Húsvétra

Aranyosi Ervin: Miről szól a Húsvét?

Miről szól a Húsvét? A feltámadásról!
A hit győzelméről! Miről szólna másról?
Hogy a szenvedésnek, akkor lehet vége,
ha szeretet ébred mindenki szívében!

 

Ha félelmeinket el tudjuk engedni,
ha képesek vagyunk új emberré lenni.
Mert akik bántanak, tanítanak minket,
s nem kell visszaadni, attól óva intlek!

 

Tanuld meg hát büszkén viselni kereszted,
s ha így méltóságod már visszaszerezted,
légy a megbocsájtó, mindenkit megértő,
s csökken majd a bántó, s elkerül a sértő!

 

Tisztulj meg belülről, kezdd el változásod,
s meglátod követ majd újuló világod.
Szívedben a jóság, hagyd hogy feltámadjon,
aztán a valóság, méltó választ adjon.

 

Mit üzen a Húsvét? Higgyél önmagadban,
higgyél a lélekben, s ne csak az anyagban!
Mert a lélek túlél, feltámadni képes,
ám a test csak szolgál, földi léte véges.

 

Csak te rajtad múlik, utad hogyan járod,
teremts hát lelkesen boldogabb világot!
Keresd az örömöt, s tedd le a kereszted,
ezzel fájdalmaid végleg elereszted.

 

Támadj fel kegyes nép, kezdj magadban hinni,
nem elég az Úrnak szép véréből inni!
Újulj meg, virágozz, akár a természet,
a feltámadásból vedd csak ki a részed!

 

Határozd el, kérlek: – Mától szebben élek,
önmagam teremtek, s jövőmtől nem félek,
újra magam leszek, mihelyt feltámadok,
s minden kihívásra méltó választ adok!

Kép forrása: Pinterest

Hófoltos virágvasárnapon

Áldott virágvasárnapot!


"Öltöztesd szíved ünneplőbe
Legyen illatos a kedved
Napsugaras az ünneped.

Öltöztesd lelked szeretetbe
Legyenek szavaid kedvesek
Tetteid, gondolataid egyenesek.

Öltöztesd a világot ünneplőbe
Legyen családodé szíved
Oszd meg velük az életed!"

 Indul az élet a kertben

Elkezdődött a Nagyhét!

Amarillisz erdő

Amarillisz (Hippeastrum) Anyánál

Mindjárt húsvét!

Megint aktuális :))

Márciusban

Reggel hólapátolással indítottuk a napot, és készült egy hógyerek is :)

Jégcsapos borostyán

 Lábnyomok

 Jégbe-fagyba dermedve

"Ahhoz, hogy meglásd a tavaszt, ha tényleg látni akarod, előbb túl kell élned a telet."

Rumer Godden

Szezámmagos mákos-ropogós

Új sós sütit próbáltam ki Sándor napjára. Elég finomnak találom. Ami tetszett, hogy gyorsan kész van, nincs dagasztás, kelesztés.

Újabban már a recepteket is a pinteresten keresem. Lementem magamnak ami tetszik és ha aktuális csak visszakeresem. Így esett ezzel a szezámmagos-mákos sütivel is.

Recept
- 40 dkg finomliszt
- 40 dkg rétesliszt
- 1 csomag sütőpor
- 25 dkg margarin
- 2 tojás sárgája
- 2 teáskanál só
- 1 nagy pohár tejföl
- 8 dkg szemes mák
- szezámmag

Mindezt összegyúrni, kinyújtani ujjnyi vastagra, megkenni tojásfehérjével, megszórni szezámmaggal. Derelyemetszővel kockákra vágni. Sosem tudtam semmit szabályosra vágni, most sem ment ez másképp :)) 180 fokon, légkeveréses sütőben 20 percig sütni.

Sándor nap

Tavasz váró Sándor nap

Mínuszokkal, hóval

Weöres Sándor

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik,
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb, aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.

Március idusán

Itt egy érdekes cikk Szendrey Júliáról, akinek köszönthetjük a kokárdát, meglepő dolgok is kiderülnek róla, Ady az erdődi George Sandnak nevezi......Olvassátok!
http://netfolk.blog.hu/tags/Szendrey_J%C3%BAlia

Petőfi kép

Ez a bizonyos Petőfi kép, mely állítólag Nagyszüleim házában is ki volt függesztve, én nem láttam már....

Ezt most olvastam róla......és a "kövér városban" töltött teléről. Gyalog felmenni Pestre.....hm.

"Petőfi Sándor 1843 októberében Erdélybe készült színésznek, de a barátai unszolására egy debreceni vándorszínész társulathoz szerződött. A társulat azonban hamar feloszlott, Petőfi pedig visszatért Debrecenbe. Az időközben megbetegedett költő egy télen keresztül Fogas Józsefnénél, a debreceni színház jegyszedőjénél lakott, a város végén, a Várad utcai új soron, kilátással az akasztófára. Erről az időszakról így írt az Uti levelekben:
„Az 1843/44-ki telet e kövér városban húztam ki éhezve, fázva, betegen egy szegény, de jó öreg asszonynál, az isten áldja meg. Ha ő gondomat nem viselte volna, most e levelet a más világról írnám hozzád.” Petőfi csak január közepén kezdett lábadozni. Betegsége alatt tizennyolc verset írt, többek közt: A virágnak megtiltani nem lehet…A Honfidal, A nemes, Élő halott, stb.
Aztán 1844. február 12-én gyalog elindult Pestre Debrecenből..."

Tavaszodik

Anyánál a kertben