Szabadság őrvárosa

Déri Múzeum

Séta 6.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tükrében

 

Micsoda meglepetés ért, mikor megpillantottam ezt a számomra igen kedves koszorúkötő lányt, amit Szegeden a Kossuth szobor hátulján mindig megcsodálok.

 

Debrecen igen jelentős színhellyé változott, ide tette át a székhelyét 1849 januárjában az első független, magyar felelős kormány, A Piac utcai kapuőrségnél jegyezték be Kossuth Lajos, „a magyarok Mózese” érkezését 1849 január 07-én. Itt mondták ki Magyarország függetlenségét a református Nagytemplomban tartott nyílt gyűlésen 1849. április 14-én.  „…Debrecen népe! Íme én a nemzet nevében Debreczen városát, a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom”.

Kossuth pipája

A fából készült ereklyeláda a fegyverletétel kidolgozott jelenetével, három aradi vértanú, Aulich Lajos tábornok csontjainak, illetve Damjanich János és gr. Vécsey Károly bitófájának darabjait őrzi.

1848-49-es lovassági zászló

Könyves Tóth Mihály református lelkész ("Kossuth papja") 1848 októberében csatlakozott az Aradot körülzáró sereghez. A szabadságharc bukása után 20 évi várfogságra ítélték. A festményt Tóth Ágoston az olmützi várbörtönben festette 1851 végén vagy 1852 elején.

Költőnk

Déri Múzeum

Séta 5.

Csokonai Vitéz Mihályról több helyen lehet találni emlékeket, a Református Kollégiumban, az Irodalom Házában és természetesen itt a Déri Múzeumban is.

" Természet! emeld fel örök törvényedet,
S mindenek hallgatni fogják beszédedet.
E kézzel fogható setétség eltűnik,
Az éjnek madara húholni megszűnik.
Egy jóltévő világ a mennyből kiderűl,
S a sok kigondolt menny mind homályba merűl."

A környezetet egy kert adja, amely valójában Debrecen három kertjéből áll, Füvészkert, Emlékkert és a Temetőkert.

Csokonai szobrok

Ferenczy István eredeti mellszobráról másolta Medgyessy Ferenc. Az eredeti Ferenczy  szobrot a Református Kollégiumban láttam, az Izsó Miklós Csokonai szobormintával együtt.

"Drága kincsem, galambocskám,
Csikóbőrös kulacsocskám!
Érted halok, érted élek,
Száz leányért nem cseréllek."

Még Csokonai sírjával adós vagyok, feltétlen elzarándokolok a Dorottya utcába, amint lesz egy kis időm!
Régebbi bejegyzéseimet Csokonai kapcsán itt olvashatod:

http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2016/10/poeta-doctus.html
http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2017/02/a-medgyessy-muzeum-egyik-szarnyaban.html

Arany Egyszarvú Patika

Déri Múzeum

Séta 4.

A patika berendezése az egyik legszebb és legértékesebb hazai gyógyszertári gyűjtemény

„Áldjon meg az Isten bejövetelkor és távozáskor!”

A gyógyszertárat Zeininger Antal, az alapító, 1772-ben a régi Czegléd utca 3. (ma Kossuth utca 6.) szám alatti házban működtette.1807-ben Kaffka József vette meg, később fia Kaffka Károly örökölte. 1846-ban az új tulajdonos, a marosvásárhelyi születésű Rotschnek Károly lett, aki az Arany Egyszarvú Patikát hagyta örökségül fiának Rotschnek Emilnek, aki 1852-ben költöztette át patikáját a Sas és Kossuth utca sarkára, ahol jelenleg is gyógyszertár üzemel. A bútorzatot a mai védett biedermeier bútorzatra cserélte, a régi berendezést a Városi Múzeumnak ajándékozta. 
A patika szerepel Jókai Mór Egetvívó asszonyszív című regényében is, eszerint Mányoki Ádám festette a berendezést, de ez csak Jókai képzelete. A festmények feltehetően négy ismeretlen festő művei.

Aszklépiosz, a gyógyítás istene, pálcájára tekeredett kígyóval

Galénosz az ókori világ legismertebb római orvosa

Hügieia, a görög mitológiában az egészség, tisztaság istennője, szent állatával a kígyóval. (A tisztaságot Hügieia neve után higiénének nevezik)

Munka, férfiasság, erélyesség az egyik táblán, 

szórakozás, művészet, vidámság, fiatalság szimbolikája a másikon

A négy világrész ábrázolása, Európa, Ázsia, Amerika, Afrika 

Megjelenik a négy évszak és a  négy arisztotelészi elem is, tavasz- tűz, nyár-víz, ősz-levegő, tél-föld

A Föld napján

Pár napos csoda a kertemben

 A meleg miatt nagyon rövid ideig lehetett bennük gyönyörködni

Milyen jó lenne, ha egész nyáron tartana ez a virágpompa, virágzó fák, bokrok és a hagymások!

"Halálos szépségek"

 Déri Múzeum

Séta 3.

A Déri-hagyaték egyik legnagyobb műtárgycsoportja az újkori fegyvergyűjtemény. Déri Frigyes elsődleges célja az volt, hogy minél több és minél változatosabb harci eszköz kerüljön a gyűjteménybe.

A kollekció három nagyobb egységre osztható. Az elsőbe a keresztény Európa fegyverei tartoznak, amelyek elsősorban a 15–18. századi magyar, német és olasz területekről származnak. 

A második, nagyobb csoportot az Oszmán-birodalom területén és Perzsiában készült, klasszikus muszlim fegyverek alkotják. 

A harmadik rész, amely a távol-keleti fegyvereket mutatja be, a legkisebb, ám a legkülönlegesebb egység. Az európai szemnek olykor szokatlannak tűnő fegyverek a 17–18. századi Perzsiában és Indiában készültek.

Még engem is lenyűgözött, egyik-másik fegyver igazi remekmű!
Séta folytatódik......

Szamuráj udvarházban

Déri Múzeum

Séta 2.

A Déri Múzeum Japán-gyűjteményének középpontjában egy késő Edo-korabeli, stilizált szamuráj udvarház áll, amely keretét adja a korszak és a harcos kaszt bemutatásának.

Déri Frigyes gyűjtőmunkája során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyakat keresett, amelyek az Edo-korban (1603–1867) készültek.

Elefántcsontváza és egy szamuráj (A szamurájok japán nemesi származású harcosok voltak)

Déri Frigyes kollekcióját egészíti ki az 1930-as évek elején Tokióból érkezett anyag, a 19. század végén és a 20. század elején készült mindennapi használati eszközökkel.

Lakkszekrény elefántcsont és gyöngyház berakással

 Erről jut eszembe az a kávés készlet és szép doboz ami nekünk volt, hol lehet?

Kimonó 

Buddha - fából aranylakkal 

Különleges távoli kultúra.

Múzeumi sétám folytatódik, tartsatok velem!