Útközben Portó felé ejtettünk még egy kitérőt.
Megnéztük Coimbrát, az egyetemvárost (1139-1395 között az ország fővárosa)
Van egy portugál mondás, amely így szól:
"Porto dolgozik, Coimbra tanul, Braga imádkozik, Lisszabon szórakozik"
Ebből le lehet vonni némi következtetést. Tény és való, hogy mivel nyári szünidő volt, ebből a nagy tanulásból nem sokat éreztünk, bár kíváncsi lettem volna rá, mert állítólag itt még a diákok hordják a fekete talárt (nehezen tudom elképzelni, talán vizsgák vagy diploma kiosztók alkalmával) Híres ünnepségük májusban a szalagégetés.
A falak közé zárt óváros keskeny sikátorok labirintusa.
Felkapaszkodtunk az egyetem közelébe. Először itt szembesültünk (helyesebben a fiam, aki végig nagyon ügyes sofőrünk volt) azzal, hogy milyen egy olyan utcán autózni, ahol pár cm-re vannak a falak, és a kézifék, kuplung állandó játékára van szükség elindulásnál és megállásnál, mert olyan meredekek az utcák, nem ritkán éles kanyarokkal is megtoldva.
Kissé nehézkes volt a nézelődés, mivel a kocsi tömve volt bőröndjeinkkel, nem mertük az autót magára hagyni, mivel elég sok elrettentő kocsifeltörésről hallottunk, így kettesével néztük meg a látnivalókat. Előbb a fiúk, majd mi. A fiúk az egyik kis téren remek szendvicsezőt találtak, ahol csillapíthatták étvágyukat, mert a repülőn kapott reggeli nem volt valami fényes.
Útközben megnéztük a régi katedrálist Sé Velcha. 1162-82 között épült. Ez egy komor, erődszerű épület, mely a román stílus jegyeit hordozza magán.
Majd tovább kanyarogva, elértük a Sé Nova-t (Új katedrálist), épült barokk stílusban, 1598-1640 között, 1772-től székesegyház.
Egy kis sétával bejártuk az egész egyetemet, jogi, orvosi, vegyész és még ki tudja milyen karok épületeit, míg rábukkantunk a dombtetőn a régi belső térre. Kiemelkedő építménye a barokk óratorony, a diákok csak kecskének becézik (a harangszó szólította a diákokat munkára, amelyet ők csak mekegésnek véltek)
III. János szobra, aki 1537-ben a korábbi királyi rezidenciát az egyetem rendelkezésére bocsájtotta.
Itt áll a Biblioteca Joanina (fényűző barokk könyvtár) három pompás 18. századi terme,
V. János idejében épült, minden felület tömve aranyozott fafaragványokkal és keleties motívumokkal, fent galéria. A polcokon 300 ezer régi kötet sorakozik. Az alagsorban a könyvtár folytatódik és itt lehet a könyveket kikölcsönözni és olvasgatni.
Sala Grande dos Actos, árkádos épületében zajlottak a díszdoktorrá avatások és az egyetemi ünnepségek.
Megnéztük Coimbrát, az egyetemvárost (1139-1395 között az ország fővárosa)
Van egy portugál mondás, amely így szól:
"Porto dolgozik, Coimbra tanul, Braga imádkozik, Lisszabon szórakozik"
Ebből le lehet vonni némi következtetést. Tény és való, hogy mivel nyári szünidő volt, ebből a nagy tanulásból nem sokat éreztünk, bár kíváncsi lettem volna rá, mert állítólag itt még a diákok hordják a fekete talárt (nehezen tudom elképzelni, talán vizsgák vagy diploma kiosztók alkalmával) Híres ünnepségük májusban a szalagégetés.
A falak közé zárt óváros keskeny sikátorok labirintusa.
Felkapaszkodtunk az egyetem közelébe. Először itt szembesültünk (helyesebben a fiam, aki végig nagyon ügyes sofőrünk volt) azzal, hogy milyen egy olyan utcán autózni, ahol pár cm-re vannak a falak, és a kézifék, kuplung állandó játékára van szükség elindulásnál és megállásnál, mert olyan meredekek az utcák, nem ritkán éles kanyarokkal is megtoldva.
Útközben megnéztük a régi katedrálist Sé Velcha. 1162-82 között épült. Ez egy komor, erődszerű épület, mely a román stílus jegyeit hordozza magán.
Majd tovább kanyarogva, elértük a Sé Nova-t (Új katedrálist), épült barokk stílusban, 1598-1640 között, 1772-től székesegyház.
Egy kis sétával bejártuk az egész egyetemet, jogi, orvosi, vegyész és még ki tudja milyen karok épületeit, míg rábukkantunk a dombtetőn a régi belső térre. Kiemelkedő építménye a barokk óratorony, a diákok csak kecskének becézik (a harangszó szólította a diákokat munkára, amelyet ők csak mekegésnek véltek)
 |
| Porta Férrea (Vaskapu) bejárat a régi egyetem épületeihez |
 |
| Belső udvar, még III. János óriási méretű szobra is eltörpül |
 |
| "Kecske-torony" |
Itt áll a Biblioteca Joanina (fényűző barokk könyvtár) három pompás 18. századi terme,
V. János idejében épült, minden felület tömve aranyozott fafaragványokkal és keleties motívumokkal, fent galéria. A polcokon 300 ezer régi kötet sorakozik. Az alagsorban a könyvtár folytatódik és itt lehet a könyveket kikölcsönözni és olvasgatni.
Sala Grande dos Actos, árkádos épületében zajlottak a díszdoktorrá avatások és az egyetemi ünnepségek.
Gyönyörű kilátás a városra
és a Mondego folyóra
