Kiscelli Múzeum
Óbuda ura,
gróf Zichy Péter (1674-1726) a mariazelli bazilika Mária-kegyszobor másolatának kápolnát alapított a kiscelli dombon. Halála után
fia
Zichy Miklós igazgatta a birtokot.
1738-tól kezdték a barokk stílusú kolostor építését, Johann Entzenhoffer bécsi építész tervei szerint és a trinitárius rend szerzeteseit telepítik a kegyhely szolgálatára.
1747-1749 között épült a templom
Jelenleg ebben a monumentális, különleges, misztikus térben kiállításokat és koncerteket is szerveznek
A szentélyben helyezték el Zichy Miklós epitáfiumát, aki 1758-ban hunyt el. A lábazat 2002-ben a Dunából került elő.
1784-ben II. József feloszlatta a trinitárius rendet és elárverezték a kolostor tárgyait. Az épületet az Esterházy gyalogezred
laktanyájává alakították. Majd hadifoglyokat szállásoltak el benne. Az elkövetkező évtizedekben tüzérségi és katonai raktárként,
hadikórházként szolgál. Később szükséglakásokat alakítottak ki benne.
1910-ben a bécsi bútorgyáros és műgyűjtő, Schmidt Miksa vásárolta meg. A kolostort kastéllyá alakította, ahol bemutató termeket létesített és műgyűjteményét is itt helyezte el. A díszes fakapu a bécsi hadügyminisztériumot díszítette, melyet idehozatott és beépített, mint az egész homlokzati részt is.
Történt itt egy bűnügy, Turcsányi Emília, azaz „Mágnás” Elza
meggyilkolása. 1914. januárjában a budai Margit rakparton két arra
hajtó kocsis egy, a Dunába dobott utazókosárra lett figyelmes, amely egy
fiatal nő holttestét rejtette. A szenzációs esetre az
akkoriban kialakuló hazai és külföldi bulvársajtó is figyelmes lett, így
az izgalmas bűneset napokig az újságok címlapján szerepelt, ezzel
valóságos tömeghisztériát okozva. A holttest azonosítása után kiderült,
hogy a gyilkosság áldozata Turcsányi Emília, akit a korabeli Budapesten
csak Mágnás Elzaként ismertek. A hölgy a kiscelli kastély egykori
tulajdonosának, a bécsi származású Schmidt Miksa bútorgyárosnak volt a
kedvese.
1935-ben Schmidt Miksa meghalt. Végrendeletében a parkot, az épületet,
és az abban hátrahagyott műgyűjteményt a fővárosra hagyta azzal a
kikötéssel, hogy a parkból közpark legyen,
a műkincseit tartalmazó épületben pedig múzeumot hozzanak létre.
A II. Világháborúban a templom súlyos háborús sérüléseket szenvedett. 1948-ban nyílt meg az első várostörténeti kiállítás. 1956-ban a múzeumba három katona, valamint tizenévesek csoportja vette be magát.
Kilőttek egy szovjet menetoszlopban haladó tehergépkocsi sofőrt a Bécsi
úton, majd néhány nap alatt megadták magukat. A három felnőttet
1958-ban kivégezték.
Ezt a sárkányt a bejárat előtt, valahogy nem tudtam hova tenni, ezért utánanéztem, nagyon érdekes a története.
A Lánchíd pesti hídfőjénél az 1850-es években épült az első rakodópart, északi kapuját három sárkány őrizte, jégtörőnek szánták a tél végi áradások esetére. A déli kaput delfinek őrizték. 1900-as években elkerültek innen és sokáig a Városligetben álltak. Majd Kiscellbe kerültek, de itt csak egy maradt, a másik kettővel az Állatkertben találkozhatunk zöldre mázolva. ( Itt az eredeti helyükön látható 1860-ban, kép forrása a Kiscelli Múzeum honlapja)
Kiállítások
Pest-budai cégérek
Barokk szoborcsarnok
Szentháromság szoborcsoportot 1712-ben állították fel a Mátyás-templom előtt
Régiségek 1780-1873 közötti korból, Buda fővárossá válása, Pest, Buda, egyesítése közötti időkből.
Közterek és magánterek 1873-1940 közötti korból
A mesés Róth Miksa üveg
Az elmaradhatatlan kovácsoltvas
Az ülő lány-szobor ismerős volt a Margitszigetről és valóban Csikász Imre alkotása, ez a régebbi 1911-ben készült, míg a másik, a szigeten 1932-ben.
Sajnos erről a gyönyörűséges szoborról semmit nem sikerült kinyomoznom......
Meg kell még néznem a kálváriát is feltétlen!
