A kollégium nem diákotthont jelentett, hanem háromszintű képzést 2-4 osztályos elemi - 6 osztályos közép- és 2-3 akadémiai (főiskolai) tagozatot. 17. században ezer diák tanult itt a "
Schola Nostrában - A mi iskolánkban", ahogy a városi jegyzőkönyvekben említik. Az akadémiai tagozatot 100-200 diákot egyetlen professzor tanította. Maga az épület ívelt, boltozatos belseje is lenyűgöző.
A kisebb diákokat a nagyobbak okították. Ez csak diákköztársaság formájában működhetett.
Gerundium - az egykori tűzoltó diákok botja volt, ezzel az égő házak nádfedelét bontották meg. A 171 cm-es nagybot 8 kg volt, a másfél méteres kisbot 7 kg. A tűzoltók vezetője az lehetett, aki a nagybotot ki tudta tartani. Jelképe ez a Debreceni Egyetemnek is.
Az egyenruha zöld tógából állt, később rókaprémes palástból.
A wittenbergi norma szerint oktattak. Alapját a hét szabad művészet alkotta. 1804-ben vezették be az alsó tagozaton a magyar nyelvet, majd 1831-től folyt mindhárom tagozaton magyarul az oktatás.
A Kollégiumot, a „szegények iskolájának” is nevezték, mert tudatosan
hívogatta falai közé a legszegényebb szülők gyermekeit is. Taníttatásuk
költségeit a város polgárainak és más, tehetős támogatóknak az
adományai mellett, saját munkájukkal fedezték.
Egy 19. századi osztályterem
Tellurium - ezzel mutatták be a Föld forgását saját tengelye körül, A Hold keringését a Föld körül, a Föld keringését a Nap körül. A Napot egy égő gyertya helyettesítette, aminek fényét egy homorú tükör vetítette a Föld felé.
Előtérben a
Hevelius-féle éggömb, hazánkban található legrégebbi fizikai eszköz. Johannes Hevelius
lengyel csillagász tervei alapján készült. (1700) Az éggömb az égen látható csillagképeket ábrázolja.
Híres professzorok: Hatvani István (1718-1786), Péczely József (1789-1849)
Szabó Lőrinc, Gulyás Pál és Bay Zoltán görög darabot adnak elő
Kabai meteorit, mellyel először vált bizonyíthatóvá a földön kívüli szerves élet lehetősége. Egyidős a Naprendszerrel kb. 5 milliárd éves. 1857-ben csapódott be egy kabai kukoricatáblába.
Egy hét és fél millió éves mocsári ciprus törzsének darabja, a bükkábrányi lignitbányából került elő, a világon a legidősebb nem megkövesedett erdő.
Móricz Zsigmond jegyzete a Kollégiumról
Újfalusi Sándor, sárándi lelkész kézirata 18. század
A II. világháború utáni évtizedekben egyetlen magyarországi református
középiskolaként erősen korlátozott körülmények között működhetett tovább
a gimnázium. 1952-ben államosították a Dóczy Leánygimnázium épületét (évtizedekig a
Kossuth Gimnázium épülete), így kerültek be a leánytanulók a
Kollégiumba, az addigi fiúiskolába.
