"Olyannak látod a világot, amilyen Te vagy."

Legyen ez a gyönyörű vers 2024. első bejegyzése

 

Földes Lívia: Isten tenyerén

Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre
hófödte csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargó folyó tükrében láttam kelni a Napot,
sugaraiban éppen az álmos hajnal mosakodott.
Láttam az óceánt gyémántként ragyogni,
sirályokat felette felhőkkel táncolni,
láttam a békét az emberek szívében,
láttam az erdőket fürödni a fényben.
Láttam sok-sok mosolyt, és láttam a reményt,
láttam az Embert, és láttam a Zenét.
Láttam a Földet szeretetben élni,
láttam a csöndet a széllel zenélni.
Láttam Istent, amerre csak néztem,
miközben éppen az ő tenyerében ültem,
s az ő hangján szólt a szél,
mint anya, ki gyermekének mesél:
Millió apró tükörben láthatod magadat,
hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy.

 

Kép forrása: Pinterest

/A verset sokszor tévesen Hamvas Bélának  tulajdonítják. Tegyünk róla, hogy helyesen idézzük, és közöljük!/