A szőke Tisza partján

A Tisza Tiszadadánál

"A vándor 

Ki vagy, te szeszélyes
Te szőke víz,
Te lusta, te széles,
Nyugalmas, édes,
Kinek kurta útja
Csak a magyar puszta
Földjére visz?
Ki vagy, te csapongó,
Te büszke víz,
Te szilaj, te rontó,
Te gátakat bontó,
Kinek törtetése
A Duna ölébe
Sietve visz?

A Tisza

Én vagyok a magyarság
Csöndes, nemes folyója,
Kevély, heves folyója,
Anyám csupán ez ország
És ringatóm e róna."

Juhász Gyula: A Tisza (részlet)

Kastélyos hétvége

Tiszadobon az Andrássy-kastélyban már jártunk. Most a barátainknak is megmutattuk ezt a csodaszép helyet.

Itt írtam róla

http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2016/05/akar-loire-folyo-menten.html

 Andrássy Gyula és Andrássy Katinka

Itt egy kis érdekesség

http://artmagazin.hu/artmagazin_hire/a_voros_ruhas_no_es_egy_csaladregeny_vege.3039.html?pageid=119

Apró gyarapodást is tapasztaltunk, mintha több bútor lenne, a könyvállomány is bővült, mindez adományból, ahogy hallottuk.

 A csodálatos mozaik ablak

 A híres ebédlő és tölgyfalépcsőház

 Most egy Herendi kiállítás is volt a kastélyban

 Keresztelő medence

 Részleteiben

 Apponyi mintás Herendivel terített asztal

 A  puszpáng labirintus. 

Úgy látom itt is pusztít a puszpángmoly, nagy kár érte.

 Az öreg tiszafatörzsek is hajtanak immár.

Felújították és látogatható a legmagasabb torony, Andrássy Katinka szobája. Sajnos még nincs berendezve, pedig sok érdekességet lehetne összegyűjteni a híres vörös ruhás grófnőről, mint a fenti cikk is prezentálja. A panoráma viszont lenyűgöző. Tavaly ide még nem jöhettünk fel.

 A szélforgó is egy kis remekmű

 A sok torony, amivel nem lehet betelni.

 Megunhatatlan.....

Ősi kincsek

A Déri Múzeum különleges kiállításán jártunk, amely a mai Románia területén a 19-20. században előkerült arany- és ezüstkincsekből nyújt válogatást. A műtárgyak zömét eddig soha nem láthatta a nagyközönség.

Az aranyművesség kezdeti időszakától (a rézkortól, azaz a Kr. e. 5. évezred második felétől) a késői antikvitásig, illetve a korai középkorig (Kr. u. 6. század) előkerült legértékesebb arany- és ezüstkincseket csodáltuk meg.

 Lehet fedő, cintányér, vagy akár épületdísz is

Fibula másként (tűs) ruhakapocs, mellyel az ókorban általában a köpenyt vagy felsőruhát tűzték össze a vállon.

Hihetetlen, hogy Krisztus előtt évezredekkel már ilyen csodaszép dolgokat készítettek!!

 Érmék

Spirális, kígyó alakú karkötők

 Kupolateremben a pietroasai kincsek

Az egyik legérdekesebb történet a pietroasai kincsé, amelyet Romániában a legtöbben a "kotló és csibéi" néven ismernek.

A párducos tál

Öreg almafánk

Ez a fa olyan öreg, hogy még az előző tulajdonos is azt mondta, hogy nem ő ültette, hanem a kertben volt. Létezik, hogy háború előtti, hetven éves...??? Rengeteg örömet okozott már nekünk. Imádom mikor tavasszal virágba borul a hálószobánk ablaka előtt. A finom savanykás nyári almából sok-sok gyümölcsleves, almás pite készült.

Olyan sokat terem, hogy sajnos nagy része a kukában végzi.  Próbálkoztam már azzal is, hogy ládában kitettem az utcára, hogy vigyék az erre járó emberek. Nem volt sikere.

Mindenesetre mindenféle  rovar rágja már belülről. A szállító szövetei is félig-meddig elhaltak. Most ebben a viharos időben lehasadt a fele. Érzem, hogy nem sokáig bírja már. Úgy sajnálom!!

 😭

Ördögi professzor

Hatvani István, a híres debreceni professzor, 1718-ban Rimaszombaton látta meg a napvilágot .

Szülei eredetileg papi pályára szánták, végül az oktatás és az orvoslás vált szenvedélyévé. Alapismereteit a losonci iskolában szerezte meg, majd 23 éves korában a Debreceni Kollégium diákja lett. Miután befejezte a Kollégiumot, a legkiválóbb diákoknak kijáró tiszteletben részesülve, a városi tanácstól 30 forintot kapott, hogy tanulmányait külföldön folytathassa tovább.
Baselben teológiát és orvoslást tanult, Leydenben pedig kémiát és matematikát hallgatott. Állítólag a leydeni egyetem még állást is kínált a számára, de Hatvanit a szíve visszahúzta a Debreceni Kollégiumba,1749-ben professzorrá avatták.

A Kollégiumban csillagászatot, fizikát, számtant, mértant, teológiát, orvosi élettant, valamint hidrosztatikát kezdett el oktatni. Ő volt az első olyan magyar tudós-tanár, aki kémiát tanított és a fizika óráit kísérletekkel színesítette.

A Jókai által magyar Faustnak nevezett tudósról az a hír járta, hogy azért ért annyi mindenhez, mert eladta a lelkét az ördögnek. A debreceniek szentül hitték, hogy képes halottakat feltámasztani, az asztal lábából bort csapolni, továbbá jövendőt jósolni. Hatvani, 1786-ban Debrecenben epebajban hunyt el.

A szoborért keringtem egy kicsit a Klinikáról hazafelé sétálva. Nem emlékeztem a pontos helyére, pedig az egyetemi épület bal hátsó sarkánál található, Varga Imre alkotása (1971)