A Szent Iván-barlangból a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Lourdes-i barlanghoz hasonló kegyhelyet hoztak létre, és a pálosoknak ajánlották, akik ekkor már 150 esztendeje száműzetésben éltek. Az imahely terveit dr. Lux Kálmán készítette, az 1931-ig tartó építkezést Weichinger Károly vezette. A pálosok Lengyelországból való visszatérésük után, 1934 májusában vehették birtokba új otthonukat.
1951. húsvét hétfőjén az ÁVH betört a templomba, a szerzeteseket elhurcolták, börtönbe vetették, megkínozták és sokukat ki is végezték. A berendezést szétverték, a kegytárgyakat elpusztították, a templom bejáratát néhány év múlva egy vaskos betonfallal zárták el.
A Sziklatemplom területén ezt követően karsztvíz-megfigyelő állomás működött, a kolostorban pedig az Állami Balettintézet vidéki növendékeit helyezték el.
1989-ben a pálosok visszakapták templomukat, majd 1990-ben a kolostorukat is. 1992-ben lebontották a bejáratot lezáró 2 méter vastag betonfalat, annak egy darabját azonban megőrizték, és szomorú mementóként a külső vasrács mellett helyezték el.
Sziklatemplommal szemben Kő Pál - Szent István király szobra (2001)
A bejárat, a régi Szent Iván - barlang. Szent Iván egy remete volt, akihez gyógyulni vágyók jártak
Mindszenty József bíboros reliefje.
A kommunista diktatúra éveiben börtönt és nagyon sok kínzást kellett elszenvednie. Nem sokkal a templom bezárása előtt százezer zarándok
hallgatta itt szavait.
A templomba lejutva télen-nyáron 20 fok körüli a hőmérséklet, a forrásvizek miatt. A jelenlegi templomot mesterségesen alkották meg a hegy gyomrában.
Szűzanya Szent Koronával
A templomot Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. Kis Jézus nem Mária
karján ül, hanem a szoknyája mellett áll, és az országalmát édesanyjának
nyújtja. Az alkotó ezzel fejezte ki, hogy Szt. István első magyar király
Isten akaratát teljesítette, amikor halála előtt a Szent Koronát, és
vele együtt az egész Magyar nemzetet a Boldogasszony oltalmába
ajánlotta. A Szűzanya felső
ruhája, két egymással szembeforduló galambból áll. Majzik Mária keramikus munkája. (Ismerős név, majd megmondjátok, hogy lehet-e családi kapcsolat ?)
Szent Pál, a pálosok védőszentje, az első remete.
Hollóval, mely egy darab kenyeret tart a csőrében, és az oroszlánnal. (Címerükben is visszaköszönő jelképek) Itt olvashattok a Pálos rendről....
Lengyel kápolna
A II. világháborúban a templomban menedéket kapó lengyel emberek a háború végét várták, hogy hazájukba visszatérhessenek. A lengyel és a magyar nép baráti kapcsolata is megnyilvánul itt. A Pálos Rend nagyon sokat köszönhet a lengyeleknek, hisz II.
József rendelete után, mellyel betiltotta működésüket, a majdnem
kihalásra ítélt rendet ők tartották életben, és segítették az újbóli
megtelepedését magyar földön.
A lengyel kápolna korlátja, a két nemzet címerét, összefogja a középen lévő harmadik, a
pálos címer
Szent Erzsébet
kezében a kenyér rózsává változik
A templom főhajója
A feszületet Szerváciusz István faragóművész készítette hársfából.
Szent Gellért domborműve.
Majzik Mária keramikus, nem a megszokott módon, mint püspököt
ábrázolta Gellértet, hanem, mint egyszerű remetét, aki a feszület előtt imádkozik.
A thot-hegyi kopt szentély másolata, mely fölött Remete Szent Pál csontereklyéje látható.
A templomban található kovácsoltvas díszítések Pölöskei József ötvösművész munkái.
Fatimai engesztelő szobor
Szent István terem
