Nora-bora

2019. július 14., vasárnap

2019. július 13., szombat

„Börtönéből szabadítsd ki lelkem, szent nevedet, Uram, hadd dicsérjem. Örömmel várnak az igazak már, tudom, hogy énrám jutalom vár. Velem együtt szentek mondják ott fenn: dicsőség néked, Istenem.”
141 zsoltár
A Pesti Ferences templom, más néven az Alkantarai Szent Péter Templom, a Ferenciek terén. Már tervben volt, hogy megnézem. Nem gondoltam, hogy egy temetés kapcsán kerül erre sor :(

A Templomot IV. Béla, az 1250-es években építtette gótikus stílusban. IV. (Kun) László korától (1272-1290) kezdve a templom közjogi jelentőséggel rendelkezett: a közeli Rákosmezőn tartott királyválasztó országgyűlések Te Deum-ának (hálaadásának) színhelye.

A török mohácsi győzelmét követően, 1526-ban a templomot felgyújtotta, a ferenceseket kardélre hányta. A legyilkolt áldozatok között volt az első név szerint ismert magyar költő, a templom papja: Vásárhelyi András, az “Angyaloknak nagyságos Asszonya” kezdetű Mária-himnusz (1508) szerzője. Budavár elfoglalásának évétől, 1541-től kezdve a templom “Szinán bég”-dzsámi néven muszlim-török istentiszteleti hely volt.

A ferencesek 1686-ban állították vissza falai között a katolikus istentiszteletet. A templomot és kolostort barokk stílusban építették újjá (1727-1743) Ünnepélyes felszentelése 1743-ban történt. A ferences templomok építészetének általános jellemzője, hogy csak egy tornyot alkalmaznak, azt is a szentély déli oldalán. A torony sisakja Wieser Ferenc tervei szerint 1859-63 között épül fel.

1950-ben a kommunista kormányzat a helyi ferences jelenlétet megszüntette. Negyvenévi kényszerű távollét után 1990-ben térhetett vissza a rend.

A főoltárt Grassalkovich Antal adományozta a rendnek 1740-ben.

Lotz Károly freskók a mennyezeten

Az altemplom sokáig különös titkot rejtett magában. Itt volt Batthyány Lajos első felelős miniszterelnök első-titkos -nyughelye. Batthyány Lajost 1849. október 6-án végezték ki a Pesti Neugebaude, az un. Új Épület melletti fapiacon. Testét a Józsefvárosi temető jeltelen sírjába akarták sietve eltemetni. Azonban Szántófi Antal, Pest város plébánosa és Dank Agáp ferences rendi házfőnök kijátszva a hatóságok éberségét, megszerezték a koporsót, és az éjszaka leple alatt, a legnagyobb titokban a Belvárosi ferences templomba vitték. A kőlapot félve az önkényuralom bosszújától befelé fordítva helyezték el. Így a sír a kripta látogatói előtt is évtizedekig névtelen maradt. Kizárólag a szűk család és a ferences barátok ismerték a titkot. Csak a kiegyezés után, 1870. június 9-én helyezték át Gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt a történelmi nagyságát megillető sírboltba a Fiumei úti temetőbe.

Néreidák kútja

A templom építéséhez szükséges víz nyeréséhez ástak itt eredetileg kutat, ami később az itteni piacot szolgálta. A város 1835-ben elkészíttette a kút talapzatát Fessl József kőfaragóval, a két szoboralakot pedig Uhrl Ferenc szobrásszal. Így jött létre az első szoborral díszített pesti közkút. A két női alak egymásnak háttal; az egyikük fején korsót tartva áll, a másik fél térdre ereszkedve vizet merít. 1896-1976-ig Kőbányán díszítette az egyik parkot. Majd visszakerülhetett régi helyére. Az eredetileg sóskúti homokkőből való szobrokat ekkor Győri Dezső mészkőből újrafaragta.

Néreidák - más megnevezésekkel: najádok, vizinimfák - a források, kutak, patakok és csermelyek gondozói a görög mitológiában.

2019. július 12., péntek

Ékszerdoboz

Párisi udvar - a Ferenciek terén

Szebb, mint valaha lehetett. Az idén adták át a több, mint százéves csodálatos épületet, jelenleg egy Hyatt szálloda-lánc tagjaként. Eredetileg Schmahl Henrik tervezte, 1912-13-ban átadott Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része a Párisi udvar, ami Budapest egyetlen, máig megmaradt 20. század eleji bevásárló udvaraként működött.

Az egykori bankszékház helyén állt korábbi épületet Pollack Mihály tervei alapján építtette 1817-ben báró Brudern József. Ez az épület volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza. Pollack a hiedelem szerint az 1810 körül épült párizsi Passage mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, ami miatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni. Az eredeti Brudern-ház fénye idővel megkopott, 1883-ban előbb részben, majd teljesen lebontották, a telket pedig 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott építtesse fel új központját

Schmahl a tervezéskor figyelembe vette a hely történelmét is, vagyis azt, hogy ott több mint 90 évig egy üzletház, a „Párisi-ház” állt. Ezt a szerepet a földszint vitte tovább „Párisi udvar” néven, amely funkcióját tekintve ugyanolyan passzázs lett, mint elődje volt

Az 1. és 2. emeletekre kerültek a pénzintézet irodái, a felsőbb szinteken pedig bérlakásokat alakítottak ki. A Petőfi Sándor utcai oldal tetőszintjén kapott helyet Uher Ödön fényképész műterme.

Kerámia burkolatú homlokzata csak részben származik a Zsolnay gyárból, jórészt németországi gyárak szállították le azokat. A 2. emelet előtt húzódó erkély és az alatta levő homlokzati sáv elemei készültek csak a pécsi gyárban.

A mór és gót stílust keverő historizáló eklektikus iroda- bér-, és üzletház a második világháború során nem sérült meg komolyabban, viszont a kiépülő szocialista rendszer 1949-ben a banki ingatlanvagyon részeként államosította és saját elképzelései szerint „felújította” belső tereit.

Az egykori pénztárterem eredeti pompáját szinte teljesen felszámolták, eltüntetve a Spiegel Frigyes tervei nyomán készült szecessziós enteriőrt, mielőtt 1960 tavaszán az IBUSZ birtokba nem vette. Ezután hosszú ideig IBUSZ-palota néven is emlegették az épületet.

A földszintre beköltöző üzletek közül az 1952-ben megnyitott és a 2015-ig működő Jégbüfé volt a legnépszerűbb. Ó, de szerettük.....

A régi félhomályos, fekete átjáróra emlékezve csak ámuldoztam, most a szálloda recepciója, étterem, bár és kávézó található itt.

Róth Miksa műhelyében tervezett ólmozott üvegek, öntöttvas lábazatok és rézdíszítések, melyek a korszak legjobb mestereinek műhelyeiből kerültek ki, vagy az eredetileg Villeroy & Boch gyártotta padlócsempék. A bontás során derült ki a mahagóni fa portálszerkezetekről, hogy azok a neves angliai Sage üzemben készültek, ahonnan a Harrods portáljai is származtak

A passzázs hatszögű terét a Haas és Somogyi cég által gyártott, préselt üvegből álló üvegkupola borítja, ami úgy hat, mintha a nap sütne be rajta. Már eredetileg is villanyvilágítás szűrődött át rajta. A szerkezetet úgynevezett Luxfer prizmák alkották. Ez a kor technikai újítása úgy törte meg a fényt, hogy azt egyenletesen szórta szét, így tökéletes volt üvegmennyezetek kialakítására.