2015. július 9., csütörtök

Szent István bölcsője

Szerencsénk volt, még épp elértük az utolsó 5 órakor induló tárlatot az Esztergomi Várban. Hárman alkottuk a csoportot.
Géza fejedelem kezdett itt palotát építeni a 10. században. Fia, István király, itt született, keresztelkedett és itt koronázták meg. A 11. században Esztergom a magyar királyság fővárosa volt, ezért nevezik Magyarország bölcsőjének is.
A mai várat III. Béla emeltette. 13. században az egész várhegyet az esztergomi érsek birtokolta. Anjou Károly uralkodása alatt indult virágzásnak.
I. Szulejmán török szultán 1543-ban elfoglalta a várat. 1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, a korszak legnagyobb reneszánsz költője. Majd sikerült visszafoglalni, de újból török kézre került, Sobieski János lengyel király 1683-ban történt felszabadításáig.
Török kori sírkövek
Belépés a várkápolnába, gyönyörű rózsaablakkal. Sajnos itt sem lehetett fotózni.
 A vár makettjei
Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobája, Studioló. A falat a négy erény 15. századi freskója díszíti, melyből a Mértékletesség nevezetűt Sandro Botticelli alkotásának tartják. Restaurálásuk jelenleg is folyik, fátyolfólián keresztül megnézhettük őket, de sajnos fotózni nem lehetett....na itt az ok a visszatérésre...talán két év múlva kész lesz.
 Kép forrása: Artmagazin
A négy sarkalatos erény: 1. Bölcsesség (Prudentia) könyvvel és kígyóval 2. Mértékletesség (Temperantia) vizes korsókkal, 3. Bátorság (Fortitudo)buzogánnyal és oszloppal 4. Igazságosság. (Justitia) mérleggel és karddal
Itt olvashatsz róla, nagyon érdekes........Boticelli freskók

Kilátás a Fehér toronyból 
Bazilika előtti Sötétkapu, mely a várhegy alatt épült alagút, a kanonoki házak és papnevelde közötti gyors megközelítést szolgálta. Az 1956-os esztergomi események fő helyszíne.
Előtte a Prímás pincerendszerben Bormúzeum található, még az 1800-as években alakították ki, a borok tárolásához. Innen lifttel lehet feljutni a Bazilikához

2015. július 7., kedd

Monumentális

Esztergom volt a következő állomás. Megnéztük országunk legnagyobb egyházi építményét, az Esztergomi Bazilikát.
CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE
 A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója.
Lenyűgöző méretek. 22 méter magas oszlopok. Európa ötödik legnagyobb bazilikája. (római Szent Péter-bazilika, londoni Szent Pál-katedrális, Kölni Dóm és Milánói Dóm után). Jelenleg Magyarország legmagasabb épülete (kupola magasság az altemplomtól 100 méter)
A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a klasszicista stílusú bazilikát 
Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint:
Rudnay Sándor  (1819-1831) coepit - elkezdte,
Kopácsy József (1838-1847) continuavit – folytatta,
Scitovszky János (1849-1866) consecravit – felszentelte,
Simor János (1867-1891) consummavit – befejezte.

Az altemplom ó-egyiptomi stílusban épült 1831-ben. Packh Jánost, az építés vezetőjét hét évvel később meggyilkolták.
Andreas Schrott angyalszobrai ( 1823)  Örök élet
 Utolsó itélet
Mikor lementem az altemplomba, és elsétáltam a hatalmas oszlopok között, nekem is az első gondolatom az egyiptomi Karnaki templom volt. 17 méter vastag falak.
Nagy Magyarország utolsó hercegprímásának, Csernoch János (1852-1827) monumentális síremléke (Zala György)
Mindszenty József érsek, bíboros, hazánk utolsó hercegprímásának sírboltja, emléktáblája. Holttestét 1991-ben Mariazellből hozták haza, II.János Pál pápa is látogatást tett itt.
Vitéz János humanista főpapunk sírköve (Mátyás királyunk nevelője)
1856-ban szentelték fel a templomot, jóval a befejezése előtt. Főoltárkép Michelangelo Grigoletti Mária mennybemenetelét ábrázolja
Bakócz-kápolna a 16.században épült. Bakócz Tamás Mátyás kedvelt embere volt, aki egyszerű sorból küzdötte fel magát az érsekségig. 1507-ben kezdte el építtetni saját sírkápolnáját süttői vörös márványból, az oltár carrarai fehér márvány. 1823-ban 1600 darabra szedve helyezték át ide a bazilika oldalkápolnájába. Magyarországi reneszánsz építészet egyetlen megmaradt alkotása.
Sajnos a kupolába senki nem volt hajlandó velem felmászni, 400 lépcső. Csak a panorámateremig mentünk fel (120 lépcső) Kilátás a Dunára és a Mária Valéria hídra szemben Szlovákia, Párkány
 Rudnay Sándor eredeti terve, melynek csak egyes részei valósultak meg

2015. július 4., szombat

Időutazás a 14-15. században

A várséta után lejöttünk a városba a Királyi Palotához, melyben a Mátyás Király Múzeum található.
A többiek inkább ebédelni indultak, a nagy melegben meghőköltek az újabb lépcsőhalmaz láttán.
Így barátnőmmel csak ketten tettünk időutazást a 14-15.században.

Bejárat a Palotába, hegytetőn a Fellegvár.
1934-ben Schulek Frigyes fia, János, egy véletlen folytán fedezte fel a palota romjait.
Kívülről csak sejteni lehet az egykori palota szépségét, mely középkori királyaink állandó székhelye, majd nyári rezidenciája volt egészen a török uralomig.
Ez az emeletes gótikus kerengő lenyűgöző, középen a vörösmárvány Herkules-kúttal.
Herkules-kút
A kút mestere Giovanni Dalmata, római szobrász. Ma már nem bor csordogál benne, mint Mátyás királyunk idejében. Sajnos csak rekonstrukció, az eredeti maradványai az egyik teremben láthatóak.  A gyermek Herkules hidrával küzd, feltehetően Mátyás törvénytelen fiára Corvin Jánosra utal.                                                                 
 Ismerős??? 
Ezer forintos bankjegyünk hátoldalán is ez látható
 
Folyosók, közlekedők, átjárók, így elsőre bonyolult labirintus szerűnek tűnt.
Függőkert, a középkorban is használt fűszer és gyógynövényekkel
Gyönyörű, reneszánsz emeleti loggia
 Ilyen lehetett itt az élet......
 Palotakápolna maradványai és a Visegrádi Madonna (1480)
 Sokat sejtető részletek.......
 Vörösmárvány oroszlános kút (1483) rekonstrukció
Kilátás a palotából, milyen közel a Duna! Évente itt rendezik a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat
Pincében kőtár, benne többek között az oroszlános kút maradványai