Egy őszi erdős kirándulásra vágytunk, Lillafüredet mindig is látni szerettem volna színesben. A párom kitalálta, hogy menjünk át a Bükkön, a másik oldalon Eger felé hazajövünk. Megfordítottam az elképzelést, kezdjünk előbb Szilvásváradon, még sosem jártunk a Szalajka-völgyben, jutunk ameddig jutunk. Tervben volt még Bükkszentlászló és Bükkszentkereszt is, de ezt sajnos ki kellett hagynunk. Napos időben indultunk, majd a Tisza vonalában elképesztő köd ereszkedett le, teljesen el voltam keseredve. Férjem nyugtatgatott, hogy a hegyekben tiszta lesz a levegő, a köd alattunk lesz. No, gondoltam ma nem készítek jó fotókat, minden párában fog úszni, végül neki lett igaza. :))
Kisvasúttal vágtunk neki a Szalajka-völgynek, 3,5 km-es úton, tizenöt percen át zakatol a
vonat a Bükkben. Rengeteg
kiránduló volt, így szerencsénkre fél óránként indították a
szerelvényeket. Majd gyalog sétáltunk vissza,
ez bő háromnegyed órába telt.
1908-ban kanyargott itt az első gőzmozdony, a kitermelt fát szállították a völgyön keresztül. 1953-tól indult meg a személyszállítás a sok turista miatt, míg a fa szállítása áttevődött a kiépített közutakra.
Sajnos az áprilisi hóesés borzasztó nyomai az egész erdőn látszanak, a gyökerestől kifordult fák rettenetes látványt nyújtanak, a tavaszi hóesés hatalmas pusztítást végzett. Micsoda munka ezt eltakarítani, feldolgozni, új csemetéket telepíteni!!!
Végállomás a Gloriette-tisztás, körötte a varázslatos színben pompázó hegyekkel, innen indulnak a turista utak. Az Istállós-kői-barlanghoz vezető meredek utat most nem vállaltuk be.
Ilyen jól kiépített sétaút vezet végig a völgyben
A Szalajka-patak csobogva futkározott körülöttünk. A híres Fátyol-vízesés, mely 17 méter hosszú és 18 lépcsőből álló mésztufagát. A Szikla-forrás és a Szalajka-forrás táplálja. Sajnos most nem volt olyan látványos, a kevés víz miatt.
Viszont a színkavalkád lenyűgöző volt.
Szikla-forrás, egy sziklahasadékból tör elő, kapaszkodó gyökerek
Sudár bükkfa, vörös avarszőnyeg igazi születésnapi pompa! :D
Pisztrángos tavak
A sebes pisztráng őshonos fajta itt. A híres szilvásváradi sült vagy füstölt pisztráng kóstolót most kihagytuk, túl nagy volt a tömeg, és mi utálunk sorban állni.
Helyette habzsoltuk a természetet! :))
Kárpátok őre
A Kárpátok őre 2,65 méter magas, 1,1 méter átmérőjű, kb. 2 tonna súlyú első világháborús katonaalakot ábrázoló faszobor, egyetlen (230 éves) tölgyfatönkből faragta Horváth Béres János erdélyi szobrász (2002). Az eredeti szobrot, Szeszák Ferenc alkotását 1915-ben állították fel Kolozsvár főterén. Az első világháború után az Erdélybe bevonuló román csapatok katonái azonban 1918-ban felrobbantották. A magyar kisebbség 1989 után újra fel akarta állítani ezt az
emlékművet az eredeti helyén, de politikai okokból ez csak később,
2007-ben Csíkcsomortánban sikerült.
A másik gyalogút, 2,1 km hosszú Millenniumi (Kalapat) Kilátóhoz vezet, a 650 m magas Kalapat- hegyen. (Remélem lesz még alkalmunk megmászni, bírjuk még egészséggel, erővel!)
Jól nézd meg ezt a képet !!
Észrevetted a rejtőzködő dámszarvast (Dama dama)? Egykedvűen szemlélődött a vadaskert kerítésétől pár méterre, farkasszemet nézve a sok fényképező turistával! :)) Szerencsénk volt, hogy láthattuk, állítólag muflonok is laknak itt, ők nem kerültek szemünk elé.
A párja hátrébb bóklászott.
Milyen jó hasznát vettem most a teleobjektívnek!
Kis csobogók, vízesések, tavak, források tarkítják a tájat
Nagyon élveztük ezt a sétát és még az idő is kedvezett, bár már kezdett szemerkélni, de láthatólag a turisták nem zavartatták magukat.
Található itt kalandpark és bob-pálya is, ez már minket nem vonzott. Nem vagyok egy futball gyűlölő, már a fiam miatt sem, de azt nem értem, hogy a Szalajka-völgy mellé, miért kell óriási stadiont építeni??
