Szecska

Bevallom még nem jártam a Széchenyi Fürdőben. Pesti szleng nevén a "Szecskában." Most is csak körbesétáltam és bekukkantottam a bejáratokon. Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma, melynek gyógyvize 1246 méter mélyről 76 °C hőmérsékleten érkezik a felszínre. 

Czigler Győző tervei alapján épült, de Czigler 1905-ben meghalt, műve tényleges felépítését közvetlen munkatársai, Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányították. 1913-ban nyílt meg. Az épület Városligetre néző délkeleti szárnya klasszicista stílusú, legtöbb eleme azonban inkább neoreneszánsz. 

Czigler-szárny, a fürdő legrégebbi, 1913-ban átadott része.  Ez a szárny ad otthont a legtöbb hagyományos termálmedencének. Kupola csarnokáról külön részben írok.

Francsek-szárny, az 1920-as évek végén épült, Francsek Imre által tervezett bővítés. Ennek a szárnynak a megépítésével vált a fürdő azzá a hatalmas komplexummá, amit ma ismerünk. Ezen a részen találhatóak további gyógyvizes medencék és kezelőhelyiségek.

Központi uszoda, a két szárny által közrefogott uszoda és a híres, nyitott élménymedencék, valamint a kör alakú, látványos szabadtéri termálmedencék területe. A gyógyfürdő 1927-ben történő bővítésével elérte jelenlegi méretét. 

4 Triton-szobor mindegyike más-más alkotó nevéhez kötődik, Vastagh György, Bezerédy Gyula, Lányi Dezső és Szentgyörgyi István. 

(Tritón a görög mitológiában Poszeidón tengeristen és Amphitrité fia, félig ember, félig hal tengeri istenség.)

Az épület külső és belső díszítésében fontos szerepet kapott a vízhez kapcsolódó motívumok alkalmazása. Stilizált vízi szörnyek, kagylók, halak, sellők az épület külső díszein is megtalálhatóak.

1998 és 2006 között zajló felújítás során minden medence megújult, a strandmedencék vízforgatóval, a gyógymedencék korszerű hidraulikai berendezésekkel lettek ellátva. Három részből, gyógyfürdőből, uszodából és nappali kórházból áll. 3 kültéri és 15 beltéri medencével, szaunákkal, gőzfürdővel rendelkezik.

Hasonlóan a Gellért gyógyfürdő termál részlegéhez a Széchenyi fürdő is tükrözött szerkezetű,  ugyanazok a medencék találhatók meg az épület mindkét szárnyában. Ennek oka, hogy tervezésekor a nemek szétválasztása miatt két szárnyban ugyanazokat a medencéket helyezték el. 

Oldalsó bejárat

A pénztár hátsó ablakából ez a kilátás tárult elém. Mit mondjak engem lenyűgözött. 

Állatkert felőli bejárat

Róna József - Korsós nő szobra (1927)

Széchenyi Kertvendéglő bejárata

A lenti fotó sajnos nem saját!

Érdekességképpen tettem ide, hogy látható legyen milyen hatalmas ez a fürdőkomplexum, amit most körbejártam. Itt jól látható, a Czigler- és a Francsek- szárny és a közötte levő nyitott medencék.

Bakancslistás hely, szeretném kipróbálni, milyen itt fürdőzni! Remélem lesz rá lehetőségem! :))

A kupola alatti bejáratról a következőkben írok, egy csoda volt számomra! 

Folyt.köv.>>> 

Jáki kápolna

Jáki Szent László-kápolna egy 20. században eredetileg nem vallási célokra épült budapesti, templomot utánzó épület.  Felépítésére a millenniumi történelmi emlékmű úgynevezett román épületcsoportja keretében került sor. Tervezője, akár csak az épületegyüttes más részeié Alpár Ignác volt.

 

Eredetileg nem is vallási célból épült, hanem könyvtárnak, de 1915-ben Kohl Medárd esztergomi segédpüspök Szent László király tiszteletére felszentelte.

Az épület nevét a Vas vármegyei jáki templomról kapta, ugyanis elsősorban annak kisebb másolata-variációja, kapuzatának pedig hű mása. A jáki templomtól eltérően azonban csak egy tornya van, amelyhez a kassai Szent Mihály-kápolna tornyának motívumaiból kölcsönzött részleteket Alpár, míg alaprajza a lébényi temploméhoz hasonló. 

Krisztust ábrázoló szobrot 5-5 apostol-szobor veszi körül

Most lehetőségem volt belülről is megtekinteni, eddig nem jártam benne. A kápolnába belépőt a hangsúlyosan elhelyezett feszület (Ohmann Béla műve) fogadja a szembenéző oltár fölött.

Az oltárkép Mattioni Eszter Szent Családot ábrázoló hímeskő mozaikja

Középső ablakban, a névadó Szent László király

 Az oszlopok a főhajóból két mellékhajóra osztják a teret

Baloldali mellékoltárban, Molnár C. Pál triptichonja “A jó halált” mutatja be, Szent Benedek, Szűz Mária és Morus Szent Tamás boldog halála által.

Az oltár fölötti üvegablakon Krisztus feltámadásának képe

A festett üvegablakok Árkay Sztehlo Lili alkotásai, rajtuk az Üdvözítőt, Boldog Ágnest, Boldog Kingát, Szent Erzsébetet, Szent Margitot megjelenítve.

 

A keresztút képei modern munkák

 

 Kápolna melletti kerengő

Háttérben felbukkanó hőlégballon a kenyeret osztó Szent Erzsébet fölött