Homlokzatán reneszánsz freskómaradványok láthatók. 1477-ben ebben az épületben alapította Magyarország első nyilvános könyvtárát Handó György prépost. Apáti Abt Sándor tervezte pirogránit oroszlánokból itt is látható pár darab.
A Zsolnay család 1928-ban múzeumot alapított Zsolnay Vilmos születésének 100. évfordulója alkalmából. Ezt a több ezer darabot számláló gyári kollekciót 1948-ban a család tanulmányi gyűjteményével együtt államosították.
Az egykori gyári múzeum anyagára épülő kiállítás a kerámiagyár díszműveit mutatja be kronológiai sorrendben.
Belső kert
A milánói kiállításról, Maróti Géza tervezte kacsás kút. Négy ilyen kút készült. (Pécs, Budapest, Debrecen, Zebegény) Ma már csak a pécsi látható itt a múzeumban. Debrecenben a strandon állt. Vajon hol lehet, mi lett a sorsa?
Steindl Imre-féle máriafalvi (Ausztria) neogótikus oltár. 1882-ben Steidl Imre megrendelésére két teljesen egyforma épületkerámia készült.
Apáti Abt Sándor által tervezett, Gránátalmafa táncoló nőalakokkal
Az egyik legnagyobb méretű ismert Zsolnay-remekmű, igazi kuriózumnak számít, 109 cm magas, 46 cm átmérőjű. Érdekesség, hogy 2013-ban rekordáron 19 millió forintért vásárolta meg a múzeum. A váza túlélte az 1906-os milánói világkiállításon kitört tűzvészt. A
magyar pavilonban a műtárgyak több mint 90 százaléka elpusztult. A reprezentatív darabot röviddel a világkiállítás után egy külföldi
vevő megvásárolta, majd sorsáról mintegy száz évig semmit sem lehetett
tudni. A műremek pár éve bukkant fel a németországi
műkereskedelemben, ekkor vásárolta jelenlegi tulajdonosa, aki a
Virág Judit Galériának kínálta fel értékesítésre.A kiállítás része egy Zsolnay-emlékszoba, amely a család bútorait, berendezési és dísztárgyait, valamint a családtagokról készült festményeket, rajzokat és fényképfelvételeket mutatja be.
Emeleten a díszkerámia gyűjtemény