly tervezte, rajtuk hét honfoglaló vezér látható, Szabolcs, Bulcsú, Lehel, Árpád, Tas, Kond, és Gyula.

Árpád

Évtizedekig különböző vállalatok, többek között az úttörőház otthonaként is szolgált. A nyolcvanas évek végén Gellér Ferenc építész tervei alapján újították fel az épületet. Mára visszakapta hajdani funkcióját, itt működik a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, az Árpád-teremben ülésezik a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés

Újabb felújítás vár az épületre, hamarosan kívülről is megszépül