Századelői hangulat

A Várkert Bazárban A Nyár a városban. Élmények a hirdetőoszlopról című tárlat húsz plakátot mutat be a 19–20. század fordulójától egészen a negyvenes évekig. A kiállítás olyan kiemelkedő művészek munkáiból válogat, mint Faragó Géza, Biró Mihály, Bér Dezső, Márk Lajos, Konecsni György, Réz-Diamant Tibor vagy Ifj. Richter Aladár.

Faragó Géza ismert volt festőként, karikaturistaként, színházi jelmez- és díszlettervezőként is, mégis plakátjai vívták ki a legnagyobb elismerést.

1877-ben született Budapesten. Huszonegy évesen Párizsba utazott tanulni. Több iskolát is látogatott, ahol iparművészeti oktatás folyt, így került a Colarossi Akadémiára, a híres plakáttervező és iparművész, Alfons Mucha osztályába. Tandíját és megélhetését textiltervezési munkák, ösztöndíjak és magántámogatások biztosították. Hazatérése után, 1903-tól kezdődően sorra jelentek meg színházi és kereskedelmi plakátjai, sajtórajzai és karikatúrái.

Párizsból hazatérve Faragó Géza maga is azt a bohém életvitelt folytatta, amelyet a magyar kultúrtörténetben leginkább Ady Endre neve fémjelez

A rámpán látható reprodukciós darabok számos eredetije a Magyar Nemzeti Galériában most látható, pár napja én is megtekintettem, itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/06/lukteto-korabeli-mindennapok.html

A kötött léghajó, amely az 1896-os millenniumi kiállítás egyik szenzációja volt, több mint hétszázan emelkedtek a levegőbe a francia Godard kapitány léghajóján az Andrássy út végén.  Ezt mai is megtehetjük...... :))

Pentagon

Nyitva találtam a Szilágyi Dezső téri református templomot, amit kívülről megnéztem már párszor, de sosem jutottam be. Pecz Samu (1854-1922) nevéhez köthető, mint sok híres épületünk, a Központi Levéltár, Központi Vásárcsarnok, a Műegyetem jó pár épülete, a Fasori evangélikus templom és gimnázium.

Gótikus stílusú, Zsolnay-cserepekkel díszített, vörös téglás, pentagon alaprajzú templom. A több mint 125 éves templom volt Buda első református temploma, építése 1893-ban  kezdődött. Itt vette el Ady Endre Csinszkát, Boncza Bertát 1915-ben.  Horthy Miklós két fia – Miklós és István – is itt fogadott örök hűséget párjaiknak. 

A templom melletti parkban áll Pecz Samu 1929-ben készített szobra, Berán Lajos szobrászművész alkotása. A szobrász Peczt a középkori katedrálisok építőmesterét megidőző öltözetben jelenítette meg

 

A szabályos ötszögre rendezett épület közepén az úrasztala áll, amit körbeülhetnek a hívek.

A főhajót körbeölelő oldalhajók, a négy evangélista után kapták a nevüket, Máté, Márk, Lukács és János

 

Pecz tervezte padok

A Rieger-orgona a bejárat fölötti karzaton kapott helyet 

A templom a II. világháborúban súlyosan megsérült, a szovjet csapatok istállónak használták, kupolája beomlott, tornya megrongálódott. A károk helyreállítása 1946 és 1950 között történt.

2014-ben történelmi emlékhelynek nyilvánították

Itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/05/otszog.html 

Holdjáró

Már régebben kerestem Kolodko Mihály Holdjáró miniszobrát a Hold utcában. Most is majdnem feladtam, mikor bánatosan visszafordultam az út végén és megpillantottam. A holdjárót egy Hold alakú, autóparkolás ellen használt kőre helyezte a szobrász. 2019-ben.

A világ első, Földön kívüli járművének megalkotásában magyar mérnök is részt vett. Pavlics Ferenc, 1928-ban született, és műszaki igazgatóként vett részt az Apollo-programban. Az első Holdraszállás 1969-ben történt meg, viszont a holdjáró először 1971-ben, az Apollo-15 űrhajóval érkezett a Holdra. Pavlics Ferenc ennek a holdjáró autócskának holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekeit alkotta meg. A kerekeknek köszönhetően a holdjáró 3 napig jött-ment a Holdon. 1971-ben az Apollo-16 és az Apollo-17 is felvitt Pavlics-féle kerekekkel rendelkező holdjárót. Mindhárom jármű a Holdon maradt.

Kolodko Mihály a családjával Ukrajnából Magyarországra 2016-ban költözött át. A család legelőször itt, a Hold utca egyik lakásában élt.

Védett műemlék épület

Felújították a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri Székházát, 2021-2025, a környező park rendbetétele van hátra, ahogy láttam. Gyönyörű lett, bár csak kívülről csodálhattam meg. 

Az MNB Székház épülete eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézeteinek székházaként épült 1902-1905 között, Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. 

A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, stabilitást hozva az első világháborút követő gazdasági helyzetben. Az épület 1976 óta védett műemlék. 

 

Az első emeleten relief húzódik. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés, ipar, kereskedelem, középkori bank és ércbányászat.

A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik.

 

Az MNB emblémája, nőalakos szoborcsoport Róna József alkotása (1904)

Egy női alak oldalán egy fiúval, bőségszaruval, búza kévével és fogaskerékkel

 

Remélem lesz lehetőségem megnézni belülről is, már nagyon várom, különösen a Róth Miksa üvegablakok miatt!

Az épület mellett a Hold utcában a múltkorában már megcsodált Államkincstár épülete.

>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/02/meses.html

Helyzet a vár körül

 Még mindig kaotikus a helyzet, de épül-szépül 

Zách Klrára

A Magyar Nemzeti Galériában a szecessziós plakátkiállításra váltott jeggyel az állandó kiállítások is látogathatóak. Egy kicsit sétáltam ezeken a tárlatokon is. Bár elég sok így együtt, nem tudtam megállni, hogy ne nézelődjek.

Körösfői-Kriesch Aladár nevével pár éve ismerkedtem meg, mikor az unokája jóvoltából megnézhettük az Országház Vadásztermét és még pár munkáját. Itt is rögtön felfigyeltem az általa festett táblaképre, amely Zách Klára történetéről szól

Az új fővároshoz, Visegrádhoz kötődik Zách Felicián merényletének híres esete. A történetet a Képes Krónika így írja le:

"Károly kir. erős kézzel fékezte meg az úrakat, aztán békét teremtett az egész országban. Békességben élt a nép és lassan-lassan megbékéltek a legyőzött úrak is. De azért a hamu alatt ott izzott a parázs és a megbékélt úrak hamar a kardjukhoz kaptak. Fényes udvartartást vezetett Erzsébet királyné úrasszony, Károly kir. felesége. Ennek az udvartartásnak legfényesebb csillaga Zách Klára volt, a híres Zách Felicián lánya. Mindenkinek szemébe tűnt ez a szép lány az udvar csillaga, hogyne tűnt volna fel Kázmér lengyel hercegnek, aki gyakran megfordult az udvarban. Rágalmazni kezdték Zách Klára hófehér erényét, s addig rágalmazták, amíg a rossz hír Zách Felicián fülébe is eljutott. Ő csak nemrég békült meg a király udvarával, hiszen Csák Mátét szolgálta. Ahogy a rágalmazó pletykát meghallotta, mintha eszét vesztette volna, rohant fel a királyhoz, aki családjával éppen ebédnél ült. A királyi család a visegrádi vár alatt lévő házban ebédelt, amikor Felicián kirántott karddal rájuk tört, hogy meggyilkolja őket. Felicián kardja megsebesítette a király jobbját, majd a királynéra rohant, s jobb kezéről 4 újját levágta. Amikor Felicián a király két fiára akart támadni, a fiúk nevelői elébe álltak. Lajos és Endre elfutottak, de a két nevelő holtan terült el a padlón. Ekkor János, a királyné úrasszony étekfogója Feliciánra úgy rárohant, mint valami fenevad, s csákányával leterítette. Iszonyatos büntetéssel sújtották az egész családot. Felicián összes rokonát kiírtották, s a vétlen Zách Klárának sem kegyelmeztek. Orrát, ajkait, kezéről 8 újját levágták, s a szerencsétlen félholt lányt lóháton az ország útjain meghordozták és azt kellett mondania: Ilyen módon bűnhődik, aki a királyhoz hűtlen!"  

Az ármányt és a csábítást a festmény bal oldalán álló királyné és öccse, Kázmér képviseli, míg tőlük elkülönülve az udvarhölgyek kecses társaságában látjuk az áldozatul eső fiatal nőt, a szépség és tisztaság jelképét.

Mindenütt két táblaképről írtak, keresgéltem a fotók között, nem találtam a másikat. Nem értettem míg az interneten meg nem találtam, mint ki nem állított műtárgyat a Zách Klára története II. képet (1911) (Sajnálom, hogy nem nézhettem meg eredetiben!) Az egész történet nagyon érdekes....

Olvassátok Arany János tollából!

 

Arany János

ZÁCH KLÁRA

Énekli egy hegedős a XIV-ik században

   Királyasszony kertje
   Kivirult hajnalra:
Fehér rózsa, piros rózsa...
   Szőke, leány, barna.

   "Királyasszony, néném,
   Az egekre kérném:
Azt a rózsát, piros rózsát
   Haj, beh szeretném én!

   Beteg vagyok érte,
   Szívdobogást érzek:
Ha meghalok, egy virágnak
   A halottja lészek!"

   "Jaj! öcsém, Kázmér,
   Azt nem adom százér! -
Menj! haragszom... nem szégyelled?...
   Félek, bizony gyász ér!

   Sietős az útam,
   Reggeli templomra:
Ha beteg vagy, hát fekügy le
   Bársony pamlagomra." -

   Megyen a királyné,
   Megyen a templomba;
Szép virágok, deli szűzek
   Mind követik nyomba.

   Könyörögne, - nem tud,
   Nem tud imádkozni;
Olvasóját honn feledé:
   Ki megyen elhozni?

   "Eredj fiam, Klára,
   Hamar, édes lyányom!
Megtalálod a térdeplőn,
   Ha nem a diványon."

   Keresi a Klára,
   Mégsem akad rája:
Királyasszony a templomban
   Oly nehezen várja!

   Keresi a Klára,
   Teljes egy órája:
Királyasszony a templomban
   De hiába várja.

   Vissza se megy többé
   Deli szűzek közzé:
Inkább menne temetőbe
   A halottak közzé.

   Inkább temetőbe,
   A fekete földbe:
Mint ama nagy palotába
   Ősz atyja elébe!

   "Hej! lányom, lányom!
   Mi bajodat látom?
Jöszte, borúlj az ölemre,
   Mondd meg, édes lyányom."

   "Jaj, atyám! nem - nem -
   Jaj, hova kell lennem!
Hadd ölelem lábad porát, -
   Taposs agyon engem...!"

   Harangoznak délre,
   Udvari ebédre;
Akkor mene Felicián
   A király elébe.

   A király elébe,
   De nem az ebédre:
Rettenetes bosszuálló
   Kardja - volt kezébe'.

   "Életed a lyányért
   Erzsébet királyné!"
Jó szerencse, hogy megváltja
   Gyönge négy ujjáért.

   "Gyermekemért gyermek:
   Lajos, Endre, halj meg!"
Jó szerencse, hogy Gyulafi
   Rohan a fegyvernek.

   "Hamar a gazembert...
   Fiaim, - Cselényi...!"
Ott levágák Feliciánt
   A király cselédi. -

   "Véres az ujjad,
   Nem vérzik hiába:
Mit kivánsz most, királyi nőm,
   Fájdalom díjába?"

   "Mutató ujjamért
   Szép hajadon lányát;
Nagy ujjamért legény fia
   Borzasztó halálát;

   A másik kettőért
   Veje, lánya végét;
Piros vérem hullásaért
   Minden nemzetségét!"

   Rossz időket érünk,
   Rossz csillagok járnak.
Isten ója nagy csapástól
   Mi magyar hazánkat! -

(1855)

 

A vers utolsó sorai különösen szíven ütöttek. 

Ma is időtállónak találom! 

Körösfői-Kriesch Aladár a magyar szecessziós művésztelep megalapítójaként 1901-ben telepedett le Gödöllőn. Egy jellegzetesen magyar stílus kialakítását tűzte ki célul, és követendő példaként a preraffaeliták romantikus historizmusát állította. A vágyott nemzeti művészet megteremtésekor számára elsősorban a legendákban élő magyar történelem szolgáltatta a témákat, képein a népművészeti motívumokkal elegyített szecessziós formanyelv érvényesül.

Körösfői-Kriesch Aladár - Mindenszentek (1914)