Nemzetiben jártam

Végre eljutottam a Nemzeti Színházba

Sajnos nem a nagyszínpadra, csak a Gobbi Hilda Színpadra, de ez is nagy élmény volt, szinte testközelben voltunk a színészekkel. A lakásszínházas élményhez volt fogható. A színészek minden rezdülése érzékelhető volt. Házasság Palermóban című darabot néztük meg. Carlo Goldoni, A régiséggyűjtő családja című műve alapján.

Még szinte le sem értünk a lépcsőn, amikor a színészek már ott voltak közöttünk, mintha  egy esküvő másnapjára érkeztünk volna a Terrazzani házba, ahol szívélyesen invitáltak be bennünket, mint a násznépet. Egyikőnk, másikunkkal még egy-egy tárgyat is bevitettek. Miután a színpad körött elfoglaltuk helyünket, úgy éreztük magunkat, mintha a családdal együtt lettünk volna a szalonban.

Ízelítő a darabból a Nemzeti Színház képeivel https://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/hazassag-palermoban/kapcsolodo-tartalmak

A komikus helyzet csak kiindulópont, a vígjáték igazi forrása: a jellem. Annyira tökéletes volt a jellemábrázolás és annyira helytálló mind a mai napig (pedig a darab az 1700-as években íródott).

Új asszony érkezett az előkelő, ámde szegény Terrazzani házhoz. Vele együtt beköszöntött a jólét. A lány apja, a gazdag Pantalone 20 ezer aranyat adott hozományul. De a pénzt pillanatok alatt elnyeli az após régiséggyűjtő szenvedélye, és az anyós ékszerek és ruhák utáni vágya. A lánynak, és jámbor, szerelmetes férjének semmi nem jut. Elindul a háború, három nő között zajlik a főkonfliktus.(anya, meny, szobalány) Anzelmo, az após az antikvitásba menekül, az egyiptomi halotti kultusz műtárgyait gyűjti menye apadó vagyonából. ( Édesapámat véltem felismerni benne, meghökkentő volt....) A fiatal férj pedig bekerül anyja és felesége közé ütközőnek. A férfiakat felőrli a női harc, egyedül Brighella, a szélhámos virul benne – egy orgazda élelmessége és a szicíliai gavallér keveredik kétes figurájában.

A színészek között régi nagy nevek és fiatal tehetségek, Bánsági Ildikó, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Tompos Kátya, Györgyi Anna, Bakos-Kiss Gábor, a teljesség igénye nélkül.
Ráadásul ezt a darabot nálunk most mutatták be először kőszínházban.

Élveztem minden percét a darabnak, a színházi alakításnak és boldogsággal töltött el, hogy végre ebben a csodálatos épületben lehettem.

Ünnepi fények

"Olyan jó néha angyalt lesni

s angyalt lesve a csillagok közt

Isten szekerét megkeresni.

Ünneplőben elébe menni,

mesék tavában megferedni

s mesék tavában mélyen, mélyen

 ezt a világot elfeledni."

Wass Albert: Karácsonyi versek II.

Karácsony

"Odakint hó hull, idebent csend ül.
Az áhítatban pici harang csendül.
Egy angyal csendben a fa mellé repül,
a szeretetet hozta nekünk ünnepül."

Boldog, békés karácsonyt!

Ajándékötletek

Budapest múltja

 Kiscelli Múzeum

Óbuda ura, gróf Zichy Péter (1674-1726) a mariazelli bazilika Mária-kegyszobor másolatának kápolnát alapított a kiscelli dombon. Halála után fia Zichy Miklós igazgatta a birtokot.

1738-tól kezdték a barokk stílusú kolostor építését, Johann Entzenhoffer bécsi építész tervei szerint és a trinitárius rend szerzeteseit telepítik a kegyhely szolgálatára.

1747-1749 között épült a templom

Jelenleg ebben a monumentális, különleges, misztikus térben kiállításokat és koncerteket is szerveznek

A szentélyben helyezték el Zichy Miklós epitáfiumát, aki 1758-ban hunyt el. A lábazat 2002-ben a Dunából került elő.

1784-ben II. József feloszlatta a trinitárius rendet és elárverezték a kolostor tárgyait. Az épületet az Esterházy gyalogezred laktanyájává alakították. Majd hadifoglyokat szállásoltak el benne. Az elkövetkező évtizedekben tüzérségi és katonai raktárként, hadikórházként szolgál. Később szükséglakásokat alakítottak ki benne.

1910-ben a bécsi bútorgyáros és műgyűjtő, Schmidt Miksa vásárolta meg. A kolostort kastéllyá alakította, ahol bemutató termeket  létesített és műgyűjteményét is itt helyezte el. A díszes fakapu a bécsi hadügyminisztériumot díszítette, melyet idehozatott és beépített, mint az egész homlokzati részt is.

Történt itt egy bűnügy, Turcsányi Emília, azaz „Mágnás” Elza meggyilkolása. 1914. januárjában a budai Margit rakparton két arra hajtó kocsis egy, a Dunába dobott utazókosárra lett figyelmes, amely egy fiatal nő holttestét rejtette. A szenzációs esetre az akkoriban kialakuló hazai és külföldi bulvársajtó is figyelmes lett, így az izgalmas bűneset napokig az újságok címlapján szerepelt, ezzel valóságos tömeghisztériát okozva. A holttest azonosítása után kiderült, hogy a gyilkosság áldozata Turcsányi Emília, akit a korabeli Budapesten csak Mágnás Elzaként ismertek. A hölgy a kiscelli kastély egykori tulajdonosának, a bécsi származású Schmidt Miksa bútorgyárosnak volt a kedvese.

1935-ben Schmidt Miksa meghalt. Végrendeletében a parkot, az épületet, és az abban hátrahagyott műgyűjteményt a fővárosra hagyta azzal a kikötéssel, hogy a parkból közpark legyen, a műkincseit tartalmazó épületben pedig múzeumot hozzanak létre.

A II. Világháborúban a templom súlyos háborús sérüléseket szenvedett. 1948-ban nyílt meg az első várostörténeti kiállítás. 1956-ban a múzeumba három katona, valamint tizenévesek csoportja vette be magát. Kilőttek egy szovjet menetoszlopban haladó tehergépkocsi sofőrt a Bécsi úton, majd néhány nap alatt megadták magukat. A három felnőttet 1958-ban kivégezték.

Ezt a sárkányt a bejárat előtt, valahogy nem tudtam hova tenni, ezért utánanéztem, nagyon érdekes a története.

A Lánchíd pesti hídfőjénél az 1850-es években épült az első rakodópart, északi kapuját három sárkány őrizte, jégtörőnek szánták a tél végi áradások esetére. A déli kaput delfinek őrizték. 1900-as években elkerültek innen és sokáig a Városligetben álltak. Majd Kiscellbe kerültek, de itt csak egy maradt, a másik kettővel az Állatkertben találkozhatunk zöldre mázolva. ( Itt az eredeti helyükön látható 1860-ban, kép forrása a Kiscelli Múzeum honlapja)

Kiállítások

Pest-budai cégérek

Barokk szoborcsarnok

Szentháromság szoborcsoportot 1712-ben állították fel a Mátyás-templom előtt

Régiségek 1780-1873 közötti korból, Buda fővárossá válása, Pest, Buda, egyesítése közötti időkből.

Közterek és magánterek 1873-1940 közötti korból

A mesés Róth Miksa üveg

Az elmaradhatatlan kovácsoltvas

Az ülő lány-szobor ismerős volt a Margitszigetről és valóban Csikász Imre alkotása, ez a régebbi 1911-ben készült, míg a másik, a szigeten 1932-ben.

 Sajnos erről a gyönyörűséges szoborról semmit nem sikerült kinyomoznom......

Meg kell még néznem a kálváriát is feltétlen!

Óbudai ízelítő

Óbudán még nem jártam, egy kicsit körbepillanthattam, mert ebédelni szerettünk volna, így kerestünk egy óbudai kisvendéglőt,.

Városháza a Fő téren

Itt még Szindbád mellé is leülhetünk a főtéren. Krúdy Gyula főhősének szobrát az író születésének 135. évfordulójára helyezték el 2013-ban, Latinovits Zoltánt ábrázolja, aki Huszárik Zoltán filmjében alakította Szindbádot. Szanyi Péter szobrász alkotása. Krúdy Gyula 54 éves korában hunyt el, élete utolsó három évét töltötte Óbudán, szinte teljes magányban.

Varga Imre - Várakozók (1986)

Nem is gondoltam volna, hogy az esernyő alatt várakozó lányok kurtizánok, a szobrásznak meg kellett küzdenie, hogy elhelyezhesse itt művét. Érve az volt, hogy Krúdy Gyula is többször írt a prostituáltak sorsáról. A szobrok mását 2003-ban Siófokon, a művész szülővárosában is felavatták, sőt egy kétalakos változatot 1992 óta Los Angelesben is megnézhetünk.

Sipos Halászkert

Csalánosi Csárda, ahol az ebédünket elfogyasztottuk. Mondhatom remek volt, óriási, finom adagok.

Cigánypecsenyét ettem, három szelet hús volt benne, barátnőm csülköt evett egy egész tepsivel kapott :))

Óbudára muszáj visszajönnöm, mert rengeteg látnivaló van még!