Ópusztaszer

Végre megérkeztünk Ópusztaszerre, miután barátunkat felvettük a szegedi vasútállomáson, három órát késett, mivel egy fiatal nő aláugrott a vonatnak, hogy életét ott helyben befejezze. :((

A másik barátnőmnek ezalatt szemerkélő esőben próbáltam valamit megmutatni Szegedből. Megnéztük a Dómot, rápillantottunk a Bicikliző Einsteinre, hallgattuk az órajátékot, megmutattam Melocco 56-os szobrát, Szent-Györgyi Albertet, amint éppen kilép az egyetem kapuján, Aba-Nováktól a Hősök kapuját, a Reök-Palotát, andalogtunk egy kicsit a sétáló utcán, majd beültünk egy hangulatos presszóba egy sütire és kávéra. (Szerencsére korábban már bejártam Szeged zegét-zugát)

Szegény barátnőm elég elcsigázottan érkezett meg, miután több órás várakozás után leszállították a vonatról, ahol kb. egy kilométert kellett gyalogolnia a hepehupás terepen. Majd egy másik vonatra felszállhatott. Így indult ez a kalandos kirándulásunk, amely még tartogatott számunkra pár meglepetést, de akkor annak örültünk, hogy megint együtt vagyunk és elállt az eső....

Árpád-emlékmű

A honfoglalás ezredik évfordulójára készült (1896) Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. Az eredeti Árpád-szobor a Rotundában látható.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik főépülete a Feszty-körképnek is helyet adó Rotunda .“A magyarok bejövetele” c. monumentális körképfestmény az 1896-os millenniumi ünnepségek egyik legfőbb attrakciója volt.

Feszty Árpád 1891-ben határozta el, hogy panorámaképet fest, amikor Párizsban járva megnézte a Napóleon csatáját ábrázoló körképet. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját örökítse meg, hisz közeleg a millenniumi ünnepségsorozat. Feszty a hatalmas munkához segítőtársakat keresett, és két év alatt elkészítették a körképet. A Városligetben elhelyezett mű óriási siker lett. 1970-ben született az a kormányzati határozat, hogy Ópusztaszeren Emlékpark létesüljön.

Tóth Béla: Feszty Árpád (1995)

Fotózni nem lehetett, fél óra állt rendelkezésre, hogy megnézzük ezt a lenyűgöző alkotást, egy körbefutó festett kép, előtte műterep van kialakítva. A kettőt úgy hangolták össze, hogy azt érezzük, valóságos tájba csöppentünk. Jeleneteit ismertetőszöveg és fénynyaláb mutatta be, majd zenei aláfestéssel gyönyörködhettünk a műben. El voltunk ragadtatva!!

Itt olvashattok róla: https://www.delmagyar.hu/kistelek_hirek/a_feszty-korkep

Ezt követően béreltünk egy kis elektromos járgányt, a párom vezetett, négyen belefértünk, ezzel jártuk körbe a parkot. Csudijó volt a buja zöld környezetben autókázni......

Csete-jurták

Skanzen

Monostor romjai

 Melocco Miklós: Földműves (1986)

 Szoborpark, királyainkkal, nagyjainkkal

 Ezek után éhesen tértünk be a  szomszédos Szeri Csárdába......

Ez pörög a neten

EGY NŐNEK KELL, HOGY LEGYEN…
Elegendő saját pénze ahhoz, hogy elköltözzön, és kivegyen egy lakást magának akkor is, ha soha nem áll szándékában, és a szükség sem hozza úgy… 
Egy tökéletes ruhadarabja arra az esetre, ha álmai munkáltatója vagy álmai társa egy órán belül látni akarja…

EGY NŐNEK KELL, HOGY LEGYEN…
Olyan fiatalsága, amelyet kész hátrahagyni…
Egy érdekes története, amelyet alig vár, hogy elmesélhessen majd öregkorában…

EGY NŐNEK KELL, HOGY LEGYEN…
Egy jó csavarhúzókészlete, vezetékmentes fúrója és egy fekete csipkemelltartója…
Egy barátja, aki mindig megnevetteti…
És egy másik, aki hagyja, hadd zokogjon…

EGY NŐNEK KELL, HOGY LEGYEN…
Egy minőségi bútordarabja, amelyet nem úgy örökölt valakitől a családban…
Nyolc egyforma tányérja, talpas borospoharai, és legalább egy receptje, amelyet ha megfőz, a vendégei teljesen odalesznek tőle…
Az az érzése, hogy ő maga irányítja a sorsát…

MINDEN NŐNEK TUDNIA KELL…
Hogyan legyen szerelmes anélkül, hogy elveszítené önmagát…
Hogyan szakítson egy szeretővel, és ellenkezzen egy baráttal anélkül, hogy tönkretenné a barátságot kettejük között…
Hogy mikor kell keményebben küzdenie...és mikor kell abbahagyni…

MINDEN NŐNEK TUDNIA KELL…
Hogy nem tudja megváltoztatni a lábai hosszát, a csípőcsontja szélességét, és a szülei természetét…
Hogy a gyerekkora talán nem volt tökéletes, de már vége van…

MINDEN NŐNEK TUDNIA KELL…
Hogy mit tenne, és mit nem tenne meg a szerelemért és másért…
Hogyan kell egyedül élni, akkor is, ha nem jó érzés...

MINDEN NŐNEK TUDNIA KELL…
Hogy kiben bízhat meg, hogy kiben nem, és hogy nem ő a hibás.

MINDEN NŐNEK TUDNIA KELL…
Hogy hová kell mennie, legyen szó a legjobb barátja ebédlőjéről, vagy egy tündéri vendégházról az erdő mélyén, amikor a lelkének gyógyulásra van szüksége…

MINDEN NŐNEK TUDNIA KELL…
Hogy mit képes, és mit nem képes elérni egyetlen nap, egy hónap, egy év alatt.....

Pamela Redmond Satran

Kép: Munkácsy Mihály: Délutáni látogatás (részlet)

Kortárs művészet

A budai séta program és a nap fénypontja volt számomra, a Koller Galériában tett látogatás (Táncsics u. 5.sz.) Egyszerűen lenyűgözött az a sok szépség, amit láttam. Még csak most ismerkedem a kortárs alkotókkal. Érdemes elmélyedni ebben a témában....

Magyarország első magán galériája 1980-ban nyílt a Budai Várnegyedben, Amerigo Tot – a világhírű magyar-olasz művész – műteremházában.

Koller György (1924-1996) a galéria lapítója

 A magyar és nemzetközi kortárs és modern művészeket képviseli. Érdekes, hogy a szobrok jobban vonzottak, mint a festmények. Persze itt olyan töménységben van jelen minden, hogy érdemes időnként ellátogatni és a kortárs művészet egy-egy szeletkéjét tanulmányozni

 Boldi
Szmrecsányi Boldizsár(1970 Budapest -) Színház, Rollerező
Számos köztéri alkotása van, de sajnos még egyet sem láttam.....

 Párkányi Péter (1967 Balassagyarmat -) " Realista álom"

Melocco tanítványa. Sok köztéri szobra van, többek között, amit már én is láttam, Básti Lajos, Lukács Margit, Gobbi Hilda, Latabár Kálmán, Tímár József, Soós Imre egész alakos portrészobrai a Nemzeti Színház szoborparkjában, 2002. Budapest

 Amerigo Tot emlékszoba

Amerigo Tot, a magyar származású Tóth Imre szobrászművész (1909–1984) Fehérvárcsurgón született. 1926 és 1928 között Budapesten tanult Helbing Ferenc és Leszkovszky György tanítványaként. Később felvételt nyert a németországi Bauhaus művészeti intézménybe, ahol többek között Moholy-Nagy László tanítványa volt. 1933-ban a nácik fogságából megszökött, s gyalog érkezett Rómába, ahol élete hátralévő részét töltötte. A Római Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíja segítette szobrászatának kiteljesedését. 1969-ben visszatért Magyarországra.

Figurális munkái közül a leghíresebb a „Csurgói Madonna”, amit szülővárosa Fehérvárcsurgó számára mintázott, s amelynek alakjaiban édesanyját és önmagát formálta meg.

  „Mag apoteózisa” 

A világ legnagyobb domborműve a mai napig Amerigo Tot munkája, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dísztermében található, itt a makett bronzöntvénye látható

 Asszonyok a tengerparton (1981)

 Kilátás az emlékszobából

 Kitekintés a kert felé, Párkányi Péter - "Elmélkedés"

 Szoborkert - a nyugalom szigete

 Szomszédos épületek a kertből

 Négy szint művészet a kerttel összhangban

 Varga Imre (1923 Siófok- ) Várakozó lámpaoszloppal

Sok köztéri szobra van, debreceni alkotásai a Professzorok, Heverő női akt a Kossuth Egyetemen, az utóbbit, szégyen nem láttam eddig... ..... Legutóbb a Várakozók szobrával találkoztam Óbudán

Azt hiszem, mostantól nagyobb figyelmet fogok fordítani a galériákra és a kortárs művészetre! Az alagsorban antik műalkotások voltak. Végül 12,2 km tettem meg aznap, a telefonom szerint. Nem mondom, hogy nem fáradtam el, de tele vagyok élménnyel........

500 éves épületben

Az Arany Sas Patikamúzeum vörös épületét mindig megcsodáltam, most megnéztem mit rejt ez az érdekes épület. "Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában" 1974-ben nyílt meg a Tárnok u. 18. szám alatt.

A múzeumnak otthont adó épület kereskedőháznak épült a 15. század első felében, de a többszöri átalakítás következtében ma a 18-19. századi barokk és copf stílusjegyek dominálnak kinézetében. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika A ma is látható rác boltajtó 1769 előtt készülhetett.

Az "Arany Sas" patika cégérét 1974-ben készítette Pölöskei József. A homlokzat szoborfülkéjében Kovács Margit keramikusművész Madonnája

Szent Rókus, ferences rendi szerzetes, a pestisből gyógyulók védőszentjeként tisztelik. Ő maga is elkapta  a pestist, így remeteként visszavonulva élt az erdőben, ahol a legenda szerint kigyógyult a pestisből, a kutyája révén, aki nyalogatta a sebét. (Tudtam meg az igen kedves idegenvezető hölgytől)

Jézus és a vérfolyásos asszony falfestés, a 18. századból

Egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról megközelítette és megérintette Jézus ruhája szegélyét. Így gondolkodott magában: "Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok." Jézus megfordult, ránézett és így szólt: "Bízzál leányom, a hited meggyógyított." Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.

Művészi kerámiaedények

Ez a kis legyezőszerű, nem más, mint egy recept a 18. századból

Alkimista műhely A budai alkimistákat, mint megannyi társukat főleg két dolog érdekelte: az aranycsinálás és az örök élet titka. Utóbbihoz olyan főzeteket kotyvasztottak melybe többek közt mumifikálódott testdarabok egy-egy kisebb részét, mandragórát, valamint emberi és állati ürüléket kevertek... vagyis csupa olyasmit amitől garantáltan nem hogy örökké, de jó ha még pár hónapig eléltek. Mária Terézia részben a fertőzések terjesztése miatt tiltotta be az alkímiát. Az ilyen laborokhoz egyébként rendszerint hozzátartoztak a plafonról lelógatott halott állatok is. Ezeknek azonban pusztán egy funkciójuk volt: elijeszteni a tolvajokat.

Gyógyító apáca

Egy patikus család

Semmelweis Ignác egykori szülőházában működő Semmelweis  Orvostörténeti Múzeumhoz (Apród u. 1-3) tartozik ez a múzeum is.

18.sz.-i budai polgári élet

De La Motte - Beer-palota a Dísz téren

Olvastam már róla, de nem tudtam hol van, és ahogy andalogtam, egyszer csak megpillantottam a táblát a kapu alatt. Álcázza magát, mert az utcafronton egy posta van.

De la Motte Ferenc Károly Jácint császári mérnökkari alezredes és neje, Neuner és Hochenberg Krisztina - megvásárolták a házat. Ez idő alatt átépítették, és folyamatosan bővítették.

A De la Motte házaspár 1773-ban adta el az épületet Beer József Kajetán császári és királyi katona-gyógyszerésznek, aki már 1763-tól saját patikát üzemeltetett a földszinten. A morvaországi származású, jó ízlésű, mélyen vallásos patikus Buda egyik leggazdagabb polgára volt, számos patika, hamuzsír-üzem és bérlakóház tulajdonosa. Családja egész 1807-ig birtokolta a palotát, melynek végső, mai formája a legfrissebb művészettörténeti kutatások szerint ebben a periódusban alakult ki. 

A szerény külsejű palota legpompásabb dísze az emeleti  „enfilade", az egy tengelyre felfűzött öt szobából álló barokk térsor. A bibliai jeleneteket ábrázoló díszítőfestés egyedülálló a várnegyed lakóházai körében. (Ebédlő, két szalon, hálószoba, kabinetszoba)

 A nagyobb helyiséget, mely egykor lakószoba lehetett, a falakon látható jelenetek nyomán „Passiószobának" is nevezik. A legtisztábban kirajzolódó kép a „Keresztre feszítés" története: Krisztus keresztfájánál Szűz Mária és Szent János apostol áll, mellettük a keresztfa tövében Mária Magdolna térdel.

A kisebbik szoba egykor dolgozószoba lehetett. Falain a három arkangyal elevenedik meg a róluk szóló bibliai történetekben, színes rokokó stílusú festett keretbe foglalva.

Gábriel arkangyal kezében liliommal Szűz Mária társaságában az „Angyali üdvözlet" történetéről mesél. Mihály arkangyalt, a harcos szentet, mint a bűn és gonoszság legyőzőjét, az isteni igazságszolgáltatás megtestesítőjét, rá jellemző módon római legionáriusi ruházatban és fegyverzetben láthatjuk a Sátán fején taposva.
Rafael arkangyal két jelenetben is szerepel: az egyik képen, mint magányos utas ismertetőjegyeivel, a tökhéjból készült ivóedénnyel, vándorbottal, tarisznyával és kezében hallal. A másik képen a kis Tóbiással láthatjuk, amint a róla szóló legenda szerint Ninivébe kíséri a kisfiút, aki az arkangyal segítségével meggyógyította édesapját.

A festett falfülkékben elhelyezett vázamotívumok virágai, a barokk virágkötészetet idézik. A barokk térsor 250 m2-es festett falfelülete mennyiségében, és tematikájában is példa nélkül álló a budavári polgári építészetben,

A konyha fiókos dongaboltozata még a De la Motte-időkből van, ez a rész régebbi, mint a többi szoba

Életmód-történeti múzeumként jegyzik, a XVIII. század végi budai polgári életmódot kívánja elevenné tenni. 2013-ban a Forster Központ felújítása révén nyílt meg. Sajnos úgy látom hat év után sem sikerült ezt megvalósítani, bár az épület tényleg érdekes. Nem sikerült élettel, programmal megtölteni. Bár a szalon zongorájából és széksoraiból ítélve, zenei előadásokat tarthatnak itt. A palota elnevezés egy kicsit megtévesztő számomra.....