2018. április 28., szombat

Szabadság őrvárosa

Déri Múzeum
Séta 6.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tükrében
 
Micsoda meglepetés ért, mikor megpillantottam ezt a számomra igen kedves koszorúkötő lányt, amit Szegeden a Kossuth szobor hátulján mindig megcsodálok.
 
Debrecen igen jelentős színhellyé változott, ide tette át a székhelyét 1849 januárjában az első független, magyar felelős kormány, A Piac utcai kapuőrségnél jegyezték be Kossuth Lajos, „a magyarok Mózese” érkezését 1849 január 07-én. Itt mondták ki Magyarország függetlenségét a református Nagytemplomban tartott nyílt gyűlésen 1849. április 14-én.  „…Debrecen népe! Íme én a nemzet nevében Debreczen városát, a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom”.
Kossuth pipája
A fából készült ereklyeláda a fegyverletétel kidolgozott jelenetével, három aradi vértanú, Aulich Lajos tábornok csontjainak, illetve Damjanich János és gr. Vécsey Károly bitófájának darabjait őrzi.

1848-49-es lovassági zászló
Könyves Tóth Mihály református lelkész ("Kossuth papja") 1848 októberében csatlakozott az Aradot körülzáró sereghez. A szabadságharc bukása után 20 évi várfogságra ítélték. A festményt Tóth Ágoston az olmützi várbörtönben festette 1851 végén vagy 1852 elején.

2018. április 25., szerda

Költőnk

Déri Múzeum
Séta 5.
Csokonai Vitéz Mihályról több helyen lehet találni emlékeket, a Református Kollégiumban, az Irodalom Házában és természetesen itt a Déri Múzeumban is.

" Természet! emeld fel örök törvényedet,
S mindenek hallgatni fogják beszédedet.
E kézzel fogható setétség eltűnik,
Az éjnek madara húholni megszűnik.
Egy jóltévő világ a mennyből kiderűl,
S a sok kigondolt menny mind homályba merűl."

A környezetet egy kert adja, amely valójában Debrecen három kertjéből áll, Füvészkert, Emlékkert és a Temetőkert.
Csokonai szobrok
Ferenczy István eredeti mellszobráról másolta Medgyessy Ferenc. Az eredeti Ferenczy  szobrot a Református Kollégiumban láttam, az Izsó Miklós Csokonai szobormintával együtt.
"Drága kincsem, galambocskám,
Csikóbőrös kulacsocskám!
Érted halok, érted élek,
Száz leányért nem cseréllek."
Még Csokonai sírjával adós vagyok, feltétlen elzarándokolok a Dorottya utcába, amint lesz egy kis időm!
Régebbi bejegyzéseimet Csokonai kapcsán itt olvashatod:

http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2016/10/poeta-doctus.html
http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2017/02/a-medgyessy-muzeum-egyik-szarnyaban.html

2018. április 22., vasárnap

Arany Egyszarvú Patika

Déri Múzeum
Séta 4.
A patika berendezése az egyik legszebb és legértékesebb hazai gyógyszertári gyűjtemény
„Áldjon meg az Isten bejövetelkor és távozáskor!”
A gyógyszertárat Zeininger Antal, az alapító, 1772-ben a régi Czegléd utca 3. (ma Kossuth utca 6.) szám alatti házban működtette.1807-ben Kaffka József vette meg, később fia Kaffka Károly örökölte. 1846-ban az új tulajdonos, a marosvásárhelyi születésű Rotschnek Károly lett, aki az Arany Egyszarvú Patikát hagyta örökségül fiának Rotschnek Emilnek, aki 1852-ben költöztette át patikáját a Sas és Kossuth utca sarkára, ahol jelenleg is gyógyszertár üzemel. A bútorzatot a mai védett biedermeier bútorzatra cserélte, a régi berendezést a Városi Múzeumnak ajándékozta. 
A patika szerepel Jókai Mór Egetvívó asszonyszív című regényében is, eszerint Mányoki Ádám festette a berendezést, de ez csak Jókai képzelete. A festmények feltehetően négy ismeretlen festő művei.
Aszklépiosz, a gyógyítás istene, pálcájára tekeredett kígyóval
Galénosz az ókori világ legismertebb római orvosa
Hügieia, a görög mitológiában az egészség, tisztaság istennője, szent állatával a kígyóval. (A tisztaságot Hügieia neve után higiénének nevezik)
Munka, férfiasság, erélyesség az egyik táblán, 
szórakozás, művészet, vidámság, fiatalság szimbolikája a másikon
A négy világrész ábrázolása, Európa, Ázsia, Amerika, Afrika 
Megjelenik a négy évszak és a  négy arisztotelészi elem is, tavasz- tűz, nyár-víz, ősz-levegő, tél-föld

2018. április 21., szombat

A Föld napján

Pár napos csoda a kertemben
 A meleg miatt nagyon rövid ideig lehetett bennük gyönyörködni
Milyen jó lenne, ha egész nyáron tartana ez a virágpompa, virágzó fák, bokrok és a hagymások!

2018. április 20., péntek

"Halálos szépségek"

 Déri Múzeum
Séta 3.
A Déri-hagyaték egyik legnagyobb műtárgycsoportja az újkori fegyvergyűjtemény. Déri Frigyes elsődleges célja az volt, hogy minél több és minél változatosabb harci eszköz kerüljön a gyűjteménybe.
A kollekció három nagyobb egységre osztható. Az elsőbe a keresztény Európa fegyverei tartoznak, amelyek elsősorban a 15–18. századi magyar, német és olasz területekről származnak. 
A második, nagyobb csoportot az Oszmán-birodalom területén és Perzsiában készült, klasszikus muszlim fegyverek alkotják. 
A harmadik rész, amely a távol-keleti fegyvereket mutatja be, a legkisebb, ám a legkülönlegesebb egység. Az európai szemnek olykor szokatlannak tűnő fegyverek a 17–18. századi Perzsiában és Indiában készültek.
Még engem is lenyűgözött, egyik-másik fegyver igazi remekmű!
Séta folytatódik......

2018. április 19., csütörtök

Szamuráj udvarházban

Déri Múzeum
Séta 2.

A Déri Múzeum Japán-gyűjteményének középpontjában egy késő Edo-korabeli, stilizált szamuráj udvarház áll, amely keretét adja a korszak és a harcos kaszt bemutatásának.
Déri Frigyes gyűjtőmunkája során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyakat keresett, amelyek az Edo-korban (1603–1867) készültek.
Elefántcsontváza és egy szamuráj (A szamurájok japán nemesi származású harcosok voltak)
Déri Frigyes kollekcióját egészíti ki az 1930-as évek elején Tokióból érkezett anyag, a 19. század végén és a 20. század elején készült mindennapi használati eszközökkel.
Lakkszekrény elefántcsont és gyöngyház berakással
 Erről jut eszembe az a kávés készlet és szép doboz ami nekünk volt, hol lehet?
Kimonó 
Buddha - fából aranylakkal 
Különleges távoli kultúra.
Múzeumi sétám folytatódik, tartsatok velem!