Kastélytúra 3.

L' Huillier-Coburg Kastély (Edelény)

Szerelem első látásra. Ez a kastély egy csoda. Ki gondolná, hogy Miskolc mellett egy kis városban, - eddig alig hallottam róla - ez a szépség áll. A kastélyt csoportosan, idegenvezetővel lehet bejárni. Kezdetként rögtön egy tündéri kosztümös film 3D-ben, melyben a kastély lakóinak és festőjének életébe nyerhetünk bepillantást.

L' Huillier az edelényi birtokot II. Rákóczi Ferenctől ötezer rajnai forintért, zálogba kapta 1700-ban. 1716-ban kezdte a kastély építését. Az építtető gróf halála után felesége, Marie Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be. (Tervezője máig ismeretlen)

A kastély főhomlokzata az itáliai barokk palotákat idézi, a két szélső torony viszont várépítészetre utal.

A kastély fénykora 1730-1820

Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb átalakításokat.
Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre (Ferus) szállt a birtok. Miután 1820-ban örökösök nélkül hunyt el a birtok és a kastély visszaszármazott a királyi kamarára

Ludmilla és férje egy vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízták meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el. Ezek a kastély legértékesebb részét képezik. 

3D film részlet (kattints)

 Kézcsók jelenet

Baloldalon egy cigány asszony talán Czinka Panna, aki a környéken lakott. (Nyakán egy nagy daganat volt, ebből következtetnek rá, hogy őt ábrázolja)

Hintázó (ez a kastély logója)

 Korabeli társasági élet jelenetei

Tetvészkedés :))

 Virágminták, egyedi aranydíszítéssel
A 3D film szerint Ferus adta az ötletet Liebnek az arany csíkozásra.

Mesés kályhák

 Paplyuk

A kályhákat hátulról fűtötték, ezek egészen nagyok. Nevét a keresztényüldözés idején kapta, ide bújtatták a papokat.

Kápolna

Itt található ifjabb Dessewffy Ferenc síremléke, melyet a régi katolikus temetőben találtak meg összetörve, és a restaurálás után itt helyeztek el. A sírjában talált tárgyak

Díszterem

183 négyzetméter, 9 m magas

Családfa helyett cselédfa :))

A kastély makettje

A kastély felújításának legnagyobb szenzációja az a befalazott ablak volt, ami itt került elő. Ez ugyanis az egyetlen olyan asztalosszerkezet, amelyik a kastély fénykorából, vagyis 1820 előttről való. Az eredeti vasalatok és a korabeli üvegezés is megmaradt ezen az ablakon.

Ludmillát is fiúsították, tehát Mária Terézia királynő, férfi örökösöket megillető jogokkal ruházta fel azért, hogy a családi vagyont örökölhesse. A grófnő 1775-ben társadalmi rangja csúcsára ért, amikor Mária Terézia királynő felvette őt a Csillagkereszt Rendbe.
A rendbe csak olyan férjes asszonyokat vagy özvegyeket vettek fel, akik őspróbát tettek, vagyis nyolc apai és négy anyai nemesi őst igazoltak. A tagok jótékonykodásra és a szenvedőkkel való törődésre, illetve a vallás szolgálatára kötelezték el magukat.

Ferus eredeti rajza a kastélyról

A Coburg-korszak (1831–1928)

A német Szász–Coburg–Gotha hercegi családból származó Ferdinánd herceg, császári királyi altábornagy 1831-ben megvásárolta és hitbizománnyá alakította az edelényi uradalmat. A kastély földszintjének egy részét már 1861-ben bérbe adták a járásbíróság céljaira. Az épület időközben lassú pusztulásnak indult. 1909-re az épület már olyan állapotba került, hogy elodázhatatlanná vált egy felújítás, amit Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között végeztek el.

A ma is látható kovácsoltvas kapukat, a bécsi Belvedere kapujának mintájára ekkor készítette Mátrai Zoltán kovácsmester, a leghíresebb korabeli műkovács,
A kastélyra a kornak megfelelő, a barokkot utánzó, úgynevezett neobarokk kiegészítések kerültek. 1912-ben a Bódvavölgyi Bányatársaságnak bérbe adták a kastély egyes részeit, köztük a kápolnát is. A bányatársaság ez utóbbit 1921-ben önhatalmúlag megszüntette és lakásokat alakított ki. Közel százévnyi Coburg-birtoklás után, 1928-ban a kastély végleg a magyar állam tulajdonába került.

 
Állami tulajdon (1928)

Különböző hivatalokat, lakásokat alakítottak ki benne. A II. világháború pusztítása sem kímélte az edelényi kastélyt. 1945-ben a szovjet parancsnokság költözött az épületbe. Az értékes falképekben a 20. századi rongálások után az állandó, súlyos beázások okozták a legnagyobb károkat.
2009-2014-ben újjászületett a kastély és a kastélysziget (5,1 ha park)

 Mindez a szépség a Bódva partján. (Milyen sáros!)

Dessewffy Ferenc (Ferus) Facebook oldala :))

Nézelődés

Munkánk Miskolcra szólított bennünket. Így újabb látnivalóval lettem gazdagabb, melyekre férjem hívta fel figyelmemet.

Kakas-templom
(Belvárosi református templom 1786 - 1806)

Rábel Károly építette késő barokk stílusban, a 68 m magas toronysisak Wieser Ferenc munkája

Lévay József szobor Borsodi Bindász Dezső 1934-ben készült alkotása.
Lévay József költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az 1848-49-es szabadságharc idején Szemere Bertalan írnoka. Később tanító a miskolci református gimnáziumban, majd 1860-tól Borsod megye alispánja.

Zárt ajtók

Borzasztó, hogy minden templom zárva van, és csak mise idején látogatható.

 Deák Ferenc 1925-ben felavatott szobra Gárdos Aladár alkotása. 

A bronz főalak mellett haraszti mészkőből készült, a nemzetet szimbolizáló női alak lobogóval.

Erdészeti Igazgatóság, a lőcsei Thurzó-ház mintájára, 1927-ben Lehoczky György tervei alapján kezdték építeni, majd Papp Sándor építész 1929-ben fejezte be. 1939-ben bővítették, 1995-ben felújították. Graffito képek díszítik

(Graffito - díszítő eljárás, melyben az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe.)

 Összehasonlításul a lőcsei Thurzó-ház

(kép forrása: slovakia travel)

Patróna Hungariae (Betlen Gyula 1929)

A fülkében lévő szobrot nem találták meg, ezért Kovács István és felesége miskolci kőszobrászok alkották újra, fényképek alapján.

Szent István király 1038. október 8-án, Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját s országát, azóta Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük Szűz Máriát.
Tövisbokorral átfont címer Trianonra utal.

A Turul lábánál

Többször elmentünk már a Turul mellett Szikszóra tartván. Most végre volt időnk közelebbről megcsodálni.

 .

 34. gyalogezred emlékoszlopa

Az ezredet Mária Terézia alapította 1753-ban. Az I. Világháborúban ide sorozták be a borsodi és abaúji fiatalokat, a vérzivataros időkben hősiesen küzdöttek, és haltak ezerszám hősi halált. 

A harcokban elesett bajtársaik emlékére állították a túlélők.

1931-ben József királyi herceg avatta fel, a régi Borsod és Abaúj határán. 

Ligeti Miklós szobrász készítette a több, mint 12 méter magas emlékművet, talapzatán az ezred címere.

Az ötvenes években eltávolították, és a Megyeháza pincéjében tárolták, ahonnan eltűnt. 1990-ben kerülhetett vissza régi helyére a Pócsik István által készített Turul.

Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.

Új szabadtéri

Felújították a Nagyerdő békás tó körüli részét. Szép lett, remélem nem járják nagyon össze az éppen most növögető füvet, talán valami zsinórral nem ártott volna körülvenni.

A szabadtéri színpadot is átépítették. Fiatalkoromban jártam itt koncerteken. Szuper, hogy a nézőtérnek nagy a lejtése, mindenünnen jól lehet látni.
Az Anconai szerelmesek című zenés komédiát néztük meg, a Turay Ida Színház előadásában. Helyszín egy dél-olasz városka, Ancona terecskéje. Vidám este volt, a hetvenes évek olasz slágereivel. Még az sem vette el nagyon a kedvünket, hogy szemerkélt az eső és esernyő alatt néztük meg a darab második felvonását. Gálvölgyi János rendezte. Számomra ismert szereplők Keresztes Ildikó (remek volt), Nemcsák Károly.

Kastélytúra 2

Bakancslistám egyik pontja kihúzva. 

Jártam a gödöllői Grassalkovich kastélyban!!

- 1735 körül kezdte építtetni Grassalkovich I. Antal gróf (1694–1771). Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára. 
- 1867-ben a magyar állam által megvásárolt, és felújított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel, a vadászati szezonban tartózkodott Gödöllőn. 
- 1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működött.
- A II. világháborúban az  épület  nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították.
- 1945-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig 1958-ban szociális otthon kapott helyet.
- 1996-ban nyílt meg az első kiállítás, azóta is bővült újabb felújított részekkel.

Grassalkovichok korát 6 terem idézi meg.

 Kápolna a kastélyhoz építve

Grassalkovich I. Antaltnak fontos szerepe volt Mária Terézia trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború (1740–48) idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki. Az udvarnál betöltött legfontosabb szerepköre a Magyar Kamara elnöki tisztsége

 Hűen helyreállított királyi lakosztályok

Koronázási kisterem

Andrássy Gyula gróf

Koronázási szertartás

Eduard von Engerth osztrák történeti festő (1872)

 Ferencz József dolgozószobája, a falon Sissi képe

Szalon

Benczúr Gyula tanítványa: Millenniumi hódolat (1915)

 Rokokó stílusú díszterem, bálok, fogadások, koncertek helyszíne.

165 négyzetméter, 9,3 m magas, a bejárat felett rejtett zeneterem

 Sissi lakosztálya

 Kedvenc virága után ibolyaszínben

Mária Terézia portré

Daniel Schmidelli magyar királynőként ábrázolta, a magyar koronázási jelvényekkel

Zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál

70 évig a Nemzeti Galéria pincéjében porosodott ez a gyönyörű festmény.

Végre két év restaurálás során méltó helyre került.

Ferenczy Ida felolvasónő lakosztályában rendezték be az Erzsébet emlékkiállítást.

A kastély 20 századi története a 2010-ben átadott Gizella-szárnyban elevenedik meg.

Itt volt a királyi gyermekek (Rudolf trónörökös, Gizella főhercegnő és Mária Valéria főhercegnő)

lakosztálya

Hetven éve nem látott remekművet állított ki a Gödöllői Királyi Kastély: az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című monumentális Zichy Mihály-alkotást tekinthetik meg a látogatók. A kép két olyan ember találkozását örökítette meg, akik a Habsburgok és a magyarok történelmi kiegyezésében fontos szerepet játszottak. A nemzet fájdalmában osztozó királyné tettével vigaszt nyújtott és hitet adott a gyászoló nemzetnek. - See more at: http://archivum.magyarhirlap.hu/muveszettorteneti-kuriozum-a-godolloi-kiralyi-kastelyban#sthash.MVu7J1ND.dpuf

Évtizedeken át a Magyar Nemzeti Múzeum raktárában hengerelve tárolták Zichy Mihály alkotását, az Erzsébet Királyné Deák Ferenc ravatalánál című, rossz állapotú monumentális olajfestményt. A Gödöllői Királyi Kastély kezdeményezésére a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) több mint kétmillió forintos támogatásával mostanra elkészültek a négy és félszer három és fél méteres festmény restaurálásával, a történelmi és művészettörténeti kuriózumnak számító kép több mint egy hete eredeti szépségében látható a kastély Habsburg képgalériájának bevezető termében. - See more at: http://archivum.magyarhirlap.hu/muveszettorteneti-kuriozum-a-godolloi-kiralyi-kastelyban#sthash.MVu7J1ND.dpuf

Hetven éve nem látott remekművet állított ki a Gödöllői Királyi Kastély: az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című monumentális Zichy Mihály-alkotást tekinthetik meg a látogatók. A kép két olyan ember találkozását örökítette meg, akik a Habsburgok és a magyarok történelmi kiegyezésében fontos szerepet játszottak. A nemzet fájdalmában osztozó királyné tettével vigaszt nyújtott és hitet adott a gyászoló nemzetnek. - See more at: http://archivum.magyarhirlap.hu/muveszettorteneti-kuriozum-a-godolloi-kiralyi-kastelyban#sthash.MVu7J1ND.dpuf

Kastélykert 

 Lovarda épülete

„Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsizhatok egyedül!" - írta Erzsébet édesanyjának Gödöllőről.

Mária Terézia szobra

Még felújításra váró épületszárny

 

Mindig van valami ok, hogy visszatérjek.

Most például nem láthattuk a színháztermet, lovardát és a Horthy-bunkert.

Szépen felújított kastély, történelmünk egy része hűen elevenedik itt meg. 

Tündéri apró ajándéktárgyakat lehet venni, ami Sissivel kapcsolatos. (Finom illatos ibolya szappant is :)))