Szent István bölcsője

Szerencsénk volt, még épp elértük az utolsó 5 órakor induló tárlatot az Esztergomi Várban. Hárman alkottuk a csoportot.
Géza fejedelem kezdett itt palotát építeni a 10. században. Fia, István király, itt született, keresztelkedett és itt koronázták meg. A 11. században Esztergom a magyar királyság fővárosa volt, ezért nevezik Magyarország bölcsőjének is.

A mai várat III. Béla emeltette. 13. században az egész várhegyet az esztergomi érsek birtokolta. Anjou Károly uralkodása alatt indult virágzásnak.

I. Szulejmán török szultán 1543-ban elfoglalta a várat. 1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, a korszak legnagyobb reneszánsz költője. Majd sikerült visszafoglalni, de újból török kézre került, Sobieski János lengyel király 1683-ban történt felszabadításáig.

Török kori sírkövek

Belépés a várkápolnába, gyönyörű rózsaablakkal. Sajnos itt sem lehetett fotózni.

 A vár makettjei

Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobája, Studioló. A falat a négy erény 15. századi freskója díszíti, melyből a Mértékletesség nevezetűt Sandro Botticelli alkotásának tartják. Restaurálásuk jelenleg is folyik, fátyolfólián keresztül megnézhettük őket, de sajnos fotózni nem lehetett....na itt az ok a visszatérésre...talán két év múlva kész lesz.

 Kép forrása: Artmagazin

A négy sarkalatos erény: 1. Bölcsesség (Prudentia) könyvvel és kígyóval 2. Mértékletesség (Temperantia) vizes korsókkal, 3. Bátorság (Fortitudo)buzogánnyal és oszloppal 4. Igazságosság. (Justitia) mérleggel és karddal

Itt olvashatsz róla, nagyon érdekes........Boticelli freskók

Kilátás a Fehér toronyból 

Bazilika előtti Sötétkapu, mely a várhegy alatt épült alagút, a kanonoki házak és papnevelde közötti gyors megközelítést szolgálta. Az 1956-os esztergomi események fő helyszíne.

Előtte a Prímás pincerendszerben Bormúzeum található, még az 1800-as években alakították ki, a borok tárolásához. Innen lifttel lehet feljutni a Bazilikához

Monumentális

Esztergom volt a következő állomás. Megnéztük országunk legnagyobb egyházi építményét, az Esztergomi Bazilikát.

CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE, 

 A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója.

Lenyűgöző méretek. 22 méter magas oszlopok. Európa ötödik legnagyobb bazilikája. (római Szent Péter-bazilika, londoni Szent Pál-katedrális, Kölni Dóm és Milánói Dóm után). Jelenleg Magyarország legmagasabb épülete (kupola magasság az altemplomtól 100 méter)

A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a klasszicista stílusú bazilikát 

Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint:

Rudnay Sándor  (1819-1831) coepit - elkezdte,

Kopácsy József (1838-1847) continuavit – folytatta,

Scitovszky János (1849-1866) consecravit – felszentelte,

Simor János (1867-1891) consummavit – befejezte.

Az altemplom ó-egyiptomi stílusban épült 1831-ben. Packh Jánost, az építés vezetőjét hét évvel később meggyilkolták.

Andreas Schrott angyalszobrai ( 1823)  Örök élet

 Utolsó itélet

Mikor lementem az altemplomba, és elsétáltam a hatalmas oszlopok között, nekem is az első gondolatom az egyiptomi Karnaki templom volt. 17 méter vastag falak.

Nagy Magyarország utolsó hercegprímásának, Csernoch János (1852-1827) monumentális síremléke (Zala György)

Mindszenty József érsek, bíboros, hazánk utolsó hercegprímásának sírboltja, emléktáblája. Holttestét 1991-ben Mariazellből hozták haza, II.János Pál pápa is látogatást tett itt.

Vitéz János humanista főpapunk sírköve (Mátyás királyunk nevelője)

1856-ban szentelték fel a templomot, jóval a befejezése előtt. Főoltárkép Michelangelo Grigoletti Mária mennybemenetelét ábrázolja

Bakócz-kápolna a 16.században épült. Bakócz Tamás Mátyás kedvelt embere volt, aki egyszerű sorból küzdötte fel magát az érsekségig. 1507-ben kezdte el építtetni saját sírkápolnáját süttői vörös márványból, az oltár carrarai fehér márvány. 1823-ban 1600 darabra szedve helyezték át ide a bazilika oldalkápolnájába. Magyarországi reneszánsz építészet egyetlen megmaradt alkotása.

Sajnos a kupolába senki nem volt hajlandó velem felmászni, 400 lépcső. Csak a panorámateremig mentünk fel (120 lépcső) Kilátás a Dunára és a Mária Valéria hídra szemben Szlovákia, Párkány

 Rudnay Sándor eredeti terve, melynek csak egyes részei valósultak meg

Időutazás a 14-15. században

A várséta után lejöttünk a városba a Királyi Palotához, melyben a Mátyás Király Múzeum található.
A többiek inkább ebédelni indultak, a nagy melegben meghőköltek az újabb lépcsőhalmaz láttán.
Így barátnőmmel csak ketten tettünk időutazást a 14-15.században.

Bejárat a Palotába, hegytetőn a Fellegvár.

1934-ben Schulek Frigyes fia, János, egy véletlen folytán fedezte fel a palota romjait.

Kívülről csak sejteni lehet az egykori palota szépségét, mely középkori királyaink állandó székhelye, majd nyári rezidenciája volt egészen a török uralomig.

Ez az emeletes gótikus kerengő lenyűgöző, középen a vörösmárvány Herkules-kúttal.

Herkules-kút

A kút mestere Giovanni Dalmata, római szobrász. Ma már nem bor csordogál benne, mint Mátyás királyunk idejében. Sajnos csak rekonstrukció, az eredeti maradványai az egyik teremben láthatóak.  A gyermek Herkules hidrával küzd, feltehetően Mátyás törvénytelen fiára Corvin Jánosra utal.                                                                 

 Ismerős??? 

Ezer forintos bankjegyünk hátoldalán is ez látható

 

Folyosók, közlekedők, átjárók, így elsőre bonyolult labirintus szerűnek tűnt.

Függőkert, a középkorban is használt fűszer és gyógynövényekkel

Gyönyörű, reneszánsz emeleti loggia

 Ilyen lehetett itt az élet......

 Palotakápolna maradványai és a Visegrádi Madonna (1480)

 Sokat sejtető részletek.......

 Vörösmárvány oroszlános kút (1483) rekonstrukció

Kilátás a palotából, milyen közel a Duna! Évente itt rendezik a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat

Pincében kőtár, benne többek között az oroszlános kút maradványai