Schola Nostra

A kollégium nem diákotthont jelentett, hanem háromszintű képzést 2-4 osztályos elemi - 6 osztályos közép- és 2-3 akadémiai (főiskolai) tagozatot. 17. században ezer diák tanult itt a "Schola Nostrában - A mi iskolánkban", ahogy a városi jegyzőkönyvekben említik. Az akadémiai tagozatot 100-200 diákot egyetlen professzor tanította. Maga az épület ívelt, boltozatos belseje is lenyűgöző.

A kisebb diákokat a nagyobbak okították. Ez csak diákköztársaság formájában működhetett.
Gerundium - az egykori tűzoltó diákok botja volt, ezzel az égő házak nádfedelét bontották meg. A 171 cm-es nagybot 8 kg volt, a másfél méteres kisbot 7 kg. A tűzoltók vezetője az lehetett, aki a nagybotot ki tudta tartani. Jelképe ez a Debreceni Egyetemnek is.
Az egyenruha zöld tógából állt, később rókaprémes palástból.

A wittenbergi norma szerint oktattak. Alapját a hét szabad művészet alkotta. 1804-ben vezették be az alsó tagozaton a magyar nyelvet, majd 1831-től folyt mindhárom tagozaton magyarul az oktatás.

A Kollégiumot, a „szegények iskolájának” is nevezték, mert tudatosan hívogatta falai közé a legszegényebb szülők gyermekeit is. Taníttatásuk költségeit a város polgárainak és más, tehetős támogatóknak az adományai mellett, saját munkájukkal fedezték.

Egy 19. századi osztályterem

Tellurium - ezzel mutatták be a Föld forgását saját tengelye körül, A Hold keringését a Föld körül, a Föld keringését a Nap körül. A Napot egy égő gyertya helyettesítette, aminek fényét egy homorú tükör vetítette a Föld felé.

Előtérben a Hevelius-féle éggömb, hazánkban található legrégebbi fizikai eszköz. Johannes Hevelius lengyel csillagász tervei alapján készült. (1700) Az éggömb az égen látható csillagképeket ábrázolja.

Híres professzorok: Hatvani István (1718-1786), Péczely József (1789-1849)

 

Szabó Lőrinc, Gulyás Pál és Bay Zoltán görög darabot adnak elő

Kabai meteorit, mellyel először vált bizonyíthatóvá a földön kívüli szerves élet lehetősége. Egyidős a Naprendszerrel kb. 5 milliárd éves. 1857-ben csapódott be egy kabai kukoricatáblába.

Egy hét és fél millió éves mocsári ciprus törzsének darabja, a bükkábrányi lignitbányából került elő, a világon a legidősebb nem megkövesedett erdő.

Móricz Zsigmond jegyzete a Kollégiumról

Újfalusi Sándor, sárándi lelkész kézirata 18. század

A II. világháború utáni évtizedekben egyetlen magyarországi református középiskolaként erősen korlátozott körülmények között működhetett tovább a gimnázium. 1952-ben államosították a Dóczy Leánygimnázium épületét (évtizedekig a Kossuth Gimnázium épülete), így kerültek be a leánytanulók a Kollégiumba, az addigi fiúiskolába.

A múlt

 Mirkovszky Géza vízfestménye a Kollégiumról (1896)

A Nagytemplom helyén Debrecen kialakulása óta mindig templom állt. A tatárdúlás idején leégett első templom helyén I. Imre váradi püspök építtette a gótikus Szent András templomot 1297-1311 között. A hatalmas templom 50x17 méteres volt. 1564-ben leégett; 1628-ban újabbat építettek. A Veres torony az András-templom körüli erődfal mentén épült 1640-1642 között abból a célból, hogy elhelyezzék benne a Rákóczi György által 1636-ban adományozott több mint 5,5 tonnás nagyharangot, amelyet az András-templom tornya (Fehér torony) nem bírt volna el. 1802-ben tűzvész pusztította el mindkét épületet.
Egyetlen emlék maradt belőle, a zárókő, rajta Debrecen címerének alapmotívuma, a zászlós bárány.

 Szent András templom makettje

 Kenderesi egyházközség jegyzőkönyve (18. század)

"A kiközösített személy három vasárnapon keresztül fekete posztóval a fején külön álljon, negyedik vasárnap a szószék előtt térden állva tegyen nyilvános bűnvallást"

Szent András templom szégyenköve

A református egyház 1563-ban bevezette a megszégyenítő eklézsiakövetés büntetést – ennek kiegészítő eszköze volt a szégyenkő, melyre az elítélt személy felállt.

Huszár Gál 1561-ben Debrecenben létesített nyomdájának makettje, Medgyessy Ferenc - Huszár Gál szobra (1931)

 Debrecen címere

Bölcsőtől a koporsóig

A Debreceni Református Kollégiumban van egy csodaszép Egyházművészeti Kiállítás. Bölcsőtől a koporsóig tartó út református szertartásai, templomi tárgyakon keresztül. Olyan sok gyönyörűség volt itt. Lenyűgöztek a festett, faragott szószékek. Micsoda színek! Ez egy 18. századi szószék-korona Kispaládról.

Olyan csodákat is lehet látni, mint Csók István - Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre (Úrvacsora 1890) festménye. Nézzétek azt a hímzést és csipkét festve!

Csók István - Keresztelő (1902)

Különleges török hímzésű úrasztala terítő, melyet a hívek adományoztak a templomoknak. Az 1600-as években a debreceni vásárokban jelen voltak a török kereskedők, fegyverekkel, szőnyegekkel, textilekkel. Az oszmán iparművészet hatással volt a magyar hímzésre is, ekkor terjedt el a gránátalma, szegfű, tulipán, citrusfa motívuma.

Hazánk legszegényebb református községeiben is mesés bútorokkal, tárgyakkal díszítették az egyszerű és pici templomokat.

A kiállításon megcsodálhatóak a falusi asztalos mesterek remekei, a színes virágos bútorok, festett virágos kazettás mennyezet. A tákosi templom padjának másolata, amibe be is ülhettem. (Egy újabb hely Szabolcs-Szatmár-Beregben ahová el kell menni, hogy megnézhessem ezt a mezítlábas Notre Dame-nak is nevezett szépséget)

 Augsburgi bortartó kanna

Bánffy György, Erdély főkormányzója és felesége, Bethlen Klára ajándékozta a debreceni Kistemplomnak 1691-ben. A meseszép kannát csak addig használták, míg az adományozók éltek, mert a meztelen női alak ábrázolásától idegenkedtek. Az ezüst aranyozott kanna egy római mondát "A Szabin nők elrablását" jeleníti meg.

 

A híres debreceni oszlopos kannák első példányait Zólyomi Dávid, erdélyi főkapitány készíttette a seregeit élelmező cívis közösségnek. Az oszlopok a jeruzsálemi templomra utalnak.

A Nagytemplom régi orgonája (1868)

 Mózes-szék (19. század)

 Hűűűű, pont ilyen színekben képzelném el a hálószoba bútoromat!

A faragott fejfák formája, díszítése vidékenként változott. A fejfáról felismerhető volt az elhunyt neme, kora, vallása, foglalkozása, még a vagyoni helyzete is. A legismertebb a szatmárcsekei, csónakra emlékeztet. (balról a harmadik)

 Faragott sírfelirat, sírvers (epitáfium)

A debreceni Kistemplom skófiummal hímzett úrasztali terítője, patyolat, arany, ezüst hímzéssel és csipkével (1744) (Skófium jelentése arany vagy ezüst szál, patyolat a hímzés alapanyaga) Meseszép!

Kölcsey Ferenc 14 évig volt a kollégium diákja, a Himnusz első rézmetszetes kiadása, végrendelete, halotti leple is látható itt.

 

Folyt. köv....annyi, de annyi szépet láttam, sok minden újdonság volt számomra. Teljesen elmélyedhettem a nézelődésben, mivel egyedül voltam, egy látogató sem volt a turizmus világnapján!