Mesebeli hely 1

Bory-várban jártunk Székesfehérváron. Imádtam ezt a helyet. Csodás tavaszi nap volt. Kattogtattam a fotómasinámat és gyönyörködtem. Alig bírtam tőle elszakadni. Csak mentem körbe-körbe, kint és bent, termekben, teraszokon, kertben, felmásztam a tornyokba, álmélkodtam. Közben csodáltam a hitvesi szerelem megnyilvánulásait. A gyönyörű feleség, úton-útfélen felbukkanó képmását, szobor vagy festmény alakban. Milyen jó lehet ilyen nagyon szeretve lenni........ 

 

Itt a kövek tényleg beszélnek

30 méter magas vár. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak. Csodálatos kert, park. A vár 1974-től látogatható.

Bory Jenő 1912-ben vásárolt egy kis présházat a Székesfehérvár mellett található Mária-völgyben. Kezdetben a nyári szünetet töltötték itt a családjával. Később, 1923-ban kezdett neki a vár építésének tervek nélkül. 40 nyáron keresztül építette (tanár ember lévén). Az építmény a helyszínen nyerte el végleges formáját, maga építette a falakat, csak néhány munkás segített neki. A vár minden szegletéből sugárzik a hitvesi szerelem, a családszeretet, hazaszeretet, és a hit. A történelmi nagyjaink, művészeink szobrai között bolyongva csodáltuk ezt a géniuszt, aki ennyi szépséggel örvendeztetett meg bennünket.

A vár egyben kiállítóhely is, ahol saját alkotásai mellett, imádott festőművész felesége, Komócsin Ilona festményei és kortárs művészek képei, szobrai is láthatóak.

Elefánt udvar

A vár a Guinness-rekordok könyvében is szerepel, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga, saját két kezével felépített.

Folyt.köv...mert ezt a sok szépséget nem lehet egy szuszra bemutatni :))

Séta a hídon

Már régebben elhatároztam, hogy Budapest minden hídján átgyalogolok. Ahogy kijöttem a Sziklatemplomból gyönyörű kilátás volt a Szabadság hídra. Május elseje volt, sok sétáló ember. Így nekivágtam.

1896-ban adták át, Ferencz József is jelen volt a hídavatáson, ő verte be az utolsó szegecset, tiszteletére róla nevezték el a főváros harmadik hídját. 1945-ben a németek felrobbantották. Ideiglenesen pontonhidat készítettek helyette, amit elsodort a jégzajlás. 1946-ban újjáépítették. Budapest legrövidebb hídja.

Hegy belsejében....

Azon a bizonyos május elsejei hosszú hétvégén, végre eljutottam a Sziklatemplomba is. Nagynéném hívta fel rá a figyelmemet. Végigszaladtuk a Budai korzót, hogy lássunk valamit a Nagy Futamból, egy picit láttunk is. Nagy volt a tömeg mindenütt. A fiam repült külföldre, így a férjem és ő siettek a reptérre. Én meg kihasználtam a lehetőséget és bementem a pálosok eme különleges templomába.
A Szent Iván-barlangból a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Lourdes-i barlanghoz hasonló kegyhelyet hoztak létre, és a pálosoknak ajánlották, akik ekkor már 150 esztendeje száműzetésben éltek. Az imahely terveit dr. Lux Kálmán készítette, az 1931-ig tartó építkezést Weichinger Károly vezette. A pálosok Lengyelországból való visszatérésük után, 1934 májusában vehették birtokba új otthonukat.

A visszatérést követő rövid, békés időszak után, 1950-ben újabb üldöztetések kezdődtek. A Sziklatemplom átvészelte ugyan a második világégést és Budapest ostromát, de a kommunista diktatúra 40 évre betiltotta a szerzetesrend működését.
1951. húsvét hétfőjén az ÁVH betört a templomba, a szerzeteseket elhurcolták, börtönbe vetették, megkínozták és sokukat ki is végezték. A berendezést szétverték, a kegytárgyakat elpusztították, a templom bejáratát néhány év múlva egy vaskos betonfallal zárták el.
A Sziklatemplom területén ezt követően karsztvíz-megfigyelő állomás működött, a kolostorban pedig az Állami Balettintézet vidéki növendékeit helyezték el.
1989-ben a pálosok visszakapták templomukat, majd 1990-ben a kolostorukat is. 1992-ben lebontották a bejáratot lezáró 2 méter vastag betonfalat, annak egy darabját azonban megőrizték, és szomorú mementóként a külső vasrács mellett helyezték el.
Sziklatemplommal szemben Kő Pál - Szent István király szobra (2001)

A bejárat, a régi Szent Iván - barlang. Szent Iván egy remete volt, akihez gyógyulni vágyók jártak

Mindszenty József bíboros reliefje. 

A kommunista diktatúra éveiben börtönt és nagyon sok kínzást kellett elszenvednie. Nem sokkal a templom bezárása előtt százezer zarándok hallgatta itt szavait.

A templomba lejutva télen-nyáron 20 fok körüli a hőmérséklet, a forrásvizek miatt. A jelenlegi templomot mesterségesen alkották meg a hegy gyomrában.

Szűzanya Szent Koronával

A templomot Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. Kis Jézus nem Mária karján ül, hanem a szoknyája mellett áll, és az országalmát édesanyjának nyújtja. Az alkotó ezzel fejezte ki, hogy Szt. István első magyar király Isten akaratát teljesítette, amikor halála előtt a Szent Koronát, és vele együtt az egész Magyar nemzetet a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. A Szűzanya felső ruhája, két egymással szembeforduló galambból áll. Majzik Mária keramikus munkája. (Ismerős név, majd megmondjátok, hogy lehet-e családi kapcsolat ?)

Szent Pál, a pálosok védőszentje, az első remete.

Hollóval, mely egy darab kenyeret tart a csőrében, és az oroszlánnal. (Címerükben is visszaköszönő jelképek) Itt olvashattok a Pálos rendről.... 

Lengyel kápolna

A II. világháborúban a templomban menedéket kapó lengyel emberek a háború végét várták, hogy hazájukba visszatérhessenek. A lengyel és a magyar nép baráti kapcsolata is megnyilvánul itt. A Pálos Rend nagyon sokat köszönhet a lengyeleknek, hisz II. József rendelete után, mellyel betiltotta működésüket, a majdnem kihalásra ítélt rendet ők tartották életben, és segítették az újbóli megtelepedését magyar földön.

A lengyel kápolna korlátja, a két nemzet címerét, összefogja a középen lévő harmadik, a pálos címer

 Jagello-sasból kialakított oltár, középen a czestochowai Fekete Madonna másolatával

A kis kápolna egyik mélyedésében az auschwitzi haláltáborban meggyilkolt, lengyel minorita szerzetespap reliefje látható. Szent Maximilian Kolbe egy családapa helyett vállalta a haláltábor szörnyű kivégzését, az éhhalált. Az édesapa túlélte a háborút, hazatérhetett négy gyermekéhez. 1971-ben pedig, családjával együtt részt vett megmentője boldoggá avatásán. (Majzik Mária alkotása)

 Szent Erzsébet

kezében a kenyér rózsává változik

 A templom főhajója

 A feszületet Szerváciusz István faragóművész készítette hársfából.

Szent Gellért domborműve. 

Majzik Mária keramikus, nem a megszokott módon, mint püspököt ábrázolta Gellértet, hanem, mint egyszerű remetét, aki a feszület előtt imádkozik.

A thot-hegyi kopt szentély másolata, mely fölött Remete Szent Pál csontereklyéje látható. 

A templomban található kovácsoltvas díszítések Pölöskei József ötvösművész munkái.

Fatimai engesztelő szobor

Szent István terem