Labdarózsa

 Viburnum opulus  'Roseum'

Talán sosem volt még ennyi virág rajta
 Itt még zöldben....

Teljes pompában

Virágai sterilek, nem fejlődik belőle termés

A kedvenc kancsómban

Szülői kertben

Pompázatos Tűztövis
 (Pyracantha coccinea)

 Szemerkélő esőben is mesésnek találtam a kertet

Szeretem ezt a buja összevisszaságot, varázslatos hangulata van 

 

Harsogó zöldek......

 Legközelebb ha megyek, felkötözöm a futórózsát! :))

Anyáknapi ebéd

Finom ízek, illusztris környezet, kicsike adagok, borsos árak

Az Óbester Hotel nemrégiben átalakított éttermében jártunk. Fiatalosabb, modernebb lett, bár nekem régen is tetszett az a klasszikus enteriőr.

Mangó krémleves

 Egy finom steak

 Filézett harcsacsíkok

 Az előtér festményén a Hotel alapítójának családja és a város nagyjai

Tarka csodák

Ilyen szépséges csokrokat láttam Anyák napja előtt az egyik multinál.

 Meseszép volt ez a színes virágözön......

Szivárvány híd alatt

Fiammal autóztunk a napokban dupla szivárvány híd alatt

 Nem volt még ilyen különlegességben részem, hosszan tekeregtünk a szivárvány alatt......:))

Égi szeretteinkhez.....

Ti,

akik

csillagok 

útján jártok,

szerető szívvel 

emlékezem rátok.

Életemből felidéztek,

Sok emléket: meseszépet.

Amikor én gyertyát gyújtok,

gondolatban velem vagytok.

Gyertya lángja égig emel,

körbefon, és 

fénnyel 

ölel.

Gizellánknak

"Nézz fel éjjel a csillagokra.

Látod rád nevet ragyogva.

Apró fények, régi álmok,

Boldog névnapot kívánok."

Anyák napján

Áldás

Ahány virágszál van
Ott künn a határban,
Ahány fényes csillag
Nyári éjszakában,
Oly sok évig éljen
Anyám boldogságban.
Ahány madár dalol
A virágos réten,
Ahány jó ember van
Széles e világon
Édes jó anyámra
Annyi áldás szálljon.

Majális

Igaz nem ma készült, hanem kb. egy hónapja, de az a kilátás!!

Királyi palota

Budapesti Történeti Múzeum kiállításán 1686-tól, (a töröktől való visszafoglalástól) a 19. század végéig kísérhetjük nyomon a királyi palota építését.

Sajnos a belső teret ma már csak imitálni lehet

A barokk épületmag Mária Terézia idején jelentősen kibővült, ő azonban nem kívánta rezidenciaként használni az épületet, s 1769-ben utasítást adott az Angolkisasszonyok ideköltöztetésére, majd 1777-ben úgy döntött, hogy Nagyszombatból idehelyezi az egyetemet.
II. József 1783-ban az egyetemet Pestre helyezte át.

1790-1795 közt Sándor Lipót főherceg, majd halála után 1795-1847 közt József nádor lakhelye lett a palota. A főherceg-nádor 1799-ben vette feleségül I. Pál orosz cár leányát, Alexandra nagyhercegnőt. A palota újra az udvari élet színtere lett hangversenyeivel, báljaival. A másfél évig tartó közéleti pezsgésnek a 17 éves nádorné szülés utáni halála vetett véget 1801-ben.

1839-ben a kápolna altemplomát a nádori család temetkezőhelyévé alakították. A kripta a mai napig látogatható vezetéssel a Magyar Nemzeti Galériában. (Meg kell néznem legközelebb!) József nádor halála (1847) után fia és utóda, István nádor lakhelyének kialakítására nagyszabású munkálatok kezdődtek a palotában. Az átalakításokat a szabadságharc hadseregének 1849-es ostroma félbeszakította, a palota súlyosan megsérült, több melléképület elpusztult.

A kiegyezést, illetve Ferenc József magyar királlyá koronázását követően szinte azonnal felmerült a budai palota királyi rezidenciává fejlesztése.

Barokk csarnok, gyönyörűen felújítva, mint rendezvény helyszín

A palota kiépítése csak 1890-ben vette kezdetét. Tervezője Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halálát követően – Hauszmann Alajos főépítész és irodájának vezetője, Györgyi Géza volt. 1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett. Létrehozásában szinte kizárólag magyarországi művészek és vállalkozók vettek részt. Építésének és berendezésének összköltsége mintegy 31 millió korona volt.

A Hunyadi terem díszítésére Benczúr Gyulától rendeltek nyolc festményt, amelyek témája Mátyás életéből vett jelenetek voltak. A sorozatból csak kettő készült el: egyik, a Mátyás fogadja a pápa követeit című kép.

Horthy Miklós kormányzó 1920-ban költözött be a budai királyi palotába. Utolsó hivatalos használója Szálasi Ferenc volt. 1945-ben a német csapatok legutolsó védelmi övezetének központja volt. Ennek megfelelően az épület, a hetekig tartó tűzvész miatt rendkívül nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben az épületkomplexumot a kormány, valamint a Magyar Dolgozók Pártja vezető testületei elhelyezésére, és Rákosi Mátyás pártvezető rezidenciája számára állították helyre. A munkák során elbontott épületdekorációs elemeket nem őrizték meg. 1959-ben döntöttek a kulturális célú hasznosítás mellett.

Így lett a csodálatos királyi palotánkból egy szocreál belsővel rendelkező épület :(